Délamerikai Magyarság, 1938. október-december (10. évfolyam, 1338-1375. szám)

1938-10-01 / 1338. szám

1938. október hó 1 “Délamerikai Magyarság" MIT ÍRNAK AZ OLVASÓK? Gyász a villa-angelai magyar kolóniában Vasárnap, szeptember 18-án meghalt egy itteni magyar telepes, Natik Miklós. Még pár perccel előtte jókedvűen szóra­kozott a családjával, szomszédaival, majd kiment, ahol egy katrára feküdt s mire felesége, mit sem sejtve, keltegetni kezd­te, hogy ideje lesz bemenni és lefeküd­ni, akkor már az utolsókat lehellte s mire a szomszédokat összehívták, már halott volt. Tehát még a családjától sem bú­csúzott el. Az elhunyt honfitársunk 1929-ben ván­dorolt ki családjával a cseh megszállt te­rületről, Jánosi községből (Bereg megye). Köztiszteletben állt s még csak 41 éves volt. Közel egy évtizede küzdött a chacoi gyapot termelő küzdőtéren, de sajnos, szorgos munkája kevés gyümölcsöt ho­zott. Felesége és hat gyermeke gyászol­ja, a gyermekek többnyire kicsinyek, még alig van közöttük egy-kettő, aki mun­kára képes. Az árván maradt családra nem csak a gyász, de a megpróbáltatá­sok egész sorozata vár, amennyiben sem tavaly, sem az idén termésük jóformán nem volt és így úgyszólván üres kamra mellett kell a jövőbe nézniök, mert hiszen a jövő termésnek a magja még a zsákban van, de alig hiszem, hogy még vető­magra való is kikerül, pedig itten most kezdődik a vetés. Hogy ennek a szegény családnak a bánatán, sorsán enyhítsünk, úgy felhívjuk a chacoi magyar kolónia figyelmét, hogy amennyire tőlük telik,­­ nyújtsanak segédkezet ennek az árva csa­ládnak. Aki hozzá akar járulni ehhez a nemes akcióhoz, az akár­milyen keveset ad,­­ mégis sokat fog adni. Elhatároztuk, hogy gyűjtőíveket bocsáj­­tunk ki ennek a szegény családnak a fel­segélyezésére. Az íveket a következő he­lyeken lehet aláírni, illetve adományokat jegyezni: Szöcs Cooperativa Almacén,­­ Csömör és Mellár rondákban és Tóth Fe­renc lakásán, így aki valamit bír és akar adni, persze mindenki tehetsége szerint, úgy a megjelölt helyeken a hivatalos ívet aláírja, ami lelkiismeretesen el lesz szá­molva és az özvegynek át lesz adva, a­melyet később a “Magyarság”-ban fogunk nyilvánosan közzétenni. Honfitársak! Értse meg és érezze át mindenki ennek a szegény családnak a sorsát. Fogjunk össze és hassunk oda, hogy ha árván is, de hozzá kezdhessenek az új élethez és amíg a föld meg­hozza munkájuk gyümölcsét, addig is legyen mit a tejbe apiítaniok! Tóth Ferenc. Megérkeztek a világhírű, az óhazában­­ is előnyösen ismert "DOX"-órák Nagy választék férfi és női kar- és zsebórákban,­­ ékszerekben Magyar órás és ékszerész ROSENZWEIG LAJOS Calle DEFENSA 519 5 Még ebben az évben vissza kell kapnunk a megszállott Felvidék magyarlakta részét! Buenos Aires, szeptember 30 A hetek óta tartó feszültségből felszabadulva, mint egy megváltó sóhajtás, úgy hangzik el lapunk első oldalán a híradás, hogy­­ NEM LESZ HÁBORÚ! Ez az első öröm, ez minden em­bernek egyforma megnyugvása és öröme s ezért szerényen a máso­dik vonalba húzódott a mi külön és magyar nagy örömünk, az, hogy 20 esztendei szörnyű rabság és megpróbáltatás után, most már fel fog derülni a Magyar Igazság ra­gyogó napja! A “csehszlovák-kérdés” tárgya­lása óta a szudéta-kérdéssel egy­forma aktualitást kapott a lengyel és magyar kisebbségek sorsa is és az első perc óta nyilvánvaló volt, hogy ezt az “operációt” nem hajt­ják végre anélkül, hogy a mester­ségesen életrehívott köztársaság — a hazugságok köztársasága — valamennyi nemzetiségnek kérdé­sét is meg ne oldják. A müncheni határozat vonatko­zó pontjának diplomatikus körmon­datai reánk vonatkozóan azt jelen­tik, hogy még ebben az évben vissza kell kapnunk a megszállott Felvi­dék egész magyarlakta részét! Gyakorlatilag ez úgy fog meg­történni, hogy a magyar és len­gyel kormányok közvetlenül keres­nek megoldást a máris megnyir­bált Csehszlovákia kormányával s amennyiben nem tudnának meg­egyezni, a most szerződött négy hatalom kormányelnökei fognak — épenúgy, mint a szudéták terü­lete felett — dönteni és a cseh kor­mány csupán tudomásul veheti a döntést! A müncheni megegyezésnek , magyar sérelmek közeli orvoslás szempontjából óriási jelentősége van. Jelenti elsősorban azt, hogy ez­zel megszűnt az a lehetetlen ál­lapot, amely a Trianonban megál­lapított határokat megváltoztatha­tatlanul örököseknek mondotta. Eddig, ha csak a megígért határ­módosítás kérdéséről is szó esett, kórusban ordította a “kisentente”, hogy a határok szentek és sérthe­tetlenek ! Ez a hazug elv megbukott Mün­chenben és most megkezdődik az új határok megrajzolása; — nem fegyverrel és az erőszak jogán, hanem a híres wilsoni elméletnek — az önrendelkezési jognak — másodízben való alkalmazása ál­tal; most másodszor kerülhet sor arra, hogy bizonyos területek la­kossága nyilatkozzék, hogy hová akar tartozni? Amikor Sopron és környéke népét megkérdezték, a régi Szent Korona kebelében ma­radt meg. Ha most a Felvidék meg­sanyargatott népe szabadon mos­hatja meg óhaját és szándékát akkor a Felvidék túlnyomó nagy ré­sze még ebben az évben ismét Szent István birodalmának lesz része! Az erőviszonyok ismeretében mindig hangoztattuk, hogy a ma­gyar revíziós törekvéseknek első területi sikere a Felvidéken lesz, hogy az első talpalatnyi föld, amit vissza fognak adni, a Kárpátok fe­lé tágítja a magyar horizontot. Ezt mondotta néhány hónap előtt a magyar ügy nagy barátja, lord Rothermere is, amikor a “Délame­rikai Magyarság” útján üzente az óhazának és az egész világnak, hogy az első, amit visszakapunk, a magyar Felvidék lesz. Magyarország szörnyű megaláz­tatásában és megcsonkítva is foly­ton azt hangoztatta, hogy békés külpolitikát folytat és jogait békés eszközökkel akarja kivívni! Sen­­ki sem hitte és íme, az első revíziós siker egyetlen csepp magyar vér kiontása nélkül következett be. így kell bekövetkeznie a többiek­nek is, így kell megvalósulnia a népek önrendelkezési jogának a többi területeken is, így kell dia­dalmaskodnia a Magyar Igazság­nak ! Kép a budapesti Hősök Terén tartott gyűlésről, amelyen több, mint félmillió ember vett részt és követelte a felvidéki magyarság felszabadítását a húszéves rabság alól. A megszállott Felvidékről a Csonka-Haza területére átszökött cseh­ hadseregbeli magyar katonák a gyűlésen. Csoportjuk mögött a zászló-felirat: Mi már hazajöttünk, de visszamegyünk! Compagnie Maritime Belge S. A. ANVERS BUENOS AIRES A­. S. N. Alem 491 - 495 U. T. 31, Retiro 5274—5275 15 NAPONKÉNT RENDSZERES SZEMÉLY­SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA és EURÓPÁBÓL IDE HAJÓJEGYEK (HARMADIK OSZTÁLYRA) Magyarországba $ 330- Romániába $ 345-HÍ­VÓ­JEGYEK HARMADIK OSZTÁLYON Romániából $ 345-KÉNYELEM! ELŐZÉKENYSÉG! JÓ ELLÁTÁS!

Next