Cukoripar, 1999 (52. évfolyam, 1-4. szám)
1999-01-01 / 1. szám
CUKORIPAR LII. évfolyam (1999) 1. szám korlátok közé szorított anyagi eszközök mellett. Ezek nélkül a Tegze Miklós irányításával folyó automatizálási munkák nélkül pedig nem lettek volna meg a feltételei a 80-as években a számítógépes folyamatirányító rendszerek telepítésének. Tegze Miklós generációit nevelte ki az automatikához értő cukorgyári szakembereknek. A cukorgyárak energiarendszerének fejlesztésében, sőt egyáltalán a hőskor energiaellátásában ott a nyoma és eredménye a kutatómunkának, a perspektiviikus gondolkodásnak. A kutatás-fejlesztésnek ezen a terén kiemelkedő eredmények születtek. Az Intézetnek igen jelentős szerepe van abban, hogy fennállása óta a cukorgyárak gőzfogyasztása a felére, vagy annál is nagyobb mértékben 25-33%-ra csökkent a 60- 65% NG értékről. Eredménye ez a korszerűbb technikai berendezéseken túl elsősorban az Intézet általi hősémák optimalizálásának, és a hulladékhő hasznosítására irányuló kutatási eredményeknek. Az Intézetben Tóth-Zsiga István vezetésével folyó mikrobiológiai kutatások irányították a figyelmet a mikroorganizmusok anyagcsere-tevékenysége által okozott cukorveszteségek mértékére. Ezeknek a kutatásoknak a keretében születtek meg főként a nyersgyári technológia folyamatainak fertőtlenítő eljárásai, és a mikrobiológia laboratóriumi módszereinek cukorgyári alkalmazásai. Igényes munka és szolgálat. Ez jellemezte mindig az Intézet munkatársait. Ez a szellem fémjelzi az Intézet mai munkáját is. Hivatásuknak, státuszuknak megfelelően kicsit előbbre látnak mint mi, a többiek. Ennek az előrelátásnak megfelelően végzik munkájukat idehaza a lassan tíz éve megváltozott gazdasági-társadalmi körülmények között is a megbízásokat adó cukorgyárakban, és azokban a nemzetközi tudományos és gazdasági szervezetekben, amelyekben a cukorgyárak bizalmából a magyar cukoripart képviselik. Ismeretségük és elismertségük a répacukorgyártás nemzetközi tudományos köreiben, a tudományos élet és a gazdaságkutatás hazai berkeiben neveik jó csengését eredményezte. Az Intézet magas színvonalú tudományos munkájának elismerését jelentette, amikor több évtizedes kutatómunkát követően az Intézetből nevezték ki egyetemi tanárrá a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre dr. Vukov Konstantint. Ugyancsak a tudományos munkára és az óriási gyakorlatra támaszkodott a Budapesti Műszaki Egyetem, amikor a Vegyészmérnöki Karán folyó szakmérnökképzésbe előadóknak kérte fel az Intézet legkiválóbb, legnagyobb tudású kutatóit. A CUKORIPAR 1999. évi számaiban összefoglaló, monográfikus szisztéma szerint bemutatjuk a Cukoripari Kutató Intézet 50 éves történetét, kutatómunkáját. Köszöntőnk őszinte elismerés és tisztelet aziránt az 50 éves kutatómunka iránt, amelynek minden eredménye a cukorgyárak innovációját szolgálta. Köszönet érte. És a remény bennünk, hogy ez a nagy múltú, eredményekben oly gazdag Intézet a jövő évezred kihívásai közepette is lehetőséget kap arra, hogy tudását, készségeit, kutatási eredményeit és nemzetközi tapasztalatait cukorgyáraink javára fordíthassa. Őszintén kívánjuk ezt az Intézet kutatóinak és a cukorgyárak munkatársainak egyaránt. Öröme a felelős szerkesztőnek, hogy az 50 éves Cukoripari Kutató Intézet munkásságából 36 esztendőt kísérhetett figyelemmel, hogy kutatóik által tudását mélyíthette, mindennapi munkájában azt hasznosíthatta és barátságukkal élete gazdagodott. Személyesen is köszönet érte. Schottner Károlyné