Cukoripar, 1987 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1987-01-01 / 1. szám

A CUKORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK NEGYEDÉVI FOLYÓIRATA 1987. JANUÁR-MÁRCIUS A MARIBO Vállalat cukorrépamag termesztése / BJÖRN BOESKOV A De Danske Sukkerfabrikker A/S Dán Cukorgyárak Rt/-hoz tartozó MARIBO nemesítő állomás 1920 óta termel és ad el cukorrépamagot. A cél mindig az volt, hogy a termelőket maximális terméshozamhoz juttassa és egyúttal a gyáraknak a cukorgyártáshoz elsőosztályú nyersanyagról gondoskodjék. A cukorgyártáshoz a legjobb minőségű cukorrépamag szükséges. A cukorrépamag-termesztés valamennyire helyes meg­világítására hasznos lehet a megtermesztés nagy terület­ről összegyűjtött adatait megnézni (1. táblázat). 1.táblázat Cukorrépa Répamag Cukorrépa és termesztési termesztési rangrépa termi­­terület, ha terület, ha lett hányados Nyugat-Európa 2.100.000 9.650 218 Kelet-Európa 1.445.000 14.700 98 Törökország 350.000 4.500 78 Szovjetunió 3.500.000 95.000 37 USA 500.000 3.000 167 Kanada 30.000--Közép-Kelet 155.000 /800/­forrás: РАО /OECD /1976/ 2.táblázat A MARIBO magszaporítása 1985-ben Ország A magrépa vetésterülete, ha monogerm multigerm együtt Olaszország 775 50 825 Franciaország 125-125 USA 55-55 Anglia 35-35 Spnyolország 15 20 35 Ausztria 25-25 Magyarország 20-20 Görögország 5 -5 Dánia­ 275 275 1.025 345 1.400 Összehasonlításul a MARIBO 1985. évi betakarítási területét mutatjuk be (2. táblázat). Ezek a területek évről évre nagyon ingadoznak, főként a betakarítási évek kü­lönbözőségének és az egyes betakarítási évek minőségé­nek alapján. A magtermesztés módszerei A MARIBO-nak két fő módszere van: 1. Az indirekt (a dugványozásos) 2. A direkt „in situ”-nak is nevezett (közvetlen helyreve­tés). Monogerm magtermelésünk 90%-ánál az indirekt módszert használjuk, és ez az egyetlen módszer, amelyet legfontosabb szaporítási területünkön, Olaszországban alkalmaznak. Szeretném az ezen a területen használt eljárást röviden leírni. Dugványtermesztés Vetés augusztus közepétől augusztus végéig 6—8 soros ágyakba, 15—20 cm-es sortávolsággal. A hímsterilekből 1,6 millió csírát, a beporzókból 1,9 millió élő csírát ve­tünk hektáronként. Ez a hímsterileknél mintegy 22 kg magnak és a beporzóknál mintegy 45 kg magnak felel meg. A megfelelő csírázás érdekében a dugványterületet a vetés után azonnal meg kell öntözni, később pedig szükség szerint. November-decemberben a dugványok általában kifejlődnek (érettek) és valójában alkalmasak a kiültetésre. Legnagyobb részük azonban a kiültetés fő idejéig — január végéig—február elejéig — a dugvány­te­rületen marad. Szeretném hangsúlyozni, hogy a dugvá­nyokat kiültetésig nem szedik ki, hanem azokat a dug­ványterületről közvetlenül kiültetik. Egy ha­nyi dug­ványból általában 1—12 ha magrépa kiültetése érhető el. Mivel összesen 36 000 dugványt ültetünk ki hektáron­ként, ebből következtetni lehet, hogy átlagosan 360 000 —430 000 jó dugványt termelünk 1 ha dugványterületen, vagyis hektáronként az elvetett csírázó gomolyok számá­nak kb. 25%-át.

Next