Debreczeni Ujság, 1931. október (35. évfolyam, 220-234. szám)

1931-10-01 / 220. szám

2 KIDFR RFCZEN!­­JISAJ. A kormány rendelettel korlátozta a külföldi szén behozatalát A SsaiaS széntermelés fokozásával több ezer munkásnak adnak kenyeret Nem fog drágulni a szén Budapest, szeptember 30.­­ Kenéz Béla kereskedelmi miniszter szerdán terjesztette a 33-as országos bizottság elé a szénellátás zavarta­lan biztosítására hivatott rendelet­­tervezetet. Eszerint kőszenet barna szenet, brikettet és kokszot csak miniszteri engedéllyel szabad Magyarország területére hozni és a szükséglet ki­elégítése érdekében kibocsátandó rendelkezések foganatosítására mi­niszteri biztost és helyettes minisz­teri biztost fog a kereskedelmi m­ini­­niszter kinevezni. A miniszteri biz­tos az államvasutak szénellátásának ügyét­­is intézi, de természetesen a kereskedelmi miniszter felügyelete miatt áll és utasításai szerint jár el. Aki a rendelet intézkedéseit meg­szegi, vagy kijátssza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és két hónapig terjedhető el­írással büntetendő. A pénzbüntetés legmagasabb mér­téke 8000 pengő. Ama kőszén, barna­szén-, brikett- és kokszkészlet tekin­tetében, amelyre nézve a kihágást elkövették elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az or­szágos insegakció céljára kell fordí­tani. A kereskedelmi miniszter teljes felhatalmazást nyert arra, hogy az­­országnak a kőszénnel, barna szén­­nel, brikettel és koksszal való ellá­tása érdekében szükséges rendelke­zéseket megtegye. A 33-as országos bizottság ma­­délelőtti ülésén Temesváry Imre főlőadó ismertette a szén rendeletet. Hangsúlyozta, hogy a háztartási szénellátás semmiféle korlátozásnak nincs alávetve. Kéné* Béla a Sc**SS5-eli fd­ek­ozatstfánaft korlátozásáról Kenéz Béla kereskedelmi miniszter­­rámutatott arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyik legterhesebb tétele a külföldről be­hozott szén és koksz értéke. Ezt a helyzetet tovább fenntartani lehetet­len. Először is nincs külföldi valu­tánk és ami van, azt a termeléshez Szükséges anyagok beszerzésére kell fordítani. Külkereskedelmi mérle­günk­­és fizetési mérlegünk passzivi­tása vagyoni helyzetünket rontja és Valutánkat deprimálja. Továbbá min­­den vagon külföldi szénben legalább­­3­0—12 idegen munkás napszámát fizetjük meg ugyanakkor, amikor nálunk a munkanélküliek száma a téli hónapokban sokezerrel nő. Mind­ezek az okok a kormányt arra bízták hogy a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítson, amit annál köny­­t­yebben megtehet, mert hazai sze­rünk mennyisége elegendő és minő­­­sége is a legnagyobb részben alkal­mas külföldi szenek pótlására. " A közműveknek, a mezőgazda­ságnak és a közlekedésnek egyálta­­lá­n nincs szükség" külföldi szénre. Ipari szenünk van bőven. Pótolható a tavalyi háztartás céljára behozott 47.000 vagon háztartási szén is. Eb­ben az esetben napi 360 vagon hazai darabos szénnel kell bányáinknak többet termelniük. — A hazai szénbányák — folytatta ezután a kereskedelmi miniszter — vállaltak körülbelül 278 vagon több­termelést. — A külföldi szén elmaradása kö­vetkeztében szükséges hazai szén mennyisége tehát a termelés fokozá­sával biztosítva van. A minőségi pót­lás nem egészen tökéletes, mert bi­zonyos kényelmetlenséggel jár (többszöri tüzelés gyakrabbi hamu­kiszedés), másrészt pedig a közön­ség idegenkedésével is találkozik. Ez az idegenkedés azonban jórészt in­dokolatlan. Vannak olyan magyar kályhák, amelyek még a legsilá­nyabb lignitet is olyan tökéletesen égetik el, hogy a szobában semmi füst és bűz nem keletkezik. Gondos­kodni kívánok arról, hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében a sze­gényebb háztartások is megszerez­hessék. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére pedig a legközelebbi napokban egy fűtési kiállítást rende­zünk.­­ De ha mindezek ellenére átme­netileg itt-ott némi kényelmetlenség mutatkozik is, ezt a közönségnek el kell viselnie három nagy cél érdeké­ben. Ez a három nagy cél: kereske­delmi mérlegünk javítása deviza­­készletünk megkímélése és a kettős cél megvalósításával pénzünk érték­állásának biztosítása, végül pedig a magyar munkáskezek ezreinek biz­tosítása. A 360 vagon napi többlet­termelés a tél öt hónapjában körül­belül 4700 munkásnak, családtagjaik­kal együtt legalább 16.000 embernek ad kenyeret. — Hangsúlyozni kívánom — fejez­te be szavait Kenéz Béla kereskedel­mi miniszter —, hogy a kötött szén­gazdálkodásra áttérni eszem ágában sincs. Ehelyen csak azt kérem a nagyközönségtől, hizzék a magyar szénben és igyekezzék szükségleteit lehetőleg november előtt fedezni, hogy a torlódást elkerüljük. A v­ita A vita során Szterényi József báró gondoskodást kért a hazai szén­árak emelésének lehetetlenné téte­lére. Nagy Emil elfogadta a rendeletet. Eléte volt abból a finom gavalléros­­kodásból, amiért mi­ semmi ellenszol­gáltatást sem kaptunk. Legyünk, ha kell, kíméletlenek mert ezzel többre megyünk. A javaslatot csak úgy fo­gadta el, ha a hazai szén jóval ol­csóbb lesz, mint a külföldi. Wolff Károly csatlakozik a rende­lettel szemben elhangzott aggodal­makhoz. Hangoztatta, hogy a minisz­teri biztos számára tervezett szűk kört a kereskedelmi minisztérium maga is elláthatná. Az ipari nyers­anyagok beszerzésére pénzintéze­teinknek haladéktalanul rendelkezé­sére kell bocsátaniuk külföldi köve­teléseiket. Eszterházy Móric gróf arra az esetre, ha a tűzifakérdést is bevon­ják a javaslatba, kérte a legális ke­reskedelem és az erdőtulajdonosok képviselőinek meghallgatását. Papp Géza báró helyeselte a szén­behozatal rendeleti szabályozását. Három szempont fontos a kérdés el­bírálásánál. A valutáris kérdés, a munkásfoglalkoztatás és közvetve a fa kitermelésének kérdése is. Ham lesz szénd­rágítás és ssérahiány Kenéz Béla kereskedelmi minisz­ter válaszolva a felszólalásokra, hangsúlyozta hogy a rendelettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem lehet szó, mert a fogyasztás és a belső forgalom tekintetében sem­miféle korlátozó intézkedés nincs tervezve. Hangsúlyozta, hogy a rendeletet éppen a közönség megnyugtatása céljából adják ki, hogy a közönség lássa, hogy minden meg fog történni a fogyasztási érdekek védelmére, és se árdrágítás, se a szénért való sor­ban állás nem fenyeget. Hangsú­lyozta, hogy az ország faszükséglete 275 ezer vagon. Ebből kb. 165 ezer vagont képes biztosítani a magyar termelést, tehát mintegy 110 ezer vagon külföldi fát kell behoznunk úgyhogy a külkereskedelmi mérleg valutáris szempontból azt kívánja, hogy itthon minél többet termeljünk. Ezt a célt elérhetjük anélkül, hogy az erdő­tőkéhez nyúlnánk. Szterényi József báró ú­jabb fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy ke­reskedelempolitikai tekintetben csak akkor nyugtatná meg a rendelet, ha kimondanák, hogy a behozatali kor­látozás csak a devizaforgalom kor­látozásának tartamára és erre való tekintettel történik. Felszólalása után a bizottság a ja­vaslatot általánosságban elfogadta, majd részleteiben is elfogadta mezősége egy év alatt 1700 millióval csökkent és ha leszállott a mezőgaz­daság életnívója, akkor minden vo­nalon le kell szállani erre az élet­nívóra. Ha ez nem következik be,­ akkor ezt a nemzet évente 1700 mil­lióval fog többet költeni, mint amennyije van. Jakobovits József válasza és a pol­­gármesser viszontválasza után ennek az érdekes kérdésnek tárgyalása véget is ért. luwre’ feisüter Vásár® polgármester a nag® magánüzemek ellenőrzését i­ szükségesnek tmllja (A Debreceni Újság tu­dósítójától.) A takarékossági bizottság keddi ülésén Jakobovits József bizottsági tagnak a­­jutalék-ügyben elhangzott felszólalása kapcsán Vásár­y István polgármester egy igen érdekes kije­lentést tett. Azt mondotta ugyanis, hogy „ne csak azt a köztőkét és kezelése módját vés­se az állam szabályozás alá, amely az állam vagy autonó­miák kezelése alatt áll, hanem annak a sokezer és millió embernek ma­gántőkéje kezelése módját is, ame­lyet igazgatók és vezérigazgatók kezelnek részvénytársaságokban“. Ezt a felszólalást szerdán szóvá­­tette dr. Jakobovits József és kér­dést intézett a polgármesterhez, hogy miután felszólalása a jutalék­ügy kapcsán hangzott el, a polgár­­mester nem az ő bank­kapcsolataira célzott-e? Kijelenti, hogy semmiféle irányban nem érzi magát összefér­hetetlennek, mégis kéri, hogy a pol­gármester magyarázza meg szavait. Válsáry István polgrámester legha­tározottabban kijelenti, hogy nem Jakobovits személyi kapcsolatai miatt hozta fel a magántőke ellenőr­zésének kérdését. Itt a bizottságban élére állították a jutalékkérdést. A magánintézeteknél a részvényjog tö­kéletlen szabályozása miatt a juta­lék sokkal jobban el van harapódzva, mint a közüzemeknél. Ha az állami és közüzemeknél takarékoskodni kell, akkor ezeknél a magánkézben lévő vagyonkezelő szerveknél is ta­karékoskodni kell. Ezen a téren a ju­talékok kérdésében, elsősorban azok­nak a pénzintézeteknek, iparvállala­toknak kellett volna példát mutat­­niuk, amelyek legjobban ismerik a gazdasági élet nehézségeit. Sokszor hallja, hogy a pénzintézetek azért nem tudják leszállítani a kamatlábat, mert nem tudják leszállítani a rezsi­­költségeket. Hiába takarékoskodunk mi itt, ha a gazdasági élet más vonalán ugyanezt nem teszik. Az én felszó­lalásom se a pénzintézetek, se az iparvállalatok ellen nem­ irányult, csupán arra mutattam rá hogy a mai gazdasági helyzetből a rezsi­­költségek leszállítása nélkül nincs ki­vezető út. A mezőgazdaság jövedel­ 1931 október 1. Vestelmes tűz egy Simonf­y-utcai bérházban Szerdán délután veszedelmes tűz keletkezett Lédig Dezső földbirtokos Simonffy-utcai háromemeletes bér­házában. Az épület harmadik emeleti manzárdszerű részében vannak elhe­lyezve a m­osókonyhák, amelyekben szerdán reggel óta folyt a munka. A­ katlant befutották és a déli órákban Szabó Lidia szobaleány, aki segédke­zett a mosásnál, figyelmes lett arra,­­hogy erős füst árad át a szomszéd mo­sóteremből. Szólott is a dologról, de nem vették figyelembe és tovább dol­goztak a mosókonyhában. Délután há­rom óra előtt pár perccel azonban már olyan füst volt a mosókonyhá­ban, hogy lehetetlen volt ott dolgozni. Ekkor Kurucz Sándorné mosónő is figyelmeztette a lakókat a dologra, és Lédig Dezső háztulajdonos azonnal telefonált a tűzoltókhoz. Délután 3 órakor vonultak ki a tűzoltók a tűz­höz két autófecskendővel. Roncsik Jenő főparancsnok és Jako­­binyi tiszt vezette a tű­zol­tószakaszt. Azonnal, pillanatok alatt felszerelték­ a hatalmas fecskendőt és hozzáláttak a tűz oltásához Kiderült, hogy a bi­bás építkezés következtében a falon belül támadt a tűz, amely lassan ter­jedt mind feljebb. Csaknem az egész falat ki kellett bontaniuk a tűzoltók­nak, hogy megtalálják a tűz fészkét. Egy órai szakadatlan és fáradságos munka után végre sikerült teljesen el­oltani a veszélyes tüzet. A kár egyéb­ként nem lényeges, amennyiben részek­ben biztosítás útján megtérül, más­részt pedig csak az időközben épített úgynevezett Krabic-falat kellett lebon­tani. Az tény, hogy ha a tüzet nem ve­szik észre és esetleg este tör ki, abban az esetben sokkal súlyosabb következ­ményekkel járt volna. A szakértők szerint le kellett volna bontani az egész háztetőt, ha ugyan­erre még idő lett volna, mert a tűz a pléh tető alatt terjedt. A tű­zvizsgálat során megállapították, hogy a tűzeset miatt senkit sem terhel felelősség. Csökkentik az utcai világítást (A Debreceni Újság tudósítójától) A szerdai tanácsi értekezleten dr Vásáry István polgármester szóba­­hozta, hogy a közvilágítási lámpák számát, — tekintettel a nehéz hely­zetre — csökkenteni kellene, mert a város hatalmas összeget térít a vilá­gítási vállalatnak közvilágítás címén. Úgy határoztak, hogy bekérik a vi­­lágítá­si vállalat térképét, melyen pon­tosan fel vannak tüntetve az utcai lámpák éa a lehetőséghez képest egy 25—30 százalékos csökkentést haj­tanak végre. wmm w/m VARRÓGÉP SINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TARS. Piac­ utca 79. Tele­fon 16­ 9

Next