Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)

1932-03-01 / 49. szám

t) tette meg ebben a csonkaországban, amely irányzat mellett a magyar kormány élén gróf Bethlen István egy évtizeden keresztül mindenkor becsülettel és felemelt fővel tartott ki és amely irányzat mellett való további kitartásnak gróf Károlyi Gyula és kormánya teljes biztositékát nyújtja. Ezt a nemzeti irányzatot kívárom képviselni és erősíteni a kormányzatomra bízott törvényhatóságok területein, mert szent meggyőződésem, hogy ettől az irányzattól való legkisebb eltévelyedés is ennek a csonkahazának a sírját ásná meg. A józan magyar társadalomra vár az a feladat, hogy minden olyan törekvéssel és kísérletezéssel egységesen és erényesen forduljon szemb. ?Mely a mai gazdasági válság nyomán jelentkező elégelletlenséget használva, a nemzet nagy és egyetemes érdekeit egyéni célok és szubktív szempontok szolgálatába kívánná állítani. A törvényhatósági autonómia érvényesítése — A vármegyei közéletet illetően "jelentem, hogy az ősi törvényhatósági autonómiát a törvényes korlítok között mindenkor a legnagyobb tiszteletben kívánom tartani. —1r Azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket az 1929. évi XXX. t.-c. életbeléptetése óta a kormányzatom alatt álló Bihar vármegyében tapasztalni alkalmam volt, megnyugvással állapíthatom meg hogy ez az önkormányzati élet újjászervezésére hivatott törvény nemcsak a papiroson vált be, hanem a gyakorlati életben is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert amellett, hogy a vármegye közönségének legszélesebb rétegei számára is megnyitotta az önkormányzati élet kapuit, amellett gondoskodott arról is, hogy ezekben az ősrégi közgyűlési termekben a magas színvonalú munkakifejtés továbbra is biztosítható legyen. Reá kell azonban ezzel kapcsolatban mutassak arra is, hogy ez a törvény a vármegye közönsége számára nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is ró reá és hogy a törvény szelleme csak akkor fog érvényesülhetni, ha a társadalom minden rétege ezen kötelességét hiánytalanul teljesíti. Mert ha a társadalomnak csak egyik vagy másik rétege él azokkal a jogokkal, amelyek számára biztosítva vannak, akkor az a réteg, amely a maga jogait önként odadobja, vessen számot azzal, hogy majd fontos és életbevágó kérdésekben róla és nélküle fognak határozni. Helyes törvényinterpretálásra van szükség . Hogy a vármegyei közigazgatás kifogástalanul működhessen és teljesíthesse azokat a nehéz feladatokat, amelyeket a mai rendkívül idők rónak reá- szükség van a tisztviselői kar legtökéletesebb együttműködésére és arra, hogy a tisztviselőkar tagjai az egyes törvények és rendeletek végrehajtásánál necsak a rideg és merev betűket tartsák szem előtt, hanem igyekezzenek a törvény szellemének és a törvényhozó intencióinak a gyakorlati élethez mennél jobban hozzá simuló alkalmazására. PEBRECZENI UJSAD Egyik legföbb feladatom a törvényhatóságok háztartásainak szigorú ellenőrzése . Egyik legfőbb feladatomnak fogom tekinteni úgy a vármegyéi, mint a városi és községi háztartások legszigorúbb ellenőrzését, mert nemcsak a közönségnek, hanem az államnak is elsőrendű érdeke az, hogy a felesleges közteher a lakosság vállárra ne nehezedjék. Minden rendelkezésemre álló eszközzel arra fogok, törekedni, hogy ezeknek a közületeknek a gazdálkodása a lakosság teher-róképességével arányban álljon- És ha teljes tudatában vagyok is, annak, hogy ezt a célt máról holnapra teljesen elérni nem lehet, mert sok esetben adott helyzetekkel állunk szemben, de minden erőmmel arra fogok törekedni, hogy ezeket az adott helyzeteket is a közönség számára könnyebbé és elviselhetőbbé tegyem. A közéleti tisztaság biztosítása . Minden törekvésem arra fog irányulni, hogy a közéleti tisztaság teljes mérvű érvényesülését minden vonatkozásban biztosítsam, hogy egy olyan tiszta, a gyanúnak még csak az árnyékától is mentes közigazgatás érvényesüljön az egész vonalon, amely a közönség körében megnyugvást kelt afelől, hogy azok a nagy emberfölötti áldozatok, amelyeket ma a nemzet minden polgárától megkíván, hiánytalanul a cél érdekében lesznek felhasználva. A megpróbálatásoknak nehéz napjaiban, amelyeket ma él át ez a nemzet, szükségünk van egy olyan összekötőkapocsra, amely hazánk minden fiát vallásfelekezetre, társadalmi osztályra, vagyoni helyzetre való minden tekintet nélkül egy közös táborban egyesíti, amely a magyar ember között minden válaszfalat lebont. Ez az összekötő kapocs nem lehet más, mint a közös hazához tartozás közös érzete, a hazafias, ’érzés, mert ennek az érzésnek szignánkrámilásai kortentistik csak biztosítékátnemzeti céljaink megvalósulásának. Ennek a hazafias érzésnek az ápolását és fejlesztését a kormányzatomra bízott törvényhatóságok területein első kötelességemnek fogom tartani. A mai nehéz idők ugyancsak megkívánják azt is, hogy az állami élet zavartalansága, a polgárság biztonsága és nyugalma minden körülmények között megóvassék. Minden olyan törekvéssel és megnyilvánulással szemben tehát, amely a közrend megzavarására irányul, a legerélyesebben fogok eljárni. A gazdasági kibontakozás útja . Székfoglaló beszédemben rá kell, hogy térjek néhány szóval a gazdasági kérdésekre is, mindenekelőtt rámutatva arra a nagyfokú pénzügyi és gazdasági válságra, amely ma az egész világon uralkodik és amely erre a megcsonkított és Trianonban minden jog és igazság ellenére legelemibb jogaitól megfosztott országra fokozott súlylyal nehezedik. — Nagy világpolitikai és gazdasági átalakulás korszakát éljük ma, amelyből csak akkor leszünk képesek kikerülni, hogy az ország minden polgára számára a minimális életfeltételek biztosítva legyenek, ha ennek érdekében minden erőnket megfeszítjük és minden úgy belföldön, mint külföldön kínálkozó eszközt és lehetőséget a maga teljes egészében kihasználunk. Súlyos feladatok várnak ezen a téren nemcsak a kormányra, hanem a társadalom összes tényezőire egyaránt. — A kormány ezt a hivatását azonban, — amelyet a költségvetés redukciójával, a pengő vásárlóerejének fenttartásával, fokozott külpolitikai tevékenységgel, valamint a magángazdasági élet fellendítése érdekében tett és teendő intézkedések sorozatával kell hogy teljesítse az útjában lévő akadályokat legyőzve — csak akkor fogja tudni betölteni, ha ez a munkája az egész társadalomnak a támogatásával és az összes gazdasági tényezők belátásával fog találkozni. /A mezőgazdaság megsegítése — Egy ilyen gazdasági együttműködés biztosítása érdekében kívánom támogatni a mezőgazdaságnak, az iparosságnak és kereskedelemnek egészséges törekvéseit, természetes azonban, hogy ebben az agrárvármegyében az első gondoskodásom a mezőgazdaságé kell, hogy legyen, mégpedig nem azért, mivel magam is gazda vagyok, hanem mert ebben az országban a gazda boldogulásától függ a többi termelési ágak boldogulása is. Megoldásra váró feladatok — Nagy és súlyos problémák várnak ma a gazdatársadalom érdekében megoldásra, ezek közül a legsürgősebben a mai értékviszonyokkal és hozadékkal arányban nem álló földtehernek, illetve kamattehernek a rendezése, továbbá a termelés folytonosságának biztosításához szükséges eszközök előteremtése, a zöldhitel megoldása stb. A kormány annak ellenére, hogy a mai pénzügyi válság miatt nagy nehézségekkel kell megbirkózzék, mindent elkövet, hogy ezeket a sürgős kérdéseket a gazdatársadalom érdekeinek megfelelően mielőbb megoldja. Ezenkívül különösen a kisgazdatársadalomra várnak nagy feladatok a jövőben a minőségi termelés fejlesztése tekintetében, mert amint azt az utóbbi évek tapasztalataiból láthattuk, annyi kétségtelen, hogy bármilyen irányban vezessen a kiút a mai mezőgazdasági válságból, a maradi gazdálkodást folytatni nem lehet. A külföldi piac a minőség tekintetében ma olyan követelményekkel lép fel, hogy csakis az egyöntetű és kiváló minőségű termelvényeket veszi át. A nagybirtok ezeket az igényeket a maga felkészültségénél és nagyobb egységénél fogva ki tudja elégíteni, a kisgazdatársadalom ezirányú fejlődése azonban csak akkor lesz biztosítható, ha egymás között összefog és községenként termelő és értékesítő szövetkezetekbe tömörülve, igyekszik kihasználni azokat az előnyöket, amelyekkel a nagy és középbirtok a kisbirtokkal szemben rendelkezik. E törekvéseiben a kisgazdatársadalom bennem mindenkor őszinte segítőtársat fog találni. A mezőgazdasági munkásság . Végül figyelemmel kívánom kísérni és törekvéseiben támogatni nemcsak a kisgazdatársadalmat, hanem a mezőgazdasági munkásfárdalom mai nehéz helyzetét is, mert tisztában vagyok azzal, hogy a nagy kiterjedésű szőlőterületek kifagyása, a bérértékesítés válsága, valamint a cukorrépának és egyéb sok kézimunkát igénylő ipari növények termelésének visszafejlődése jelentékeny munkaalkalmaktól fosztotta meg a vármegye munkástársadalmát. Ennek a munkanélküliségnek az ellensúlyozására a kormány a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten egy inségmunkaakciót indított meg, amelynek irányítását a fö- Ma kezdődött meg „ARKANZAS”( debreceni lerakaidnak végkiárusitása Arainkból 25 százalék engedmény. „ Arkanzasli lerakat Piac-utca 4. szám. ispáni karra bízta. Ez akció irányításánál arra fogok törekedni, hogy a segítség minden esetben az arra legrászorultabbaknak jusson. A nagybirtokosnak, a kisgazdának és a mezőgazdasági munkásnak a sorsa annyira közös, annyira hozzá van nőve egymásnak a sorsához, hogy minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezek a közös kérdések mindenkor közös erővel és közmegnyugvásra nyerjenek megoldást. Fokozott figyelemmel kívánom továbbá kísérni azoknak a sorsát, akik teljesen munkaképtelenek és a maguk ellátásáról gondoskodni nem tudnak. Ezek azok az irányelvek, amelyek engem főispáni működésem folyamán vezérelni fognak, ezekhez még csak azt kívánom hozzátenni, hogy ajtóm nyitva fog állani a vármegye minden polgára előtt. Ehhez a munkához kérem a tekintetes törvényhatóságnak és a vármegye kipróbált tisztviselőkarának bizalmát és támogatását. Dr Uzonyi György beszéde A beszéd elhangzása után a közgyűlés tagjai helyükről felállva tomboló tapssal és éljenzéssel ünnepelték báró Vay Lászlót, akit ezután dr Uzonyi György országgyűlési képviselő köszöntött a törvényhatóság nevében. — Méltóságod — úgymond — a legnehezebb időkben foglalja el Hajdú vármegye főispáni székét. A jelen idő nem arra való, hogy vázoljam a szörnyű gazdasági elesettséget, melyet Méltóságod is épp oly jól ismer, mint mi. Ha mégis felhozom ezt a kérdést, teszem csupán azért, mert ki akarom emelni, hogy a mai gazdasági nyomorúság elsősorban a kisembereket sújtja. A mi vármegyénk a kisemberek vármegyéje, a nyomorúság tehát épp ezt a vármegyét sújtja legjobban a golgothai kereszt minden fájdalmával- Ez a nép azonban mégis hisz és mégis bízik a felemelkedés lehetőségében- Hajdú vármegye népe főispánjában soha nem a kormány exponensét tekintette, de mindig érdekei istápolójának, szerető édesapának tekintette főispánját. Ilyen főispánt remélünk mi Méltóságodban is! (Viharos éljenzés.) A vármegyei tisztikar tisztelgése A nagyhatású szavak után dr. Náboráczky Béla vármegyei főjegyző, tolmácsolta a vármegyei tisztikar tiszteletadását. Hangoztatta, hogy ez a tisztikar a bizalom megtartásának módját nem a népszerűség hajhászásában, hanem a törvények szigorú betartásában és a gondjaira bízott lakosság érdekeinek megóvásában kereste. Kérte, hogy b báró Vay László főispán ebben a munkában szeretettel és megbecsüléssel irányítsa a vármegye tisztikarát. Nábráczky Béla beszédének elhangzása után báró Vay László köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, az üdvözlésekért és berekesztette az installáló közgyűlést. 1932 március 1. Küldöttségek az új főispán előtt A közgyűlés végeztével báró Vay László a főispáni hivatalban fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Bartha László ref. esperes az Alsó-Szabolcs, Hajdúvidéki egyházmegye deputációja élén köszöntötte a főispánt és utalt aru a dicsőséges szerepre, amelyet a Vay-család töltött be a kálvinista egyház történelmében. A főispán válaszában kijelentette, hogy új pozíciójában is lelkiismereti kötelességének tartja, hogy az egyház ügyeit előbbre vigye. Almássy Sándor szolnoki főisnál az összes tör.