Független Magyarország, 1965 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1965-03-01 / 1. szám

vagyunk!H ányán Az 1954. évi ausztráliai nép­­számlálás magyar vonatkozású adataiban azokkal foglalkozik, akik 1954-ben Ausztráliában él­tek és azt írták be a népszám­lálási évbe, hogy Magyarorszá­gon születtek, összesen 14.495 magyar származású személyt tart nyilván a statisztika. Ehhez a számhoz becslésünk szerint legalább 1000 személyt kell még hozzáadni. Azokat, akik magyar szülőktől, de nem Ma­gyarországon, hanem Ausztriá­ban, Németországban, vagy más európai államban születtek. To­vábbi 500 főt jelent a már itt születettek — és így a „magyar” rovatban már nem szereplő — magyar gyermekek száma. To­vábbi és legalább 1000 személy számítható magyarnak, akik­nek szülőhelye a jelenlegi Cseh­szlovákia, Románia, Jugoszlá­via területén fekszik, így a cseh, délszláv stb. csoportban tartják őket nyilván. Végül 1954—56 között mintegy 500 fővel gyara­podott az ausztráliai magyarok száma a kivándorló útlevéllel ki­engedett — főleg korosabb — hozzátartozókkal. Ezek szerint a hozzávetőleges statisztika a következő: Az első táblázatban szereplő és 1500-ra becsült, külföldön született gyermekeket és az 1954—56-ban szintén családhoz érkezett 500 személyt, összesen 2000 személyt számíthatunk még a 2800 magyar család előbbi, 11.200 főt kitevő létszá­mához. Tehát azt mondhatjuk, hogy: 2800 családban él kereken 13.200 magyar és különálló, ösz­­szesen 3295 leány, özvegy vagy legényember. Az 1956—1964 között érkezett menekültek, majd családtagok — leszámítva ebből a mintegy 800—1000 főre tehető Magyar­­országra, vagy más államokba innen elvándoroltakat — vala­mint az 1956 előtt ide érkezet­tek száma ma 31—32.000 lehet, mégpedig: 6000 családban mint­egy 24.000 családtaggal és 7000 főre becsült nőtlen, hajadon, te­hát önálló személlyel. Az önálló keresők száma pe­dig feltehetőleg 15.000 körül mozog, havonta 2 millió font körüli keresettel. Befejezésül „évjárat” szerint hozzávetőlegesen a következő­képpen oszlik meg az ausztrá­liai magyarság: 1945 előtt érkezett 500 család 2000 családtaggal 1945 után érkezett 3000 család 12.000 családtaggal 1956 után érkezett 2500 család 10.000 családtaggal és 7000 magányos nő és férj. A népszámlálás szerint magyar ................. 14.495 Külföldön született gyermekek ................. 1.500 Más állampolgárnak elkönyvelt magyarok .. 1.000 összesen: 17.495 1956-tól 1964. végéig érkezett ......................... 10.000_____ összesen: 27.495 Miután életkor szerinti meg­­valóságot talán megközelítő osztásról pontos statisztikai alábbi következtetést tudjuk le­adatunk nincsen, becsléssel a vonni: N.S.W. 1.300 INC. 900 S.A. 250 QLD. 150 W.A. 150 TAS. 50 2.800 5.200 200 1.282 3.600 107 600 1.000 91 400 500 93 200 600 65 200 2007 50 11.200 563 2.732 összesen: 27.600 személy. Állam Családok száma Családok létszáma önálló (átlag 4 ember) nők fé­rfiak ERZSÉBET Mi, pestiek, mindnyájan híd­­szakértők vagyunk, vagy mond­juk inkább: a hidak szerelme­sei. Persze nem akármilyen hi­dak, hanem csak a legszebbeké, a pesti hidaké. Az új Erzsébet­­híd befejezését is olyan olyan izgalommal lestük — még sok­ezer mérföldnyi távolságból is — mintha személyes jólétünk is függne attól, hogy hogyan és mikor készül el a híd. Most, hogy az első fényképek és fény­­képsorozatok is megérkeztek Ausztráliába, örömteli izga­lommal forgatjuk azokat ke­zünkben. Igen, az új híd lénye­gében olyan, mint a régi: egyetlen ívvel szökelli át a Du­nát, minden nagyképűség és nekirugaszkoások nélkül, egyet­len ívben. A város szívében fek­szik — és nem csak képletesen, — hanem a szó betűszerinti ér­telmében: ezt az ősi városköze­pet még a kelta telepesek je­lölték ki, ebből a magból nőtt ki a középkori csipkeszép Ofen- Pesth, amabból pedig a mi szemtelen, kamaszléptű, feled­hetetlen és drágalátos Buda­pestünk. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjében ott rejtőzik egy ró­mai erőd és ott, a Belváros kellős közepén, a gótikus-ba­­rokk templom, a város egyik legkoraibb, legösszetettebb épü­lete. Századok — ha ugyan nem évezredek — adnak egymásnak találkozót ennek az újjáépült hídnak az árnyékában. A híd átereszti, átszűri könnyed fá­­tyola között Budapest, d­e meghökkentően szép város­ lát­képét, még ma azt is a hidak szerelmesévé andalítja, aki esetleg még nem volna az. Honnan, mikor kezdődött ez a szerelem a pestiek szívében? Én úgy gondolom — bár mód­szeresen aligha tudnám, aligha lehetne bizonyítani, — hogy, mint annyi más mindent abban a „csúnyácska kis hazában”, ezt is Széchenyi Istvánnak köszön­hetjük. A Lánchíd felépítése láz­ba hozta az egész országot, hi­szen eleve többnek szánta azt építője és tervezője, mint csu­pán közlekedési alkalmatosság­ 6 • F. M. 1965. III.

Next