Dél Keresztje, 1952 (2. évfolyam, 8-23. szám)
1952-05-15 / 8-9. szám
1952. MÁJUS 15. MI LESZ A GYEREKEKKEL? MIT TEHETÜNK? (try) Hogy a szülők a felnőttek, az életüket hogyan rendezik be, az magánügy. Akár haza fognak menni, akár emigrációban maranak, ezért senkinek felelősséggel, számadással nem tartoznak. Gyermekeikkel szemben azonban teljes felelősséggel tartoznak. Dönteniük kell, hogy gyermekeik jövőjét itt, vagy otthon képzelik-e el, és ennek megfelelően kell megadniuk a szellemi, erkölcsi alapot a meginduláshoz. A szülőknek kell a nevelést és taníttatást az első osztálytól végleges és jól átgondolt terv szerint vezetni, mert mi úgy itt, mint otthon, hátrányban vagyunk, illetve leszünk. Itt még nem vagyunk ausztrálok, otthon már nem vagyunk magyarok. Elméletileg gyökeresen eltérő lenne gyermekeink taníttatása az elemi első osztályától kezdve, de már a korai gyermekszobában is . . . Ennek azonban elengedhetetlen előfeltételei vannak: 1. /Magyar meséskönyvek. 2. /Magyar nyelvű elemi iskola. 3. /Magyar nyelvű középiskolák, európai nívón levő tanerőkkel. 4. /Magyar nyelvű széleskörű szórakoztató és tudományos irodalom. Ha már most a jelenlegi helyzetet nézzük, akkor az itt felsoroltak közül csupán a 1./, 2./, 3./, és a 4./ pontok hiányoznak, a többi feltétel megvolna . . . Magyar középiskola létesítésében az emigráns magyarság az anyagi nehézségeken kívül, más akadályokkal is kell hogy számoljon. Ismervén az itt levő magyarság összetartási és egymást segítői koefficiensét, nem nehéz meghatározni az időpontot, mire egy internátussal egybekötött magyar középiskolánk lesz. Soha! 1. Tehát bármilyenek is terveink, nem marad gyakorlatilag más megoldás, mint az itteni elemi és középiskolák. Sajnos európai szakiskola vagy egyetem elé nem a legszerencsésebb az az előkészítés és tudás, amit a magyar fiatalok itt nyerhetnek. Erre nem sorolok fel bizonyítékokat. Viszont minden bornak két vége van. Az otthoni, mai, közoktatási rendszer sem a legjobb, amit Szent István óta el lehet képzelni. Magyar szempontból tehát úgy innen, mint otthonról nem a legmagasabb értékű középiskolai végzettséggel fognak a fiatlok a szakiskolákba, egyetemekre beiratkozni, vagy az életpályájukon elindulni. Az bizonyos hogy a hazatérő fiatalság nagyobb nyelvtudással, és szélesebb látókörrel fog rendelkezni, mint az otthon maradottak, és ez előnyt jelent. Esetleg nem fogja tökéletesen leírni a nyelvet beszédben és írásban, ez ugyan hátrány, ami azonban igen hamar el fog tűnni. Igen szerencsés megoldás lehetne, az állampolgárság elnyerése után az, ha a szülök a gyermekeket már a középiskolai tanulmányokra is, Európába vagy Amerikába tudnák küldeni. Nem hiszem azonban, hogy erre, az itt élő magyarság több mint öt százaléka képes lenne az anyagi szempontokat véve figyelembe. __ 2. És akik soha nem mennek haza? .. . Mi magyarok mindig hajlamosak voltunk arra, hogy hazug jelszavakkal dobálózzunk, („Nem vagyunk kis nemzet“ . . . stb.) és gyakran támaszkodunk érzelmi alapokra akkor, mikor csupán a logika és az ész alapja volna a döntő. Bármennyire is szomorú a magyarság szempontjából, de ezek a fiatalok, az utódaikkal együtt megszűnnek magyarok lenni. Ők maguk, még életükben szaporítani fogják a külföldön élő magyarok százalékarányát, beszélni fogják a nyelvet, és egy csökkent magyar nemzeti öntudat is fog élni bennük. De már a következő generáció, sem a nyelv, sem a nemzeti érzés szempontjából nem lesz magyarnak mondható. Talán csak a magyar neve marad meg, de ez sem biztos. És ez a természetes folyamat. A szülők ezeket fiatalokat hagyják ebben a vonalban menni. Még a magyar nyelv megtanítása sem szükséges. Sajnos, a mi nyelvünk nem világnyelv, annak vajmi kevés hasznát fogják venni a fiatalok az életben. A nyelv tökéletes megtanítása teljesen felesleges. Rendületlenül hiszek abban, hogy mi magyarok, a világ bármely nemzetével, az első vonalban is, bármikor megálljuk a helyünket. A magyar gyerekek külföldön, maguk mögött fogják hagyni a helybeli fiatalságot. Nincs semmi szükség arra, hogy ezt a nagyon szerencsés adottságot veszélyeztessük azzal, hogy érzelmi okokból olyan dolgokkal tömjük tele a fejét, amire az ég világán semmi szüksége nem lesz. Nem szabad azonban elzárni előle annak a „lehetőségét“, hogy magyarrá lehessen, ha akar. A gyerekek az itteni iskolákba járnak. Ha a szülő csak egy kicsit is foglalkozik otthon a gyermekeivel, azok nagyon könnyen osztályelsőkké lehetnek. Hogy a gyerek megmaradhasson magyarnak, megtaníthatjuk magyarul írni-olvasni. Beszéljünk vele otthon mindig magyarul, de ne tiltsuk meg neki azt, hogy játszótársaival idegen nyelven beszéljen. Adjunk a kezébe magyar nyelvű meséskönyvet, majd később könnyű, szórakoztató irodalmat. Mindezt azonban minden kényszer nélkül. Ha a gyerek felnő, és érdeklődése megmarad, bőven lesz alkalma megmaradhatni magyarnak. Még abban sem fogja senki megakadályozni, hogy esetleg visszavándoroljon Magyarországra. Ezt kierőszakolni úgy sem fog sikerülni senkinek, még a szőlőnek sem. 3. Nézzük végül gyakorlatilag, milyen módozatok állnak rendelkezésére annak a szülőnek, aki haza akar menni, és a gyermekei jövőjét odahaza képzeli el. Magyar tankönyvek és magyarnyelvű középiskola nélkül, a szülő csak egyet tehet meg. Kényszeríti a gyermekeit arra, hogy a magyar nyelvet azok tökéletesen leírják szóban és írásban. A gyermekszobából ki kell tiltani minden Comics, Six Gun, Superboy, Human Bat, Captain Avenger, Cassidy Hopelong és, hasonlókétségkívül a való életre előkészítő- „irodalmat“. Meg kell tiltani a gyerekeknek azt, hogy otthon, idegen nyelven beszéljenek. Mindent el kell követniük a szülőknek, hogy magyar könyvet, meséskönyvet, esetleg tankönyvet szerezzenek, és abból a gyerekekkel rendszeresen foglalkozni kell. (Természetesen a helyi iskolai előkészülés mellett). Sajnos ez csak hézagos lehet, mert egy alapos előkészítéshez, az elemi iskola, és valamelyik típusú középiskola teljes könyvanyagának kellene magyar nyelven rendelkezésre állani. (Van ugyan egy Nemzeti Bizottmányunk valahol, mely Bizottmánynak kétség kívül meg lenne a módja arra, hogy legalább magyar tan-és egyébb könyveket nyomathasson. Na, de . . . Pedagógiai tudással rendelkező szülőnek is fáradtságos feladat lesz a fent felsoroltakat elérni. A napi munka után mindennap időt szakítani arra, hogy a gyerekekkel, sokszor kor szerint különbözőképpen, foglalkozzon. Mert nemcsak esetleges lecke kikérdezés, a gyermekkel való tanulás forog szóban, hanem a szülőnek ezenkívül sokat kell mesélnie, illetve idősebb korú gyerekekkel sokat kell beszélgetnie magyar dolgokról, Magyarországról. Ez megterhelést fog jelenteni a gyerekeknek is. Azonban ennyi az, és nem több, amit minden szülő a jelen körülmények között megtehet, és ennyi az, és nem több, amit a jelen körülmények között a fiataloktól el lehet várni. Magyarországon, egy nemzeti és független kibontakozás megnyílása esetén olyan építő munkára lesz szükség, mely munka a nagyság és küzdelem szempontjából semmiben sem marad el a tatárjárás, vagy törökdúlás utáni időktől. És ebben a munkában a külföldről hazavándorlók csak segíteni tudják az otthonmaradottakat, azt vezetni képtelenek lesznek. Ne felejtsük el egy pillanatra sem azt, hogy az otthonmaradottak vannak bent a magyar élet alakulásában ha az erőszakolt, vagy természetellenes is. De fejlődés. Mi, akik kivándoroltunk, ebből a fejlődésből kiléptünk. De segíteni fogunk tudni! A segítéshez pedig minden időkben a legfontosabb volt, az áldozni tudás. Ehhez pedig kiváló erkölcsi alappal rendelkező, erős nemzeti öntudattal bíró fiatal és felnőtt magyarokra lesz szükség. Ennek az alapnak a biztosítása lenne elsősorban az emigrációs magyar fiatalság nevelésének a feladata. Ezt pedig a világon senki más nem tudja biztosítani, mint a szülők! DEL KERESZTJE 3 Oldal LOTION FOR YOUR SIGN Herco contains Olive Oil and Lanolin, the two ingredients known to Science as being the best to protect and soften the skin and guard against drying and roughness. Herco Lotion for the care of your skin, from the top of your head to the tip of your toes. Try Herco once you’ll never be without it. FROM ALL CHEMISTS, STORES, CHAIN STORES. SAJATKESZITMENYU CIPÓIM Koroscenko „Cuba“ étermében a kirakatban megtekinthetők. Délután 12-3 és 6-9 óra között rendelőim szolgálatára állok szombat, vasárnap is JUHASZ KALMAN cipészmester 94 Bayswater Road Rushcutter Bay FA8336 Műhely — 97 Glebe Lane Glebe MW 1235