Dél Keresztje, 1952 (2. évfolyam, 8-23. szám)

1952-05-15 / 8-9. szám

1952. MÁJUS 15. MI LESZ A GYEREKEKKEL? MIT TEHETÜNK? (­try) Hogy a szülők a felnőttek, az életüket hogyan rendezik be, az magánügy. Akár haza fognak menni, akár emigrációban mara­­nak, ezért senkinek felelősséggel, számadással nem tartoznak. Gyermekeikkel szemben azonban teljes felelősséggel tartoznak. Dön­teniük kell, hogy gyermekeik jövő­jét itt, vagy otthon képzelik-e el, és ennek megfelelően kell megad­­niuk a szellemi, erkölcsi alapot a meginduláshoz. A szülőknek kell a nevelést és taníttatást az első osztálytól vég­leges és jól átgondolt terv szerint vezetni, mert mi úgy itt, mint ott­hon, hátrányban vagyunk, illetve leszünk. Itt még nem vagyunk ausztrálok, otthon már nem va­gyunk magyarok. Elméletileg gyökeresen eltérő len­ne gyermekeink taníttatása az ele­mi első osztályától kezdve, de már a korai gyermekszobában is . . . Ennek azonban elengedhetetlen előfeltételei vannak: 1. /Magyar meséskönyvek. 2. /Magyar nyelvű elemi iskola. 3. /Magyar nyelvű középiskolák, európai nívón levő tanerőkkel. 4. /Magyar nyelvű széleskörű szó­rakoztató és tudományos irodalom. Ha már most a jelenlegi helyze­tet nézzük, akkor az itt felsoroltak közül csupán a 1./, 2./, 3./, és a 4./ pontok hiányoznak, a többi fel­tétel megvolna . . . Magyar középiskola létesítésében az emigráns magyarság az anyagi nehézségeken kívül, más akadá­lyokkal is kell hogy számoljon. Ismervén az itt levő magyarság összetartási és egymást segítői koefficiensét, nem nehéz meghatá­rozni az időpontot, mire egy inter­­nátussal egybekötött magyar közé­piskolánk lesz. Soha! 1. Tehát bármilyenek is terve­ink, nem marad gyakorlatilag más megoldás, mint az itteni elemi és középiskolák. Sajnos európai szakiskola vagy egyetem elé nem a legszerencsésebb az az előkészítés és tudás, amit a magyar fiatalok itt nyerhetnek. Erre nem sorolok fel bizonyítékokat. Viszont minden bornak két vége van. Az otthoni, mai, közoktatási rendszer sem a legjobb, amit Szent István óta el lehet képzelni. Magyar szempontból tehát úgy in­nen, mint otthonról nem a legma­gasabb értékű középiskolai végzett­séggel fognak a fiatlok a szakisko­lákba, egyetemekre beiratkozni, vagy az életpályájukon elindulni. Az bizonyos hogy a hazatérő fiatal­ság nagyobb nyelvtudással, és szé­lesebb látókörrel fog rendelkezni, mint az otthon maradottak, és ez előnyt jelent. Esetleg nem fogja tökéletesen leírni a nyelvet beszéd­ben és írásban, ez ugyan hátrány, ami azonban igen hamar el fog tűnni. Igen szerencsés megoldás lehet­ne, az állampolgárság elnyerése után az, ha a szülök a gyermeke­ket már a középiskolai tanulmá­nyokra is, Európába vagy Ameri­kába tudnák küldeni. Nem hiszem azonban, hogy erre, az itt élő magyarság több mint öt százaléka képes lenne az anyagi szemponto­kat véve figyelembe. __ 2. És akik soha nem mennek ha­za? .. . Mi magyarok mindig hajlamosak voltunk arra, hogy hazug jelsza­vakkal dobálózzunk, („Nem vagy­unk kis nemzet“ . . . stb.) és gyak­ran támaszkodunk érzelmi alapok­ra akkor, mikor csupán a logika és az ész alapja volna a döntő. Bármennyire is szomorú a magyar­ság szempontjából, de ezek a fiata­lok, az utódaikkal együtt megszűn­nek magyarok lenni. Ők maguk, még életükben szaporítani fogják a külföldön élő magyarok százalé­karányát, beszélni fogják a nyel­vet, és egy csökkent magyar nem­zeti öntudat is fog élni bennük. De már a következő generáció, sem a nyelv, sem a nemzeti érzés szem­pontjából nem lesz magyarnak mondható. Talán csak a magyar neve marad meg, de ez sem biztos. És ez a természetes folyamat. A szülők ezeket fiatalokat hagy­­ják ebben a vonalban menni. Még a magyar nyelv megtanítása sem szükséges. Sajnos, a mi nyel­vünk nem világnyelv, annak vajmi kevés hasznát fogják venni a fiata­lok az életben. A nyelv tökéletes megtanítása teljesen felesleges. Rendületlenül hiszek abban, hogy mi magyarok, a világ bár­mely nemzetével, az első vonalban is, bármikor megálljuk a helyün­ket. A magyar gyerekek külföldön, maguk mögött fogják hagyni a helybeli fiatalságot. Nincs semmi szükség arra, hogy ezt a nagyon szerencsés adottságot veszélyeztes­sük azzal, hogy érzelmi okokból olyan dolgokkal tömjük tele a fe­jét, amire az ég világán semmi szüksége nem lesz. Nem szabad azonban elzárni előle annak a „lehetőségét“, hogy magyarrá lehessen, ha akar. A gyerekek az itteni iskolákba járnak. Ha a szülő csak egy kicsit is foglalkozik otthon a gyermekei­vel, azok nagyon könnyen osztályel­­sőkké lehetnek. Hogy a gyerek megmaradhasson magyarnak, meg­taníthatjuk magyarul írni-olvasni. Beszéljünk vele otthon mindig magyarul, de ne tiltsuk meg neki azt, hogy játszótársaival idegen nyelven beszéljen. Adjunk a kezé­be magyar nyelvű meséskönyvet, majd később könnyű, szórakoztató irodalmat. Mindezt azonban min­den kényszer nélkül. Ha a gyerek felnő, és érdeklődése megmarad, bőven lesz alkalma megmaradhatni magyarnak. Még abban sem fogja senki megakadályozni, hogy eset­leg visszavándoroljon Magyarorszá­gra. Ezt kierőszakolni úgy sem fog sikerülni senkinek, még a szőlőnek sem. 3. Nézzük végül gyakorlatilag, mi­lyen módozatok állnak rendelkezé­sére annak a szülőnek, aki haza akar menni, és a gyermekei jövő­jét odahaza képzeli el. Magyar tankönyvek és magyar­nyelvű középiskola nélkül, a szülő csak egyet tehet meg. Kényszeríti a gyermekeit arra, hogy a magyar nyelvet azok tökéletesen leírják szóban és írásban. A gyermekszo­bából ki kell tiltani minden Comics, Six Gun, Superboy, Hu­man Bat, Captain Avenger, Cas­sidy Hopelong és, hasonló­­kétség­kívül a való életre előkészítő- „iro­dalmat“. Meg kell tiltani a gyere­keknek azt, hogy otthon, idegen nyelven beszéljenek. Mindent el kell követniük a szü­lőknek, hogy magyar könyvet, me­séskönyvet, esetleg tankönyvet sze­rezzenek, és abból a gyerekekkel rendszeresen foglalkozni kell. (Ter­mészetesen a helyi iskolai előkészü­lés mellett). Sajnos ez csak héza­gos lehet, mert egy alapos előkészí­téshez, az elemi iskola, és valame­lyik típusú középiskola teljes könyvanyagának kellene magyar nyelven rendelkezésre állani. (Van ugyan egy Nemzeti Bizottmányunk valahol, mely Bizottmánynak két­ség kívül meg lenne a módja arra, hogy legalább magyar tan-és egy­­ébb könyveket nyomathasson. Na, de . . . Pedagógiai tudással rendelkező szülőnek is fáradtságos feladat lesz a fent felsoroltakat elérni. A napi munka után mindennap időt sza­kítani arra, hogy a gyerekekkel, sokszor kor szerint különbözőkép­pen, foglalkozzon. Mert nemcsak esetleges lecke kikérdezés, a gyer­mekkel való tanulás forog szóban, hanem a szülőnek ezenkívül sokat kell mesélnie, illetve idősebb korú gyerekekkel sokat kell beszélgetnie magyar dolgokról, Magyarországról. Ez megterhelést fog jelenteni a gyerekeknek is. Azonban ennyi az, és nem több, amit minden szülő a jelen körül­mények között megtehet, és ennyi az, és nem több, amit a jelen kö­rülmények között a fiataloktól el lehet várni. Magyarországon, egy nemzeti és független kibontakozás megnyílása esetén olyan építő munkára lesz szükség, mely munka a nagyság és küzdelem szempontjából semmiben sem marad el a tatárjárás, vagy tö­­rökdúlás utáni időktől. És ebben a munkában a külföldről hazaván­dorlók csak segíteni tudják az otthonmaradottakat, azt vezetni képtelenek lesznek. Ne felejtsük el egy pillanatra sem azt, hogy az otthonmaradottak vannak bent a magyar élet alakulásában ha az erőszakolt, vagy természetellenes is. De fejlődés. Mi, akik kivándorol­tunk, ebből a fejlődésből kilép­tünk. De segíteni fogunk tudni! A segítéshez pedig minden idők­ben a legfontosabb volt, az áldozni tudás. Ehhez pedig kiváló erköl­csi alappal rendelkező, erős nemze­ti öntudattal bíró fiatal és felnőtt magyarokra lesz szükség. Ennek az alapnak a biztosítása lenne elsősorban az emigrációs magyar fiatalság nevelésének a fe­ladata. Ezt pedig a világon senki más nem tudja biztosítani, mint a szü­lők! DEL KERESZTJE 3 Oldal LOTION FOR YOUR SIGN Herco contains Olive Oil and Lanolin, the two in­gredients known to Science as being the best to protect and soften the skin and guard against drying and roughness. Herco Lotion for the care of your skin, from the top of your head to the tip of your toes. Try Herco once you’ll never be without it. FROM ALL CHEMISTS, STORES, CHAIN STORES. SAJATKESZITMENYU CIPÓIM Koroscenko „Cuba“ étermében a kirakatban megtekinthetők. Délután 12-3 és 6-9 óra között rendelőim szolgálatára állok szombat, vasárnap is JUHASZ KALMAN­­ cipészmester 94 Bayswater Road Rushcutter Bay FA8336 Műhely — 97 Glebe Lane Glebe MW 1235

Next