Délamerikai Magyarság, 1947. január-március (19. évfolyam, 2596-2631. szám)

1947-01-03 / 2596. szám

2 - i­k oldal DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Péntek, 1947. január 3. Két bombával „üdvözölték" új esztendőre Franco diktátort Buenos Aires, január – Madridból jelentik. Az Újév ünneplését két bom­ba zavarta meg a spanyol fővá­rosban. Éjfélkor, amikor a rá­dió Franco tábornok újévi be­szédét közvetítette, a Prado Mú­zeum közelében és a Ritz-szállo­­da kertjében bombarobbanás riasztotta meg a lakosságot. Míg Franco táborno beszédé­ben az istentagadókat és mate­rialistákat támadta és a spanyol nép egységének szükségét hir­dette, a két bomba az elégedet­lenek tiltakozása volt, akik a diktatúra előnyeit élvezik a sze­gény nép rovására. Anglia követelése a spanyolokkal szemben Londonból jelentik. Az angol kormány kártérítési igénnyel lép fel Spanyolország­gal szemben az 1936—1939 évi polgárháború alatt szenvedett károkért. A kártérítési igényt nemcsak a spanyol kikötőkben elsüllyesztett angol hajókért kö­vetelik az angolok, hanem min­den kárért, melyet angol állam­polgárok spanyol területen szén­vedtek. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az angol követelés után más államok is beterjesz­tik a spanyol kormányhoz kár­térítési igényeiket. Egyre jobban erősbödik Franco ellenzéke az országban is Buenos Aires, január 2 irányzását javasolta a kormány, a­mi 1300 milió dollárnak felel meg és ezen összeg nagy részét a dol­gozó lakosságot terhelő adókból kí­vánja fedezni a kormány. A javas­latot a cortes nem fogadta el. Joaquin Benjamen pénzügyminisz­ter nyilatkozatot tett, amelyben el­ismerte a helyzet nehézségét. Madridból jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a tény, hogy az utóbbi napokban a törvényhozótestület a Franco-kormány három javaslatát szavazta le. Az ellenzéki mozgalom erősödése legjobban a költségvetési vitánál jutott kifejezésre. Az 1947. évre közel 15 ezer millió peseta elé-* Női és Férfi táska gyár ajánlja soha nem látott olcsó árakon saját készítményű áruit. F­LORI Carlos Pellegrini 721 A gyár helyisége az udvarban van. Beszélünk magyarul. A leszerelő angol katonák egy jelentős része az építő­iparban képezteti ki magát; ebből a célból állami tanfolyamokat rendez­nek részükre. ***-*****************tHt******************-***#**-X-*J FIAMBRERIA “SAVOY” Finom felvágottak. Sajtok - Sült tyuk - Pulyka - Malac. Különleges saláták. - Nagy választék elsőrendű borokban. — Sidrák - Mézes kalács - Mazsola szőlő - Mák. Három Királyokra . mindenféle csemege áruk kaphatók. PAMPA 2518 (Belgrano) U. T. 73-5303 Megrendeléseket házhoz szállít. ********************«-»**-i;*******-* ********-********■ Kiket bocsátottak el a magyar rádió szolgálatából? Budapest, december 18 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás) A hivatalos lap közli a Ma­­­ gyar Központi Híradó R. T.­­ (Rádió, Távirati Iroda stb.) min­den fizetési igény nélkül elbo­­csájtott alábbi munkatársainak névsorát: A. Balogh Pál, rendező, Bul­la Károly újságíró, Büky György szerkesztő, Boér Kálmán újság­író, Dohnányi Ernő dr. főzene-igazgató, Dörey Ferenc dr. új­ságíró, Erényi Géza újságíró, Fridi Frigyes karnagy, herceg Galitzin Marovith Péter tisztvi­selő, Gróf László bemondó, Ha­bán Jenő dr. újságíró, Sklublics Krisztina bemondó, Hevessy Zol­tán bemondó, Koncz Sándor dr. h- igazgató, Kozma Sándor dr. igazgató, Latzkovich János osz­tályvezető, Lagonyai József dr. főtitkár, Liszt Nándor osztály­vezető. Egyetlen napon 1235 családot hurcoltak el ismét Szlovákiából Budapest, december 20 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás)­ A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Délszlovákiában a magyar csa­ládok eltelepítése tovább folyik. December 17-én az ipolyi já­rás nyolc községéből és más já­rásokból kényszerítették el a magyar lakosságot. E napon összesen húsz községet “magyartala­­nítottak” a szlovákok. Az egyes községekből eltelepí­tett magyar családok száma a következő volt: 17 — 16 — 11— 27 — 47 — 27 — 100 — 70 — 40 103 — 17 — 40 — 60 — 14 — 13 111 — 200 — 60; összevéve tehát­­ egyetlen napon exisztenciáját s 1235 magyar családnak kellett a házát odahagynia. A szlovákiai tragédia hírei Budapest, december 21 (Repülőpostán érkezett eredeti tudósítás)­ A magyar Vörös Kereszt a délszlovákiai menekültek segé­lyezésének terén új eljárást lép­tetett életbe. A Vörös Kereszt élelmiszerrel és takarókkal megrakott autói már eleve kivonulnak azokra a határszéli pontokra, ahol a szlo­vákiai magyarüldözés fejlemé­ Pártolja lapunk hirdetőité­ nyei újabb menekülő tömegeket sejttetnek, így pénteken Balassagyarmat­ környékén jelentek meg a gép-­ kocsik, a menekülök azonban­­ egyelőre még nem érkeztek meg jóllehet információk vannak ar­ról, hogy négy közeli községet közrefogott a szlovák kezerő és a magyar lakosságot elköltözés­re szólította föl- Bajcsy-Zsilinszky posthumus könyve a jövőbeli magyar kultúrpolitikáról A “Kis Újság” című buda­pesti lap írja: Vékony kis könyvet lapozga­tok, a címe: “Bajcsy-Zsilinszky Endre kultúrpolitikája.” Ahogy olvasom, minden mondata után fülemben egyre hangosabban hallom Ady magyar Messiás bus sorait: “Ezerszer Messiások a magyar Messiások — mert sem­mit sem tehetnek.” Milyen hatalmas dráma sűrű­södik e kis könyv lapjain. Szerzője Dr. Koczkás Gyula, a kultuszminisztérium tisztvise­lője, az ellenállási mozgalomban való részvétele miatt a Margit­­körúti katonai fogházban síny­lődik: itt találkozik először Baj­csy—Zsilinszky Endrével 1944. december 3-án, akinek sorsára már ráveti árnyékát az őt meg­­dicsérte bitófa. Alig három hete van még hátra Bajcsy-Zsilinsz­­kynek életéből és ezeken a na­pokon, a magyarságot megvál­tó eszmékről beszélgetve cella­társaival, kultúrpolitikáját is­merteti.­­ De még utolsóelőtti napján is, amikor a sopronkő­hidai fegyházban felkeresi a halálra ítélt Bajcsy-Zsilinszkyt hogy elbúcsúzzék tőle, közel egy óra hosszáig beszél kultúrpoli­tikájáról, mintha igy akarna utoljára üzenni nemzetének. S miközben a cellában elhang­zanak a rettenetes és gyalázatos idők legkülönb magyar emberé­nek ajkáról az utolsó üzenetek nemzetéhez, odakünn az udva­ron felállítják a legfeketébb ma­gyar karácsony nem betlehemi, hanem golgotai kellékét, a­m­bitófát. Bajcsy-Zsilinszky Endre életé­nek utolsó napjait megszépítet­ték és biztonságos nyugalommal telítették meg azok a tervezge­­tések és elgondolások, amelyek a népét olyan forrón szerető igaz magyart foglalkoztatták, nemzete jövőjéért aggódó tépe­­lődéseiben. Kultúrpolitikai ter­­vezgetéseinek alapproblémája az volt, hogy a lehetőség szerint az országban, mindenkinek, — bármilyen iskolát is végzett — azonos műveltsége legyen, vagy­is a társadalmi kiegyenlítődés elvét azzal is szolgálnunk kell, hogy nem hagyunk kiáltó mű­­velség-különbözetet. Bajcsy-Zsilinszky Endre tisz­tában volt azzal, hogy a magyar­ság mindenekelőtt elhibázott művelődéspolitikája miatt zu­hant a katasztrófa mélyébe, és ha e katasztrófából lesz még fel­emelkedés, ha lesz még új ma­gyar élet, azt egyesegyedül a szellemi értékek hatalmával csi­karhatja ki magának a magyar nép a jövőtől. Milyen megdöb­bentően igazul hangzottak Baj­csy-Zsilinszky szavai: “Az állam eddig mindig csak kiuzsorázta a nevelőket. Kihasználta és az­tán újra félreállította őket­ — Mindig úgy akartunk kulturpoli­tikát csinálni, hogy a kultúra átültetőit, a tanítókat és taná­rokat lenéztük, semmibe sem vettük... A kopott kabátú, fol­tos ingű nevelővel szemben ott állt a múlt Magyarországnak fényes attilája, lakkcsizmás és aranypaszományos katonatiszt­je, a düledező, rosszul felszerelt, zsuppfedeles iskolával szemben ott voltak a nagy udvarral ren­delkező, nagy költséggel emelt épülettömbök, a kaszárnyák.­­ Meg is lett ennek a “kultúrpoli­tikának” az eredménye. A bitófa árnyékában voltak ezek utoljára is gondolatai a nemzetéért aggódó Bajcsy-Zsi­­linszky Endrének. Mártírhalála után ma az or­szág Nobeldíjas tudósa, Szent- Györgyi Albert figyelmeztet er­re az örökségre, Bajcsy-Zsilinsz­ky Endre kultúrpolitikájára,­­ anélkül, hogy talán ismerné az ő szavait. Igen, nincs más, nem lehet más megoldásunk a ma­gyar jövő szolgálatában, csak az, amit most Szent-Györgyi Albert is ajánl: a Ludovika­ épü­letéből tudományegyetem le­gyen s a kaszárnyákból, minél több kaszárnyából: iskola s me­gint csak iskola. Igénytelen köntösben is na­gyon fontos, lényeges könyvet jelentetett meg Dr. Potoczky Kálmán, a Független Kisgazda Párt sajtóosztályának helyettes vezetője Bajcsy-Zsilinszky End­re kultúrpolitikájának megis­mertetésére. Bárcsak milliók köz­tudatába mennének át ezek a gondolatok s bárcsak megvaló­sulna Dr. Koczkás Gyula szép javaslata is Bajcsy-Zsilinszky Endrének a kulturpolitikusnak legméltóbb emlékére, hogy a gyönyörű fekvésű kőhidai fegy­­házat, ahol elhullott Bajcsy-Zsi­linszky Endre élete, diáküdülő­­teleppé alakítanák át. Magyar mészárszék LA RADICAL VIAMONTE 419 U. T. 32-1068 Tulajdonos VALENTIN KOREC költözik! ‘Minden raktáron lévő kész áruiból 20 tól 50 °/o engedményt ad Ruhák, kosztümök, kabátok, blúzok, 1-os kabátok, nadrágok, fürdőkomplets, sh­orts, esőköpenyek Óriási raktár! Használja ki az alkalmat MAIPU 505,3-ik emelet U. T. 31-9816

Next