Cukoripar, 1987 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1987-01-01 / 1. szám
A CUKORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK NEGYEDÉVI FOLYÓIRATA 1987. JANUÁR-MÁRCIUS A MARIBO Vállalat cukorrépamag termesztése / BJÖRN BOESKOV A De Danske Sukkerfabrikker A/S Dán Cukorgyárak Rt/-hoz tartozó MARIBO nemesítő állomás 1920 óta termel és ad el cukorrépamagot. A cél mindig az volt, hogy a termelőket maximális terméshozamhoz juttassa és egyúttal a gyáraknak a cukorgyártáshoz elsőosztályú nyersanyagról gondoskodjék. A cukorgyártáshoz a legjobb minőségű cukorrépamag szükséges. A cukorrépamag-termesztés valamennyire helyes megvilágítására hasznos lehet a megtermesztés nagy területről összegyűjtött adatait megnézni (1. táblázat). 1.táblázat Cukorrépa Répamag Cukorrépa és termesztési termesztési rangrépa termiterület, ha terület, ha lett hányados Nyugat-Európa 2.100.000 9.650 218 Kelet-Európa 1.445.000 14.700 98 Törökország 350.000 4.500 78 Szovjetunió 3.500.000 95.000 37 USA 500.000 3.000 167 Kanada 30.000--Közép-Kelet 155.000 /800/forrás: РАО /OECD /1976/ 2.táblázat A MARIBO magszaporítása 1985-ben Ország A magrépa vetésterülete, ha monogerm multigerm együtt Olaszország 775 50 825 Franciaország 125-125 USA 55-55 Anglia 35-35 Spnyolország 15 20 35 Ausztria 25-25 Magyarország 20-20 Görögország 5 -5 Dánia 275 275 1.025 345 1.400 Összehasonlításul a MARIBO 1985. évi betakarítási területét mutatjuk be (2. táblázat). Ezek a területek évről évre nagyon ingadoznak, főként a betakarítási évek különbözőségének és az egyes betakarítási évek minőségének alapján. A magtermesztés módszerei A MARIBO-nak két fő módszere van: 1. Az indirekt (a dugványozásos) 2. A direkt „in situ”-nak is nevezett (közvetlen helyrevetés). Monogerm magtermelésünk 90%-ánál az indirekt módszert használjuk, és ez az egyetlen módszer, amelyet legfontosabb szaporítási területünkön, Olaszországban alkalmaznak. Szeretném az ezen a területen használt eljárást röviden leírni. Dugványtermesztés Vetés augusztus közepétől augusztus végéig 6—8 soros ágyakba, 15—20 cm-es sortávolsággal. A hímsterilekből 1,6 millió csírát, a beporzókból 1,9 millió élő csírát vetünk hektáronként. Ez a hímsterileknél mintegy 22 kg magnak és a beporzóknál mintegy 45 kg magnak felel meg. A megfelelő csírázás érdekében a dugványterületet a vetés után azonnal meg kell öntözni, később pedig szükség szerint. November-decemberben a dugványok általában kifejlődnek (érettek) és valójában alkalmasak a kiültetésre. Legnagyobb részük azonban a kiültetés fő idejéig — január végéig—február elejéig — a dugványterületen marad. Szeretném hangsúlyozni, hogy a dugványokat kiültetésig nem szedik ki, hanem azokat a dugványterületről közvetlenül kiültetik. Egy hanyi dugványból általában 1—12 ha magrépa kiültetése érhető el. Mivel összesen 36 000 dugványt ültetünk ki hektáronként, ebből következtetni lehet, hogy átlagosan 360 000 —430 000 jó dugványt termelünk 1 ha dugványterületen, vagyis hektáronként az elvetett csírázó gomolyok számának kb. 25%-át.