Debreceni Szemle, 1932 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - Darkó Jenő: Az új világnyelv kérdése a genfi nemzetközi nyelvtudományi kongresszuson

DEBRECENI SZEMLE VI. ÉVFOLYAM 1932 JANUÁR 1. (51.) SZÁM AZ ÚJ VILÁGNYELV KÉRDÉSE A GENFI NEMZETKÖZI NYELVTUDOMÁNYI KONGRESSZUSON A három év előtti hágai kezdeményezés után az idén másodízben gyűl­tek össze a világ nyelvtudósai Genfben augusztus 25. és 29. között , hogy nemzetközi kongresszust tartsanak. A világszerte nyomasztóan rossz gazdasági helyzet s azok a rendkívüli valutáris intézkedések, melyek különösen Németországban és hazánkban megnehezítették a külföldre való utazást, kétségkívül meghiúsították a kongresszus több tagjának részvételi szándékát is, mindezen nehézségek ellenére mégis kétszáznál több szakember gyűlt össze a világ minden részéből a II. nyel­vészeti kongresszusra s 13 állam, 12 tudományos akadémia, 38 egye­tem s számos nyelvészeti társaság küldte el oda hivatalos képviselőit. Magyarországot e sorok írója mellett Baranyay Zoltán (Szeged), Benigny Gyula (Debrecen), Sauvageot Aurélien (Budapest) és Zolnai Béla (Szeged) képviselték. A kongresszus számos tisztán tudományos kérdésen kívül, melyek élénken megvilágították a nyelvtudomány kebelében az utóbbi években végbemenő fejlődést és átalakulást, tárgyalt egy kiválóan gyakorlati kérdést is, egy világszerte egységesen és általánosan használandó nemzet­közi érintkezési nyelv megvalósításának problémáját. Ismeretes, hogy a múlt század vége óta mennyi erőfeszítés és kísérletezés történt abban az irányban, hogy egy mindenki által könnyen elsajátítható és elfogad­ható új nyelvvel ajándékozzák meg az emberiséget, mely egymagában biztosíthatná az összes nemzetekhez tartozóknak egymás közti érint­kezését. A mesterséges nyelveknek egész sora született meg néhány évtized alatt, köztük egyik-másik, pl. a volapük, rövid pályafutás után csakhamar alámerült, némelyek azonban, elsősorban az esperanto, erősen tartják magukat s szívós propagandával egyre nagyobb tért hódítanak a különböző nemzetek társadalmában, anélkül, hogy bár­melyik is közülük döntő sikert, illetve általános elismertetést tudott volna kivívni. Széles rétegek maradtak közönyösek e mozgalommal szemben , különösen éppen a nyelvbúvárok, a hivatásos nyelvtudósok tekintettek kicsinylően, sokszor görbe szemmel a teljesen elhibázott­­nak és hiábavalónak nyilvánított kísérletezésekre. Annál feltűnőbb

Next