Délamerikai Magyarság, 1938. október-december (10. évfolyam, 1338-1375. szám)

1938-10-01 / 1338. szám

2 RÖVID HÍREK AZ ÓHAZÁBÓL Budapest, szeptember 25 József Ferenc királyi herceg és Anna hercegasszony augusztus 27-én született hatodik gyermeke a keresztségben a Má­ria, Kinga, Beatriz nevet nyerte. Kinga ősrégi magyar­ leánynév. * Rákóczi Imre miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály eddigi ve­zetője, fontos új bizalmi beosztást ka­pott. Utódja a sajtóosztály élén vitéz Ko­lozsváry-Balzsa Mihály, a “Független­ség" című politikai napilap eddigi fő­szerkesztője lett.* Vorbucher Adolfnak, a hirtelen elha­lálozott erdélyi ref. püspöknek helyébe a szentszék Márton János kolozsvári plé­bános, kanonok-főesperest nevezte ki­­ apostoli adminisztrátorrá. Kolozsvár, szeptember hó. A román közoktatásügyi minisztérium a kisebbségi főkormánybiztossággal kar­öltve a felekezeti és kisebbségi oktatás tárgyában a következő határozatot hozta: Az összes felekezeti iskolák, valamint az állami elemi és állami középiskolák mellett működő kisebbségi tagozatok to­vábbra is megmaradnak. Ott, ahol eddig nem voltak ilyen iskolák, vagy tagoza­tok, a mostani tanév kezdetével a kisebb­ségi tanulók számára bevezetendő a ki­sebbségi nyelv oktatása. A tanfelügyelők a napokban utasítást fognak kapni, hogy a kisebbségi nyelv tanítása érdekében megfelelő számú tan­erőről gondoskodjanak. Egynéhány ta­nítóképzőintézetnél is bevezetik a kisebb­ségi nyelv oktatását, míg a gyakorlóis­koláknál kisebbségi tagozatokat állíta­nak fel az oktatószemélyzet ezirányú ki­képzésére. A kisebbségi tanulók beiratásáról azok­ba a kisebbségi magán-, vagy felekezeti iskolákba, ahol az oktatási nyelv kisebb­ségi, a közoktatásügyi minisztérium a következő körrendeletét intézte a tanfe-­­ ügyességekhez: A szülők és gyámok, ha gyermekeiket magán-, vagy felekezeti iskolába akar­ják járatni, kötelesek erről személyesen az állami iskola igazgatójánál írásbeli nyilatkozatot benyújtani. A nyilatkoza­tot a szülőnek, vagy gyámnak sajátke­zűig kell írnia és aláírnia. A szülők kérhetik — anélkül, hogy ké­résük visszautasítható lenne — gyerme­keiknek a kisebbségi iskolába való beira­­tását, ha kijelentik, hogy a gyermeknek az isola oktatási nyelvével azonos anya­alkalmas mód volna , . a magyar követelések azonnali elin­tézése. Krorta cseh külügyminiszter kijelentette hogy a közlést tudomásul veszi és a jegy­zéket kormánya elé terjeszti. Illetékes helyen ehhez hozzáfűzik, hogy Krofta a beszélgetés során olyan sze­mélyes természetű megjegyzéseket tett amelyek a magyar kormány nézete szerint nem könnyítik meg az állan­dó rend megalapozását Középeurópa eme rendkívül súlyos helyzetben levő részén.­­ A csehszlovákiai válság rohamos fejle­ményei viharos erővel tolták előtérbe a felvidéki magyarság önrendelkezési jogá­nak kérdését. Ez a kérdés volt főtémája a berchtesgadeni találkozónak is, amely­­lyel kapcsolatban beavatott helyen a kö­vetkezőket mondják: A godesbergi döntő tanácskozás előtt szükségessé vált, hogy a német kancellár az elszakított csehszlovákiai magyar ki­sebbség problémájának minden részletét az illetékes magyar államférfiakkal sze­mélyesen és közvetlenül folytatandó meg­beszélés alapján ismerje meg. A kancellár a szeptember 19-ről 20-ára virradó éjsza­ka saját repülőgépét küldte Imrédy mi­niszterelnökért és Kánya külügyminisz­terért, akik vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornaggyal, a magyar vezérkar főnö­kével és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárral együtt utaztak a repülőgé­pen Obersalzbergbe. A kancellár nyomban fogadta a magyar államférfiakat. A tanácskozás során, amelyen Ribben­­trop német külügyminiszter is jelen volt, részletesen megbeszélték a tarthatatlan cseh­szlovákiai állapotokat. A magyar mi­niszterelnök behatóan ismertette az egész magyar népnek azt a követelését, hogy adják meg az önrendelkezési jogot a felvidéki elnyomott magyarság szá­mára. A kancellár ezután ebédre látta ven­dégül a magyar államférfiakat, akik még délután visszatértek Budapestre. Imrédy miniszterelnök megérkezése után közölte, hogy a megbeszélés kizáró­lag a csehszlovákiai kérdés körül forgott — Mindnyájan tudjuk — mondotta — hogy néhány nappal ezelőtt a Csehszlo­vákiában élő magyarságnak választott és hivatott képviselői hallatták szavukat és önrendelkezési jogot sürgettek a csehszlo­vákiai magyarság számára. Magyar vé­reinknek ez a kiáltása orkánszerű vissz­hangot váltott ki széles e hazában. A magyar kormány ismeri kötelességét, a­mely abban áll, hogy az önrendelkezés jo­gos követelését minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa és segítse, hogy az diadalra jusson. — Ezekben a történelmi jelentőséggel terhes órákban és napokban a nemzet minden fia csak egy kötelességet ismerhet és ez: egység és fegyelem! Mértékadó körök meg vannak győződve, hogy a magyar államférfiak útja ered­ménnyel járt és hogy Olaszország és Len­gyelország után most Németország is meg­adja teljes diplomáciai támogatását az egyenlő elbánás elvének érvényesítése és a magyar követelés teljesítése érdeké­ben. A miniszterelnök másnap miniszter­tanácson számolt be a kormány tagjai­nak a berchtesgadeni találkozásról, har­madnap pedig fogadta az egyes politikai pártok vezetőit, akiket szintén tájékozta­tott a bel- és külpolitikai helyzetről. * Ben Riley, Rhys Davies és David Qui­­bell angol munkáspárt képviselők az an­gol parlament magyarbarát csoportjának tagjai, több napot töltöttek Magyarorszá­gon. A tiszteletükre rendezett vacsorán ki­jelentették, hogy a jogtalanságot jóváté­telében nem szabad különbséget tenni a jogtalanságot szenvedettek között és fel­fogásuk szerint a felvidéki magyarságnak szintén igazságot kell szolgáltatni. Teljesült kell a séél igarság MM A magyar kormány erélyes jegyzéke a cseh kormányhoz - Imrédy nyilatkozata - Magyar­barát angol politikusok a magyar kisebbség jogaiért Budapest, szeptember 25 — Repülőpostával érkezett tudósítás — A magyar kormánynak a felvidéki ma­gyarság érdekében a cseh kormányhoz intézett jegyzékére eddig nem érkezett kielégítő válasz. A jegyzék hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetiségi önrendelkezési jog gyakorlati megvalósításának és a teljes egyenjogúság elvének alapján a magyar nemzetiség rovására tör­ténő minden megkülönböztetést ba­rátságtalan magatartásnak tekintene. Kifejtette továbbá a magyar kormány, hogy a békés fejlődés biztosítására igen Megnyílnak a magyar iskolák Erdély magyar községeiben MAGYAR EMBER: magyarnál dolgoztasson, magyarnál vásároljon! EGYMÁST SEGÍTVE: minden magyar boldogul! nyelve van. "Délamerikai Magyarság" 1938. október hó 1. ".......... .......—"­———«­ Messziről jött emberek Irta: HARSÁNYI ZSOLT Egy tengeri hajón sokféle utas akad. Aki tétlenül lézeng a fedél­zeten és elhalad az egyes csoportok között. Öt perc alatt tí­z nyelven is hallhat beszélgetést. Két férfi tö­rökül vitatkozik, az egyik heves torokhangon jelenti ki, hogy “asz­­la, aszla”, ami törökül azt jelenti, hogy sohasem. Egy lépéssel tovább nagyobb bolgár társaság beszélget s percekig lehet odahallgatni, úgy, hogy magánhangzót alig hall az ember. Aztán három német turis­ta fiatalember tanácskozik a to­vábbi útitervről, ha majd kiszálla­­nak, közben bádogdobozból szilva­­izt kennek kenyérre, mert takaré­kosságból csak a hajójegyet fizet­ték, az ellátást nem. — Csehek is akadnak, előttük söröspalack. Na­gyobb román társaság, köztük két feltűnően szép és erősen festett fiatal hölgy. Itt-ott angol szó ke­veredik a fedélzeti kábelbe s fran­cia is. De még magyar szó sem hi­­ányzik, öt kis táncosnő tanakodik a levélbélyeg áráról, haza akarnak tiffli¡,‹ráP9¡jlífflR. tán nem nagyon biztató külsejű ügynökük vezetésével nekivágtak a világnak. A fedélzet egyik sarkában bár.. A magas székeken utasok üldö­gélnek és ismerkednek. Hasonló­képpen többféle nyelven. Két úr angolul beszélget: — Igen, ez nagyon jó kalap — mondja az egyik — úgynevezett valódi panama. Nem, nem Pana­mában vettem. — Otthon vettem Ecuadorban, ahol készül. Tudnia kell, hogy a panamakalapok nem Panamában készülnek. Az igazia­kat ecuadori indiánok csinálják.­­ Csak azért hívják ezt a kalapot pa­namakalapnak, mert az indiánok készítményeit panamai ügynökök szokták összevásárolni és ők dob­ják piacra. Nagyon érdekes nézni, hogy az ilyen kalap hogyan készül. Az indián éjszaka fonja a kala­pot és pedig víz alatt. Már tudni­illik nem az indián van víz alatt, hanem csak az anyaga és a keze. Medence van előtte, amelyet lám­pa világít meg; ő csuklóig bent tartja a kezét a vízben és úgy fon­ja a füvet. Mert nem szalma az az anyag, hanem bizonyosfajta szal­­m­aszinti, vastag,fű­. Ez a szál csak ak­kor kapja meg igazi hajlékony­ságát, ha víz alatt fonják és nap­fény nem éri fonás közben. Ezért ezek a kalapfonó indiánok vala­mennyien előbb-utóbb megvakul­nak. De akkor már valamicskét félre is tettek. Persze, a javát a panamai kereskedő fölözi le. Ez az én kalapom öt dollárba került, de vannak remekbe készült panama­kalapok, amelyek nem is kerülnek Európába. Láttam ötszáz dolláro­sat is. Olyan vékony fűből készült, mintha szőre lett volna és vászon­nak tetszett. — Hát ön hol lakik? És milyen nemzetiségű? A másik úr, egészen különböző embertípus, így válaszol: — Én Chilében vagyok autóke­reskedő. Német vagyok. Sokat hal­lottam már az ecuadori indiánok­ról. A mieink egészen mások. Igen furcsák nálunk a benszülöttek, ne­héz velük bánni. Lejönnek zord he­gyeikből a lámával és ott tanyáz­nak különös viseletükben az iro­dám előtt. Mielőtt elutaztam sza­badságra, egy rongyos, pocakos kéregető kinézésű indián bejött az üzletembe és megkérdezte, meny­nyiért adok neki teherautót, mert ő­ salétromot akar bányászni a he­gyekben. Megmondta.!# ^ Nem alkudott, hanem benyúlt a ruhája alá és bankókat vett ki on­nan A legkisebb értékű papírpénzt — négyezerötszáz darabot. Jó óra hosszat számlálta. Mire leolvasta a pénzt az asztalomra, kiderült, hogy sovány ember és nincs is po­cakja. Közöltem vele, hogy azon­nali készpénzfizetéskor kasszas­kontót szoktam adni. Visszaszám­láltam neki öt százalékot. Nem ér­tette. Nem ment a fejébe. Látszott az arcán, hogy csalással gyanúsít. Tűnődött, azután félrehívott a má­sik szobába és a markomba nyo­mott egy kis borravalót. Két dol­lárt. Elfogadtam, mert az ő nép­szokásuk szerint el nem fogadni a borravalót, súlyos sértést jelent. A chilei német mellett egy hölgy ült. Angliából való idősebb kisasz­­szony. — Láma ?. . . érdekes állat lehet. Még sohasem láttam lámát. Hal­lom, olyan teveszerű­. Szeretnék látni egyet, az állatokat nagyon szeretem. Várjon mit csinál otthon a verebem ? Van egy szelidített ve­rebem Sajnos, otthon kellett hagy­nom. Képzelem, hogyan bánkódik utánam. Olyat még nem láttak az­­ urak, mint az a. Kis veréb. A válla-

Next