Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)

1932-03-01 / 49. szám

t) tette meg ebben a csonkaországban, amely irányzat mellett a magyar kormány élén gróf Bethlen István egy évtizeden keresztül mindenkor becsülettel és felemelt fővel tartott ki és amely irányzat mellett való to­vábbi kitartásnak gróf Károlyi Gyula és kormánya teljes biztositékát nyújtja.­­ Ezt a nemzeti irányzatot kívá­rom képviselni és erősíteni a kor­mányzatomra bízott törvényhatósá­gok területein, mert szent meggyő­ződésem, hogy­­ ettől az irányzattól való legkisebb­ eltévelyedés is en­nek a csonkahazának a sírját ásná meg. A józan magyar társadalomra vár az a feladat, hogy minden olyan tö­rekvéssel és kísérletezéssel egy­ségesen és erényesen forduljon szem­­b. ?Mely a mai gazdasági válság ny­omán jelentkező elégelletlenséget használva, a nemzet nagy és egye­temes érdekeit egyéni célok és szub­ktív szempontok szolgálatába kí­vánná állítani. A törvényhatósági autonómia érvényesítése — A vármegyei közéletet illetően "­­­jelentem, hogy az ősi törvényha­tósági autonómiát a törvényes kor­­lítok között mindenkor a legna­gyobb­ tiszteletben kívánom tartani. —1r Azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket az 1929. évi XXX. t.-c. életbeléptetése óta a kor­mányzatom alatt álló Bihar várme­gyében tapasztalni alkalmam volt­, megnyugvással állapíthatom meg hogy ez az önkormányzati élet újjá­szervezésére hivatott törvény nem­csak a papiroson vált be, hanem a gyakorlati életben is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert amel­lett, hogy a vármegye közönségé­nek legszélesebb rétegei számára is megnyitotta az önkormányzati élet kapuit, amellett gondoskodott arról is­, hogy ezekben az ősrégi közgyű­lési termekben a magas színvonalú munkakifejtés továbbra is biztosít­ható legyen.­­ Reá kell azonban ezzel kap­csolatban mutassak arra is, hogy ez a törvény a vármegye közönsége számára nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is ró reá és hogy a törvény szelleme csak akkor fog ér­vényesülhetni, ha a társadalom min­den rétege ezen kötelességét hiány­talanul teljesíti. Mert ha a társada­lomnak csak egyik vagy másik ré­tege él azokkal a jogokkal, amelyek számára biztosítva vannak­, akkor az a réteg, amely a maga jogait ön­ként odadobja, vessen számot azzal, hogy m­ajd fontos és életbevágó kérdésekben róla és nélküle fognak határozni. Helyes törvény­­interpretálásra van szükség .­ Hogy a vármegyei közigazga­tás kifogástalanul működhessen és teljesíthesse azokat a nehéz felada­tokat, amelyeket a mai rendkívül idők rónak reá- szükség van a tiszt­viselői kar legtökéletesebb együtt­működésére és arra, hogy a tisztvi­selőkar tagjai az egyes törvények és rendeletek végrehajtásánál ne­­csak a rideg és merev betűket tart­sák szem előtt, hanem igyekezze­nek a törvény szellemének és a törvényhozó intencióinak a gyakor­lati élethez mennél jobban hozzá si­muló alkalmazására. PEBRECZENI UJSAD Egyik legföbb feladatom a törvényhatóságok háztartásainak szigorú ellenőrzése . Egyik legfőbb feladatomnak fo­gom tekinteni úgy a vármegyéi, mint a városi és községi háztartások leg­szigorúbb ellenőrzését, mert nem­csak a közönségnek, hanem az ál­lamnak is elsőrendű érdeke az, hogy a felesleges közteher a lakosság vál­lárra ne nehezedjék. Minden rendel­kezésemre álló eszközzel arra fogok, törekedni, hogy ezeknek a közületek­­nek a gazdálkodása a lakosság teher-­­róképességével arányban álljon- És ha teljes tudatában vagyok is, an­nak, hogy ezt a célt máról holnapra teljesen elérni nem lehet,­ mert sok esetben adott helyzetekkel állunk szemben, de minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy ezeket az adott helyzeteket is a közönség szá­mára könnyebbé és elviselhetőbbé tegyem. A közéleti tisztaság biztosítása . Minden törekvésem arra fog irányulni, hogy a közéleti tisztaság teljes mérvű érvényesülését minden vonatkozásban biztosítsam, hogy egy olyan tiszta, a gyanúnak még csak az árnyékától is mentes­ közigazga­tás érvényesüljön az egész vonalon, amely a közönség körében megnyug­vást kelt afelől, hogy azok a nagy emberfölötti áldozatok, amelyeket ma a nemzet minden polgárától megkíván, hiánytalanul a cél érde­kében lesznek felhasználva.­­ A megpróbálatásoknak nehéz napjaiban, amelyeket ma él át ez a nemzet, szükségünk van egy olyan összekötőkapocsra,­­ amely hazánk minden fiát vallásfelekezetre, társa­dalmi osztályra, vagyoni helyzetre való minden tekintet nélkül egy kö­zös táborban egyesíti, amely a ma­gyar ember között minden válasz­falat lebont. Ez az összekötő kapocs nem lehet más, mint a közös hazá­hoz tartozás közös érzete, a haza­fias, ’érzés, mert ennek az érzésnek s­zignán­k­rámilásai kortentistik csak biztosítékát­­nemzeti céljaink meg­­valósulásának. Ennek a hazafias ér­zésnek az ápolását és fejlesztését a kormányzatomra bízott törvény­­hatóságok területein első kötelessé­gemnek fogom tartani.­­ A mai nehéz idők ugyancsak megkívánják azt is, hogy az állami élet zavartalansága, a polgárság biztonsága és nyugalma minden kö­rülmények között megóvassék. Min­den olyan törekvéssel és megnyil­vánulással szemben tehát, amely a közrend megzavarására irányul, a legerélyesebben fogok eljárni. A gazdasági kibontakozás útja . Székfoglaló beszédemben rá kell, hogy térjek néhány szóval a gazdasági kérdésekre is, mindenek­előtt rámutatva arra a nagyfokú pénzügyi és gazdasági válságra, amely ma az egész világon uralko­dik és amely­­ erre a megcsonkított és Trianonban minden jog és igaz­ság ellenére legelemibb jogaitól megfosztott országra fokozott súly­­lyal nehezedik. — Nagy világpolitikai és gazda­sági átalakulás korszakát éljük ma, amelyből csak akkor leszünk képe­sek kikerülni, hogy az ország min­den polgára számára a minimális életfeltételek biztosítva legyenek, ha ennek érdekében minden erőnket megfeszítjük és minden úgy belföl­dön, mint külföldön kínálkozó esz­közt és lehetőséget a maga teljes egészében kihasználunk. Súlyos fel­adatok várnak ezen a téren nemcsak a kormányra, hanem a társadalom összes tényezőire egyaránt. — A kormány ezt a hivatását azonban, — amelyet a költségvetés redukciójával, a pengő vásárlóerejé­nek fenttartásával, fokozott külpoli­tikai tevékenységgel, valamint­­ a magángazdasági élet fellendítése érdekében tett és teendő intézkedé­sek sorozatával kell hogy tel­jesítse az útjában lévő akadályokat legyőzve — csak akkor fogja tudni betölteni, ha ez a munkája az egész társadalomnak a támogatásával és az összes gazdasági tényezők belá­tásával fog találkozni. /A mezőgazdaság megsegítése — Egy ilyen gazdasági együtt­működés biztosítása érdekében kí­vánom támogatni a mezőgazdaság­nak, az iparosságnak és kereske­delemnek egészséges törekvéseit, természetes azonban, hogy ebben az agrár­vármegyében az első gondos­kodásom a mezőgazdaságé kell, hogy legyen, mégpedig nem azért, mivel magam is gazda vagyok, ha­nem mert ebben az országban a gazda boldogulásától függ a többi termelési ágak boldogulása is. Megoldásra váró fel­adatok — Nagy és súlyos problémák várnak ma a gazdatársadalom érde­kében megoldásra, ezek közül a leg­sürgősebben a mai értékviszonyok­kal és hozadékkal arányban nem álló földtehernek, illetve kamat­­tehernek a rendezése, továbbá a termelés folytonosságának biztosí­tásához szükséges eszközök elő­teremtése, a zöldhitel megoldása stb. A kormány annak ellenére, hogy a mai pénzügyi válság miatt nagy nehézségekkel kell megbirkózzék, mindent elkövet, hogy ezeket a sür­gős kérdéseket a gazdatársadalom érdekeinek megfelelően mielőbb megoldja. Ezenkívül különösen a kisgazdatársadalomra várnak nagy feladatok a jövőben a minőségi ter­melés fejlesztése tekintetében, mert amint azt az utóbbi évek tapaszta­lataiból láthattuk, annyi kétségtelen, hogy bármilyen irányban vezessen a kiút a mai mezőgazdasági válság­ból, a maradi gazdálkodást folytatni nem­ lehet. A külföldi piac a minő­ség tekintetében ma olyan követel­ményekkel lép fel, hogy csakis az egyöntetű és kiváló minőségű ter­­melvényeket veszi át. A nagybirtok ezeket az igényeket a maga­ fel­­készültségénél és nagyobb egységé­nél fogva ki tudja elégíteni, a kis­­gazdatársadalom ezirányú fejlődése azonban csak akkor lesz biztosít­­ha­tó, ha egymás között összefog és községenként termelő és értékesítő szövetkezetekbe tömörülve, igyek­szik kihasználni azokat az előnyö­ket, amelyekkel a nagy és közép­birtok a kisbirtokkal szemben ren­delkezik. E törekvéseiben a kisgaz­datársadalom bennem mindenkor őszinte segítőtársat fog találni. A mezőgazdasági munkásság . Végül figyelemmel kívánom kísérni és törekvéseiben támogatni nemcsak a kisgazdatársadalmat, ha­nem a mezőgazdasági munkásfár­­dalom mai nehéz helyzetét is, mert tisztában vagyok azzal, hogy a nagy kiterjedésű szőlőterületek kifa­gyása, a bérértékesítés válsága, va­lamint­ a cukorrépának és egyéb sok kézimunkát igénylő ipari növé­nyek termelésének visszafejlődése jelentékeny munkaalkalmaktól fosz­totta meg a vármegye munkástár­sadalmát. Ennek a munkanélküliség­nek az ellensúlyozására a kormány a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten egy inségm­unkaakciót indí­tott meg, amelynek irányítását a fö- Ma kezdődött meg „ARKANZAS”( debreceni lera­kaidnak végkiárusitása Arainkból 25 százalék enged­­mény. „ Arkanzasli lerakat Piac-utca 4. szám. ispáni karra bízta. Ez akció irányí­tásánál arra fogok törekedni, hogy a segítség minden esetben az arra legrászorultabbaknak jusson.­­ A nagybirtokosnak, a kisgaz­dának és a mezőgazdasági munkás­nak a sorsa annyira közös, annyira hozzá van nőve egymásnak a sor­sához, hogy minden igyekezetem­mel azon leszek, hogy ezek a közös kérdések mindenkor közös erővel és közmegnyugvásra nyerjenek megoldást.­­ Fokozott figyelemmel kívánom továbbá kísérni azoknak a sorsát, akik teljesen munkaképtelenek és a maguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak. Ezek azok az irányelvek, ame­lyek engem főispáni működésem fo­lyamán vezérelni fognak, ezekhez még csak azt kívánom hozzátenni, hogy ajtóm nyitva fog állani a vár­megye minden polgára előtt. Ehhez a munkához kérem a tekintetes tör­vényhatóságnak és a vármegye ki­próbált tisztviselőkarának bizalmát és támogatását. Dr Uzonyi György beszéde A beszéd elhangzása után a köz­gyűlés tagjai helyükről felállva tom­boló tapssal és éljenzéssel ünnepel­ték báró Vay Lászlót, akit ezután dr Uzonyi György országgyűlési képviselő köszöntött a törvényható­ság nevében. — Méltóságod — úgymond — a legnehezebb időkben foglalja el Hajdú vármegye főispáni székét. A jelen idő nem arra való, hogy vázol­jam a szörnyű gazdasági elesettsé­­get, melyet Méltóságod is épp oly jól ismer, mint mi. Ha mégis fel­hozom ezt a kérdést, teszem csupán azért, mert ki akarom emelni, hogy a mai gazdasági nyomorúság elsősorban a kisembereket sújtja. A mi vármegyénk a kisemberek vár­megyéje, a nyomorúság tehát épp ezt a vármegyét sújtja legjobban a golgothai kereszt m­inden fájdalmá­val- Ez a nép azonban mégis hisz és mégis bízik a felemelkedés lehe­tőségében- Hajdú vármegye népe fő­ispánjában soha nem a kormány exponensét tekintette, de mindig érdekei istápolójának, szerető édes­apának tekintette főispánját. Ilyen főispánt remélünk mi Méltóságod­ban is! (Viharos éljenzés.) A vármegyei tisztikar tiszte­lgése A nagyhatású­­ szavak után dr. Náboráczky Béla vármegyei főjegyző, tolmácsolta a vármegyei tisztikar tiszteletadását. Hangoztatta, hogy ez a tisztikar a bizalom megtartásá­nak módját nem a népszerűség haj­­hászásában, hanem a törvények szi­gorú betartásában és a gondjaira bízott lakosság érdekeinek megóvá­sában kereste. Kérte, hogy b báró Vay László főispán ebben a munká­ban szeretettel és megbecsüléssel irányítsa a vármegye tisztikarát. Nábráczky Béla beszédének el­hangzása után báró Vay László kö­szönetet mondott a meleg fogadta­tásért, az üdvözlésekért és bere­kesztette az installáló közgyűlést. 1932 március 1. Küldöttségek az új főispán előtt A közgyűlés végeztével báró Vay László a főispáni hivatalban fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Bartha László ref. esperes az Alsó-Szabolcs, Hajdúvidéki egyházmegye deputá­­ciója élén köszöntötte a főispánt és utalt aru a dicsőséges szerepre, amelyet a Vay-család töltött be a kálvinista egyház történelmében. A főispán válaszában kijelentette, hogy új pozíciójában is lelkiismereti köte­lességének tartja, hogy az egyház ügyeit előbbre vigye. Almássy Sán­dor szolnoki főisná­l az összes tör­.

Next