Cukoripar, 1995 (48. évfolyam, 1-4. szám)

1995-01-01 / 1. szám

Gondolatok a melaszképződésről KRIEGER ÖDÖN A cukorgyártás gazdaságosságát - mint ismeretes - nagymértékben befolyásolja a melaszcukor mennyisége, amelyet a répa összetétele és az alkalmazott technológia szab meg. Mivel a cukor oldhatóságát a cukorgyártás leveiben előforduló nemcukor anyagok lényegesen befo­lyásolják, a melasz képződésével kapcsolatban nagyon sok elméletet állítottak fel. Ezeknek az elméleteknek valójában kevés - inkább semmi - köze nincs a gyakor­latban kialakuló melasz mennyiségéhez, így az általam papírra vetett gondolatok sem gyakorlati jelentőségűek. Lényegében nincs szándékomban a számos melasz­képződési elmélet mellé még egyet kidolgozni, csupán a sok évi gyakorlat alatt felmerült gondolataimat szeret­ném összefoglalni, és vizsgálatokon alapuló számítások­kal kiegészíteni. Már amikor kezdő vegyész koromban megismerked­tem a különböző melaszképződési elméletekkel, feltűnt, hogy ezek erős ellentétben vannak azokkal az oldatokkal kapcsolatos ismeretekkel, amelyeket az egyetemi évek alatt meg kellett tanulni. Kellő tisztelettel adózom előde­inknek, de nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a cu­koroldatokra más törvényszerűségek legyenek érvénye­sek, mint az egyéb oldatokra. Fejtegetéseim során az oldatok törvényszerűségeivel szeretném a melasz kelet­kezését megmagyarázni. Gondolataimat az alábbi vázlat szerint kívánom ösz­­szefoglalni. Cikkemet egyes melaszképződési elképzelé­sek bírálatával kezdem, majd áttérek a melaszcukor elő­rejelzési módszerek kritikájára. A harmadik részben - korábban végzett melaszelemzések segítségével - kívá­nok számszerű összefüggést adni a melaszcukor meny­­nyiségének és a melasz tisztasági hányadosának kialaku­lására. 1. Melaszképződési elméletek Nem akarom a répacukorgyártás közel két évszázados története során kialakított melaszképződési elméleteket felsorolni és részletesen elemezni, mert ezt a szakiro­dalom már korábban elvégezte. Én csak Dedek, Szilvi és Vavrinecz melaszképződéssel kapcsolatos munkáihoz kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni. a) Dedek melaszképző­dési elmélete Dedek 1927-ben megjelent közleményében (1) azt írja, hogy a melasz kristályosodása az­­ egyenérték alkáli - 1 mól szaharóz arány elérésekor megáll. Ez a feltevés látszólag nagyon jó elméleti összefüggést ad, és valószínű ez az oka annak, hogy ma is sok követője akad. Dedek cikkének 2. táblázatában 1876 és 1914 (!) közötti irodalmi adatokra hivatkozva bizonyítja az l:1-es arány tényleges létét. A táblázatban közölt melaszelem­zések azonban azt mutatják, hogy a szacharóz-alkáli

Next