Cukoripar, 1995 (48. évfolyam, 1-4. szám)
1995-01-01 / 1. szám
Gondolatok a melaszképződésről KRIEGER ÖDÖN A cukorgyártás gazdaságosságát - mint ismeretes - nagymértékben befolyásolja a melaszcukor mennyisége, amelyet a répa összetétele és az alkalmazott technológia szab meg. Mivel a cukor oldhatóságát a cukorgyártás leveiben előforduló nemcukor anyagok lényegesen befolyásolják, a melasz képződésével kapcsolatban nagyon sok elméletet állítottak fel. Ezeknek az elméleteknek valójában kevés - inkább semmi - köze nincs a gyakorlatban kialakuló melasz mennyiségéhez, így az általam papírra vetett gondolatok sem gyakorlati jelentőségűek. Lényegében nincs szándékomban a számos melaszképződési elmélet mellé még egyet kidolgozni, csupán a sok évi gyakorlat alatt felmerült gondolataimat szeretném összefoglalni, és vizsgálatokon alapuló számításokkal kiegészíteni. Már amikor kezdő vegyész koromban megismerkedtem a különböző melaszképződési elméletekkel, feltűnt, hogy ezek erős ellentétben vannak azokkal az oldatokkal kapcsolatos ismeretekkel, amelyeket az egyetemi évek alatt meg kellett tanulni. Kellő tisztelettel adózom elődeinknek, de nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a cukoroldatokra más törvényszerűségek legyenek érvényesek, mint az egyéb oldatokra. Fejtegetéseim során az oldatok törvényszerűségeivel szeretném a melasz keletkezését megmagyarázni. Gondolataimat az alábbi vázlat szerint kívánom öszszefoglalni. Cikkemet egyes melaszképződési elképzelések bírálatával kezdem, majd áttérek a melaszcukor előrejelzési módszerek kritikájára. A harmadik részben - korábban végzett melaszelemzések segítségével - kívánok számszerű összefüggést adni a melaszcukor menynyiségének és a melasz tisztasági hányadosának kialakulására. 1. Melaszképződési elméletek Nem akarom a répacukorgyártás közel két évszázados története során kialakított melaszképződési elméleteket felsorolni és részletesen elemezni, mert ezt a szakirodalom már korábban elvégezte. Én csak Dedek, Szilvi és Vavrinecz melaszképződéssel kapcsolatos munkáihoz kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni. a) Dedek melaszképződési elmélete Dedek 1927-ben megjelent közleményében (1) azt írja, hogy a melasz kristályosodása az egyenérték alkáli - 1 mól szaharóz arány elérésekor megáll. Ez a feltevés látszólag nagyon jó elméleti összefüggést ad, és valószínű ez az oka annak, hogy ma is sok követője akad. Dedek cikkének 2. táblázatában 1876 és 1914 (!) közötti irodalmi adatokra hivatkozva bizonyítja az l:1-es arány tényleges létét. A táblázatban közölt melaszelemzések azonban azt mutatják, hogy a szacharóz-alkáli