Debreczeni Ujság, 1931. október (35. évfolyam, 220-234. szám)

1931-10-01 / 220. szám

Kelmelt, 1931 XXXV. évSolysm %%0. ssásu. Csűrőfítők október f Elifiz­stési ára egy hóra 2­40 P. Negyedévre 7 P. félévre 14 P. Egész évre 26 P. Egyes szem ára hétköznap 10, vasárnap 20 fillér — jpypgrcp Felelős szerkesztő vitéz KOLOSVÁRY-BORCS­A MIHÁLY Szerkesztőség és nyomda József kir. herceg utca 16 Telefon 3—43. Kiadóhivatal: Kossuth utca 3 szám Telefon: 1—41. Új gazdasági év Irta: Kertész Dániel , A mai nappal fordul uj eszten­dőbe a magyar mezőgazdaság. Mi­lyen szép volna gondtalanul elgyö­­nyörködni a megújuló szántó-vető munkában. Milyen szép volna látni, hogy biztos nyugalommal fogják az eke szarvát és nem törődnek a ká­rogó varjak seregével, mert a feke­tén boruló barázdák életet lehelnek. A toll is könnyebben szaladna a pa­píron, ha örömet hirdetne. A magyar mezőgazdaságnak azonban­­ súlyos gondjai vannak és vértforraló dolog volna, ha másról beszélve emlékez­­nénk meg a gazdasági évfordulóról. A gazdagondok enyhítésére min­dent el kell követni, mert ha az új gazdasági évben a meglevő bajok­­még újabbakkal szaporodnak gazda­sági összeroppanás nélkül nagyon kevesen tudják magukat felszínen tartani. Tegyük fel a legjobbat, hogy ez a gazdasági összeroppanás nem hoz egyúttal lelki anarchiát is, nem jelent-e pótolhatatlan veszteséget közgazdasági szempontból a­ mező­­gazdasági üzemek kényszerű, leg­többször végrehajtási árverés általi felszámolása? Komplikált számítás nélkül is megállapíthatjuk,­ hogy minden erő­szakos beavatkozás — ami nem jog­talan beavatkozás, mert nem jogi, hanem közgazdasági­ vonatkozásban használjuk a kifejezést — kárt okoz. Nagyon sok erőszakos beavatkozás, nagyon sok kárt okoz. Az ú.i gazdasági év csak akkor hozhat reményt és jobbulást, ha min­den válságokozó oknak a figyelembe­vételével rendezik a mezőgazdaság ügyét. Amikor a kormányzati Gazda­ságpolitika sem tud eredményesen szembeszállni a gabonaárak ala­­csonyságával a kamatdrágasággal és a mezőgazdaság halálát jelentő rövidlejáratú váltóhitelekkel, akkor ne kívánjanak a gazdáktól lehetetlen feladatokat. Ne kívánják éppen a tőke érdekében is, hogy elmaradt és esedékes kamatait végrehajtás terhe mellett fizesse meg, hanem engedje­nek egy átmeneti időt, amely alatt ,,gazdasági alapon“ rendezni tudja más körülmények közt­ vállalt köte­lezettségeit. Ne érvényesítsék vakon a­­jogi­ szempontokat, hiszen a jog csak szabályozója az életnek, de nem maga az élet. A jog iránti tisz­teletet még gondolatban sem akarjuk bántani, amikor rámutatunk, hogy a gazdasági élet jogi szabályokon­ kí­vül gazdasági törvényszerűségeken is nyugszik. A modern gazdasági Magyarorszá­got megalapító Széchenyi mondja: „Poletikámnak, mi az adót és jogot, vagy más szavakkal: az ország ter­heit és kedvezéseit illeti egybe­vonatja in ultima analysi nem kevesb, mint mindenkire nézve, ki a haza levegőjét szitja, egyenlő teher *■% egyenlő jog“. A pillanatnyilag legfontosabb ki­­méleti idő mellett a pénzforgalom terén kell olyan intézkedéseket hoz­ni a mezőgazdaság megmentésére, amelyek a munkában tőkét munka­­alkalmak teremtésére és ezáltal a kenyér- és húsfogyasztás emelésére kényszerítik. Ez a drasztikus kifeje­zés aa­rja jelezni a radikális módot, mert a valutaletét-mozgalom be­­fulladása és sok más jel azt mutatja, hogy erre van szükség. A paragrafu­sok alól ezer kibúvó van ezért ebben az irányban nem rendeletekre, ha­nem pénzre van szükség, amely vért hoz a kiszikkadt erekbe, munkát a munkanélküliségbe, termelést a ter­méketlenségbe, fogyasztást a kopla­lás korába és árat a mezőgazdasági termények piacára. A mezőgazdasági gondok nem el­szigeteltek. Az egész ország többé­­kevésbé benne van a bajokban. Min­den héten hall az ember megmozdu­lásokat és amint tudjuk, október 5-én, hétfőn Debrecenben lesz a ti­szántúli mezőgazdasági érdekképvi­seletek kongresszusa. Reméljük hogy öntudatos, messzehangzó és eredményes hangja lesz az új gaz­dasági év első nagyobb megmozdu­lásának. Végezetül minden rendű és rangú nyájas olvasó figyelmébe idézzük a gazdasági élet ékes, példájául a ve­rembe szakadt állatcsoport verses meséjét, amikor a gyengébb mindig terítékre került. „Farkas-barkas, jaj de szép, róka-bóka az is szép, nyu­­lam-bulam az is szép, kakas-kakas az is szén, tyúkom-bukom jaj de rút. De rákerült a sor a kakasra a nyúlra és a rókára is, míg a farkas utoljára önmagát nem falhatta fel, éhen ve­szett a gödörben.“ A kapitalista világrend válságának mélységében a szervezetlen mező­gazdaság együtt van a többi gazda­sági csoportokkal és a tisztviselők­kel. Okosabb lesz-e az ember az állatnál? Az új gazdasági évben ..okosabb­nak szeretnék látni az embereket, hogy ne egymást pusztítva, hanem összefogva próbálják megmenteni életüket és munkájuk eredményét. nnmmm­mnm Nagy átfogó gazdasági program keresztü­lvihetetten A kormány az export előmozdításával és az import csökkentésével fogja egyensúlyba hozni az állami költségvetést Károlyi Gyula gróf miniszterelnök nagy beszéde a keresztény párt értekezletén Budapest, szeptember 30. A kereszténypárt szerda esti érte­kezletén a legaktuálisabb gazdasági problémákat tárgyalták. Az értekezle­ten megjelent Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök is. Aki nagyobb beszédet mondott a ország politikai és gazda­sági helyzetéről. Károlyi Gyula gróf beszéde Tudom, — mondotta többek között —, hogy a kormányintézkedések nagy terheket rónak az ország lakosságára, de a kormány kényszerhelyzetben volt s az államháztartás rendbehoza­tala szükségessé tette, hogy az ország minden rétege áldozatot hozzon. Is­mételten hallottam, mintha várnának, szinte követelnének a kormánytól egy nagy átfogó gazdasági programot. Az államkincstár mai helyzetében, ahol semmi fedezet nincs, nagyobb dolgo­k keresztülvitelére ilyen program kidol­gozása teljesen theoretikus maradna, mert az keresztülvihető nem volna. A mai viszonyok között mást nem te­het a kormány gazdasági téren, mint igyekszik az exportot előmozdítani, az importot csökkenteni, mert a leg­nagyobb és legveszedelmesebb dolog a mai helyzetben a devizák hiánya.. Hallottam aggodalmat az iránt, hogy a 6 millió mázsa búza csakugyan ex­portálható lesz-e? Megnyugtathatom a pártot, ez inkább alacsonyan van számítva, ebből már 1 és egynegyed millió mázsa már kiment. Hallottam ismételten az úgynevezett valutasike­­rekről. Bármilyen intézkedést tesz a kormány, eredménye csak úgy lesz, ha az ország lakossága tudatára éb­red, hogy minden egyes embernek teljesítenie kell kötelességét. Az állam­polgári kötelesség teljesítése — Három momentumra akarok rá­mutatni, mint ahol az állampolgári kötelesség teljesítésének kijátszása mutatkozik. Az egyik a tőke­vagyon­nak az országból való kimenekülése. Még nem tudhatja senki, lesz-e foga­natja az erre vonatkozó rendeletnek. A másik pont a jövedelmiadó-alapra vonatkozik, a harmadik kategória pe­dig az adó nemfizetés. A miniszterelnök ezután rámuta­tott, hogy egy súlyos mulasztás ter­heli az ország lakosságának legna­gyobb részét és mulasztás terheli a régebbi kormányokat is, amelyek túlságosan gyenge kezeléssel módot nyújtottak arra, hogy az adóhátra­lékok ennyire felgyűljenek. 150 mil­lió körül van az államháztartás de­ficitje, s ennek eltüntetésére voltunk kénytelenek hozni azokat a valóban drákói és szigorú rendeleteket és adófelemeléseket. Ezzel szemben 220 millió pengő adóhátralék van s ha ez befolyna, deficit talán nem lenne. Kétségtelenül voltak olyanok, akik nem képesek megfizetni az adót s a kormány ma is azon az állásponton áll, hogy akik nem képesek meg­fizetni az adót bármilyen oknál fog­va, azoknak elősorban halasztást, végső esetben pedig adóelengedést lehet alkalmazni. De vannak olyanok, akik nem a fizetőképesség hiánya miat nem fizetnek adót. A miniszterelnök ezután felhívta a pártot s figyelmezteti arra, hogy a vidéken mindenütt mutassanak rá­­mennyire kötelessége mindenkinek az állammal és önmagával szemben is viselni és teljesíteni ezt a közter­het Erélyes fellépés a rémhiv­erjesztőkkel szemben Beszéde további során a minisz­terelnök a vetőmagakcióról beszélt. Majd kérte a párt tagjait, hogy a rémhírterjesztőkkel szemben a leg­erélyesebben lépjenek fel, mert a m­ai hisztérikus hangulatban­­nem il fantasztikusabb, buta egy hir, annál szívesebben terjesztik. A közhangu­latot­ is figyelembe kell venni. Zichy János gróf a párt nevében megköszönte a miniszterelnök beszé­dét. Arra kérte, hogy legyen igazsá­gos mindenkivel szemben és legyen erélyes. A pártértekezlet 9 óra után ért vé­get, melyet pártvacsora követett. Megszüntette a kormány a bank­betétek kifizetésére megállapított háromnapos felmondási időt Budapest, szeptember 30. A m. kir. minisztérium által a bankszünnapok következtében átme­neti intézkedések fokozatos meg­szüntetése tárgyában kiadott 4550/ 1931. M. E. sz. rendeletnek 1. §-a sze­rint folyószámlán, csekkszámlán, vagy betéti könyvön alapuló követe­lések kifizetésére három napos fel­mondási idő volt kikötve. Az ezen túlmenő korlátozásoktól a felek el­térhetnek. Minthogy ezeknek a kor­látozásoknak a fenntartására ma már nincs szüség, a miniszter azokat az 1800—1931. P. M. sz. rendeletével 1931 október 1-ével hatályon kívül helyezte. Vonatkozó rendelet a Bu­dapesti Közlöny mai számában jele­nik meg. A lap ára 10 fillér

Next