Délamerikai Magyarság, 1930. október-december (2. évfolyam, 67-79. szám)
1930-10-04 / 67. szám
■ Wü üaN — Mégse lehet olyan unalmas. Az ember előtt ott ül a lovag, kipirulva. A szeme ég, az arca ég. Nézi, ahogy gombolyodik a pamut. Nézi a kezünket... a mosolyunkat. Dalol. — Vagy mesél. Vagy dalol is, meg mesél is. — Mi meg álmodunk. S álmunkban mosolygunk. S ő remegve találgatja: kire mosolygunk? Mit mosolygunk? —■ Nem érdekes Nagymama tétován szól közbe. — Úgy igen. Úgy érdekes volna. — Csakhogy abból rendesen mindenféle komplikáció is származhatik. — Komplikáció a meséből? A nótából? A csattogó kötőtűből és a puha, ostoba pamutból? Micsoda komplikáció lehet abból, hogy az ember pamutot gombolyít? — Mi? Minden, fiam, minden. Sőt egyéb is. Az embernek van egy szegény udvarlója, meg egy gazdag udvarlója. A szegény udvarló tartja a pamutot, mint a jámbor, alázatos birka __ — Sose hallottam, hogy a birka pamutot tartana, én úgy tudom, hogy a birka nem pamutot, hanem gyapjút hord, mint a lord, meg a lady. — Nekem mindegy, hogy mit bori skalamatekok a lord. Serhmi közöm hozzá. Azért a szegény udvarló mégis csak tartja a pamutot, akármit hord is a lord. A szegény udvarló azért csak.... — Dalol... Mesél... — Dalol, mesél. Annál rosszabb. — Kinek rosszabb. — Nekem nem rossz. — Addig nem. De mikor véletlenül benyit el_ Sárika megijed. — Kicsoda? Apus, vagy a mama? — Persze. Majd azok bolondok — hogy olyankor benyissanak! — Hát kicsoda? — Kicsoda! Hát az udvarló. A gazdag udvarló. A herceg. A királyfi. — Alászolgája! Sárika fölrántja a balvállát. — Annál jobb! Legalább maga is látja. Nem kell neki megmagyarázni! — Könnyelmű teremtések! — Hát aztán nagyapa bankár volt? Rotschild? — Tán négylovas hintón ment leánynézőbe? Nagymama energikusan közbevágott: — Az más! Nagyapa. Az egészen más! I HOixi'tM ivO&tty li-Oi Uite¿Ui ÖV ' » vasúti töltéstől* hirtelen egy szürke — Ő is tartotta a pamutot? és te gombolyítottad? Nagymama szeme elrévedezik. Igen Valószínű. Sőt egészen bizonyos, hogy nagyapa is tartotta a pamutot — és nagymama gombolyította — Naevara mesélt és nagymama... — De az más! — S aztán csakugyan benyitott? — Ki nyitott volna be? Mit keresett volna ott? — Hát te mondtad, hogy az illető benyit. A másik. A gazdag. Nagymama bosszúsan fölpattant. — Hát aztán? Hát nyisson! — Alászolgája! Sárika nevet. Megsimogatja a nagymama őszülő haját. Ráncos arcát meg csókolgatja. — Mégis csak szép lehetett az, nagymamám! A pamutgombolyítás. Nagymama nagyot sóhajt. — Hát mondtam én, hogy csúnya volt? Persze, hogy szép volt. Nagyon szép volt! De akkor minden szép volt! — Nagyapa is. Nagymama is. — A harisnya is, amit magunk kötöttünk. Az élet és az álom. A dal és a mese. A pamutgombolyítás. 1 1930. szeptember hó DélamerikaiMagyarság Küzdelem Nagy-Magyarországért ! Rothermere lord első találkozása Bethlen István gróf miniszterelnökkel Egészen különösen hangzik, hogy, Rothermere lord, az ismert angol újságfejedelem, a magyar nép nagy barátja, Trianon legharcosabb döngetőse még csak most találkozott először Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel. Bár az eddigi tartózkodó magatartást mindkét részről véletlenséggel és jelentéktelen incidensekkel magyarázták, kétségtelen, hogy a lord sok tekintetben nem helyeselte a magyar kormány politikáját. Hogy azután a lord változtatta-e meg eddigi véleményét, vagy a magyar kormány politikájában fog jelentős változás beállni, azt nem tudni, de tény hogy Rothermere lord és Bethlen miniszterelnök végre találkoztak Velencében és többször s hosszan tanácskoztak Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről, a magyar miniszterelnökkel való találkozásáról a következőket mondotta: — Szükségét éreztem annak, hogy a magyar politika irányítójával, gróf Bethlen István miniszterelnökkel megbeszéljem a világpolitikának Magyarországot érintő dolgait. Gróf Bethlen István egyike Európa legtehetségesebb diplomatáinak és ha vannak is közöttünk talán árnyalati ellentétek, politikai és gazdasági kérdésekben, örömmel állapítom meg, hogy másrészt viszont ,a magyar helyzet számos kérdésében a miniszterelnök felvilágosításainak hatása alatt magam is kissé másképen és megnyugtatóbbnak látom a helyzetet. Mindenesetre remélem, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyet még ma és holnap alkalmam lesz folytatni a miniszterelnök úrral, sikerül a legteljesebb és legalaposabb tájékozódást szereznem a magyar politika összes vonatkozásaiban. Gróf BETHLEN ISTVÁN miniszterelnök így nyilatkozott a lorddal való találkozásról LORD ROTHERMERE —-----:-o-Ecuadorban is győzött a forradalmi megmozdulás Lemondott az elnök Az ecuadori ellenzéki mozgalmak — Úgy látszik foradalmi akció nélkül is eredményre vezettek, amennyiben Isidro Ayora, a köztársaság nagy lelkesedéssel megválasztott elnöke levelet intézett a Congresso-hoz és bejelentette, hogy lemond az elnöki méltóságról Agora hangsúlyozta, hogy elhatározása megmásíthatatlan, azt vissza nem vonja, mert nem akarja személyével akadályozni, hogy az ellenzék az ország politikai, szociális és gazdasági helyzetét megjavítsa. Az ellenzék hallatlan lelkesedéssel fogadta megmozdulásának ily gyors eredményét, viszont a konzervatív pártok arra törekszenek, hogy a Congresso ne fogadja el a lemondást . A helyzet igen feszült, újabb meglepetések várhatók s ezért az egész hadsereg készenlétben van. Kubában is forradalom készül? Kubában is az egyetemi ifjúság indította meg a kormány megbuktatására irányuló agitációt s az első utcai megmozdulást a rendőrség vérbefojtotta. Általában azt hiszik, hogy a rendőrutak utáni csönd és nyugalom mögött titkos szervezkedés folyik és rövidesen kirobban a forradalom. A kormány szigorított cenzúrát rendelt és rögtönítélő bíróságot állított fel, amely kíméletlen szigorral lép fel mindenki ellen, aki a kormánynak ellenzéke. — Igaz örömmel jöttem Velencébe, hogy Magyarországnak oly tekintélyes és áldozatkész barátjával, mint lord Rothermere, találkozhassam és megbeszélhessem vel a magyar külpolitika és gazdasági politika nagy kérdéseit. Örülök, hogy lord Rothermere, akinek szolgálatait én értékesítni a "“"dobban, alkalmat adott arra, hogy részletesen megbeszéljük azokat a kérdéseket, amelyek iránt való érdeklődése eddig is eléggé nem értékelhető segítségére volt országunknak. A F lord nemcsak hogy rendkívüli ember, komoly politikus és igaz, őszinte barátunk, de rendkívül kedves, megnyerő úr is. Igazán örülök, hogy megismerkedhettem vele. Stabilál a ceruza Négyszázéves a ceruza Minden tárgynak van története. Nem csupán belső fejlődéstörténete, hanem rendszerint valamely külső is, amennyiben más dolgokkal való kapcsolatait történetnek nevezhetjük. A ceruza, amelyet ma használunk, tehát a grafitból készített, most négyszáz esztendős. A nagy német gyárak már készülődnek is a nevezetes és valóban nélkülözhetetlen találmány négyszeres centenáriumának megünneplésére. A grafitceruza közvetlen elődje az ólompálcika (Bleistift) volt, amelynek stile volt a nemzetközi neve, de készítettek ólomból és cinkből készült kompozícióból és ezüstporból is ceruzát. A festőművészek, főként az olaszok, az utóbbit használták. Ezzel függ öszsze a stílus szónak az utóbbi évszázadok folyamán kialakult értelme. A stile, az író- és rajzolóeszköz adott nevet a képzőművészetben és az irodalomban annak a fogalomnak, amelyet stílus névvel jelölünk meg. Ez már külső története a ceruzának. A grafitceruza közvetlen elődje tehát az ólompálcika volt. S noha az ólom négy évszázad óta kiszorult az író- és rajzolóeszköz gyártásából, a neve még ma is benne van a -— grafitból készült tárgy nevében. A plajbász szó nem egyéb, mint a Bleiweiss (fehér ólom) elmagyarosított formája; a ceruza szintén. Azzal a különbséggel, hogy a fehérólomnak a latin nevéből, cerussitból formálódott. Az irón: iró ón. Miképpen lehetséges, hogy az első ceruzának, amelyet grafitból készítettek, nem adtak olyan nevet, amely jelezte volna az új anyagot s feledteti a régit? Ennek igen egyszerű a magyarázata. Négyszáz esztendővel ezelőtt még meglehetősen fejletlen volt az ásványi meghatározás tudománya s nem tudták, hogy a grafit a kőszén családjához tartozik. — Azt hitték, hogy az ólommal van rokonság!)»». Oly erős volt ez a tudományos meggyőződés, hogy a grafitot a németek fekete fehérólomnak (schwarzes Bleiweiss) nevezték. Az ókorban leginkább a görögök használták írásra és rajzolásra az ólmot, de nem pálcika formájában, hanem kerek, vagy tompított négyszögletű formában, mint a szabó krétája. Ennek az ólomlemeznek a görögöknél paragraphon volt a neve. Ebből alakult ki a paragraphus, ami megerősíti azt az adatot, hogy a későbbi stile nevű íróeszköz volt a stílus fogalmának névadója. Az ólomból készült ceruza, mai szemmel nézve, meglehetősen kezdetleges eszköz volt. S mégis, Jan van Dyck és Mending, a németalföldi piktúra óriásai, a ceruzarajz legrégibb mesterei, halhatatlan remekműveket alkottak vele. Persze, egyébbel is rendelkeztek ehez, nem csupán a fizikai eszközzel. A ceruzakészítés voltaképpen olasz eredetű. Itáliából vitték Németországba az izóónt és olaszok kezdték meg német földön a ceruza készítését. Jó talajba vitték, mert megfogamzott, meggyökerezett és olyan hatalmas iparággá fejlődött, hogy évszázadok óta a német ipar kezében van a ceruzagyártás abszolút túlsúlya. A nürnbergi ceruzagyártás három százesztendős, de már évszázados ceruzagyárak is vannak Németországban. A grafitceruzához való nyersanyagot kezdetben Angliából hozták a kontinensre és szinte a sors beavatkozásának látszik, hogy pontosan tíz esztendővel az első grafitceruza elkészítése után, tehát 1540-ben, Borrowdaleben, a cumberlandi hercegségben, hatalmas grafitbányákat fedeztek fel. A felfedezés hírére természetesen mindjárt megindult a hatalmas versengés az angol nyersanyagért. Eleinte boldogan küldték a bányatulajdonosok a nekik fölöslegesnek tetsző anyagot Olaszországba, majd Németországba, de aztán rájöttek hogy rossz üzletet csinálnak az exporttal. Az angol kormány meg is tiltotta a kivitelt, részben azért is, mert tartott tőle, hogy a bányák hamarosan kimerülhetnek a nagy mértékben való kiaknázástól. Anglia egy-kettőre berendezkedett ceruzagyártásra és néhány esztendővel utóbb már nagymennyiségű kész ceruzát tudott exportálni az olasz és német ipar nagy bánatára. Az angol ceruzának a kontinensein való megjelenése nagyon megakasztotta az olasz és német gyárak fejlődését, mert ezek sehol sem juthattak olyan kitűnő minőségű nyersgrafithoz amilyen az angol. A borrowdalei grafit sokkal finomabb volt a kontinens nyersanyagánál s ezért sokkal tökéletesebb ceruzát lehetett belőle csinálni, mint amabból. A kontinens legfontosabb grafit-lelőhelye Csehország volt — az a vidék, ahol most rádiumot találtak, Joachimstahl környéke. A ceruzához való faanyagot, hosszú időn át messze földről hozták; leginkább Floridából, amelynek cédrusfája és törpefenyője nagyon alkalmas volt erre a célra, mert könnyen lehetett ■J. nyomtalanul elszáguldtak 3