Délamerikai Magyarság, 1958 (31. évfolyam, 3872-3919. szám)
1958-01-11 / 3872. szám
1958. január 11. „délamerikai magyarság”* REFLEKTOR Macmillan hathetes körútra indult. A Connnonwealth országait látogatja meg. Mielőtt elindult felrobbanttott egy gondosan időzített propagandarakétát, kijelentette hogy Anglia egy “ünnepélyes” megnemtámadási szerződést elősegítene, amely biztosítékot adna Nyugatnak pszichológiai háború to- Libb erősödik.Felvetették a is Keletnek is a háború ellen. Negyvenkétezer kilométeres útján ez a nyilatkozat jó ajánlólevél, különösen első állomásán Indiában New Deli Iliben^ ahol a színes népek semlegességének elsőszámú prófétája^ Nehru fogadja az angol miniszterelnököt. Macmillan jól számított, a vasfüggönyön innen és túl de elsősorban a Conmonwelth országaiban erős visszhangra talált a javaslat. Anglia újra kezdeményező szerepeit játszik és maga mögé sorakoztatja fel a sokszínű társországokat. Ha a javaslat eredményre vezetne, Angliáé volna az érdem, ha nem sikerül Macmillan akkor is biizonyságot tett arról, hogy a megegyezést kereste. Moszkva és Washington azonnal reagált Macmillan javaslatára. Moszkva először habozott, aztán kommünikét adott ki arról, hogy Macmillan tulajdonképen egy régebbi szovjet javaslatot úyított fel. Washington kijelentette, hogy semmi célja sincs egy “ünnepélyes” megnemtámadási szerződésnek,hiszen az UNO alapokmányának aláírása amúgy is kötelez a békére... A NATO-országok külügyminiszterei közben tanácskoztak Párisban. Megvitatták, hogy milyen választ adjanak Bulgaria levelére, amelyeket a NATO konferencia előtt küldött a nyugateurópai országoknak. Valószínűleg nyitva hagyják az utat kelet-nyugati tanácskozások számára,de nem csökkentik a nyugati védszövetség ütőerejét. Az amerikai külügyminisztériumot nem lepte meg az a moszkvai távirat, amely szerint a szovjet hadvezetőség háromszázezer fővel csökkenti a vörös hadsereg létszámát. Ez a hír a moszkvai békeoffenzíva szerves része. Leszerelnek harmincezer keletnémetországi és tízezer magyarországi szovjet katonát is, de Keletnémetországban így is háromszor annyi katonát tartanak, mint az amerikaiak Nyugatnémetországban , s marad még közel hatvanezer szovjet katona Magyarországon is. Általában, a Szovjetunió ma is sokkal több katonát tart fegyverben, mint az USA, Anglia és Franciaország együttvéve. Természetes, hogy az amerikaiak kijelentették: nem szerelnek le hirt, hogy egy szovjet rakéta háromszáz kilométer magasságba lőtt fel egy embert, aki ejtőernyő segítségével visszahullott a földre. A hírt nem erősítették meg, valószínűleg nem igaz. Egy szovjet propagandaügynök vagy egy hisztériás tudósító dobhatta fel, s egyes hírek szerint az ötletet egy szovjet filmből vették. A moszkvai propagandagépezet jól működött, ködösített és nem cáfolt. Ugyanakkor gondosan elemezték a nyugati nyilatkozatokat, lapjelentéseket amelyekből megállapították hogy a nyugati sajtó a hisztéria állapotában van. Kruscher tisztában van vele, hogy a legfantasztikusabb hírt is valószínűsíteni tudja a szenzációra éhes nyugati sajtó előtt. És ezt a fegyvert a közeljövőben gyakran fogja használni. — ! — ...» STATISZTIKA Kruschev egyik beszédében azt állította, hogy a szovjet ipari termelés rövidesen felülmúlja az amerikait. A szovjet és amerikai termelés arányait állította szembe a Free Europe Press egyik tájékoztatójában Kruschev beszédének “alátámasztására”. Az USA népessége: 167 millió A Szovjet népessége 200 millió. Egy főre eső termelés: USA URSS Szén tonna 57 30 Nyersvas t. 626 243 Olaj kg. 2105 419 Elektre. kwh 4087 960 Gabona 1. 17 13 Hús kg. 69 21 Vas zsír kg. 7.5 4.5 Gyapjúszövetm. 1.7 18 A párisi konferencia mérlege — DIPLOMÁCIAI MUNKATÁRSUNK JELENTÉSE — Négy rövid év —és mégis az atomkorszakban hosszú idő telt el a háború befejezése után, míg az Egyesült Államok Roosevelt alatt szovjetbaráttá hangolt közvéleménye rádöbbent a kommunizmus fenyegető mivoltára. És még évekig se döbbent volna rá, ha Stálin öreges erőszakoskodása el nem söpörte volna a magyar és cseh demokráciákat amelyek kooperáló készsége ezt a lépést az orosz imperializmus szempontjából amúgy is szükségtelenné tette. A sztálini politika mohósága felnyitotta az amerikaiak szemét és első vélelmi lépésként létrehozták az Északatlanti Szövetségét, akkor 12, ma 15 tagállam részvételével. A külügyminiszterek által Washingtonban aláírt szerződés kimondotta, hogy a résztvevők bármelyike ellen történő támadást valamennyiük ellen történtnek fogják tekinteni, a közös védelemre közös parancsnokság alatt fegyveres erőt állítanak készenlétbe és mindent elkövetnek ,a közöttük fennálló gazdaságpolitikai ellentétek elsimítására. * A korai háború noha nem atlanti ügy volt csak siettette az eleinte lanyha szervezés megindulását és főként Németország bevonását. Soha ekkora koalíció nem jött még létre békeidőben, jelentőségét pedig páratlanná tette Amerika részvétele. De az első kilenc évre visszatekintve láthatjuk, hogy ez a katonai szövetség majdnem kizárólag protokoláris kérdések eldöntésében jeleskedett —a 17. és a 18. század diplomáciájára emlékeztető módon vitatkoztak a tengeri, légi, szárazföldi erők fő -és alparancsnokainak nemzeti hovatartozása rangidőssége fölé- és alárendelt,ségi viszonya, a kölcsönös kontingensek elhelyezése, a laktanyaköltségek fedezése stb. felől. Az egységes politikai alakulat megteremtésére szemmt a gazdasági ellentétek áthidalására csak kevés történt s mig a NATO államok sajtója még azon polemizált hogy váljon Speidel tábornok mivel rangját Hitlertől kapta szalonképes személy.- e vagy sem az oroszok fellőtték a műholdat és ezzel kézlé tét vette a hidegháború “sputnikdiplomáciának” nevezett új szakasza. A televízióval pallérozott agyal amerikaiak körében a hisztériával határos idegesség tört ki s hogy ezt lecsendesítsék, magukat a miniszterelnököket hivták össze Párisba hogy a közben szélütöttségéből szerencsésen felépült Eisenhower részvételével Nyugat egységét, erejét és elszántságát demonstrálják. A konferencia előtt nyilvánvalóvá vált a NATO belső gyengeségének fő oka , hogy t.i. fundamentális eltérés van Amerika és a többi szövetséges felfogása közt a NATO jellegét illetően. Amerika népét és kormányának figyelmét elsősorban gigantikus méretű és elképzelhetetlenül szövevényes saját gazdasági élete annak belső egyensúlya és a prosperitás fenntartása köti le. A NATO -t kizárólag katonai szervnek tekintik, egy védelmi állásnak melynek szükségleteit és igényeit katonai matematikával meg lehet állapítani, tonnákban hadosztályokban és főleg dollárokban ki lehet fejezni. A NATO tagok egymás közti problémáit is kizárólag katonai vagy védelemgazdasági szempontból mérlegelik. Az amerikai vezérkar —dicséretesen eltérve a vezérkarok általános szokásaitól— nem óhajtott külpolitikai kérdésekkel foglalkozni. Igaz erre nem is ért rá, mert éppen elég gondja volt a rakétafegyverek szerkesztésén és gyártásán a hajbakapásig versengő fegyvernemek —légi, földig tengeri erők— egyensúlyban tartásával valamint a pénzügyminisztériumban egymás ellen áskálódó marsallok békítgetésével. Az amerikai diplomácia viszont a NATO aktáját szépen eltette katonai vonatkozású iratai közé mint immár örökbecsű jószágot és azzal többé nem gondolva, a demokrácia apostolátusa és a józan ész követelményei közt ingadozva olyan külpolitikát folytatott, ami a Sputnik megindulásával egyidőben a NATO-t is hovatovább felbomlással fenyegette. Helyszűke miatt —és ezt az újságírói frázist keserűen írjuk le— csak Algíria. Ciprusra Indonéziára a német-anggol gazdasági feszültségre utalunk nem is említve, mint nem szorosan ide tartozót, az USA latinamerikai gazdaságpolitikáját. Az európai szövetségesek, főleg a kontinens, a NATO- nak inkább politikai jelentőségét látta az előtérben. Az európai diplomaták jól tudták hogy a ‘‘defenzív háborús akarat” nem mozgató erő a nemzetközi életben s Európában még ezzel a defenzív akarattal is elég baj van, amíg a világháborút él kontinensen. Elhatározták annak végét megért nemre- a fegyvergyártás egységestdékből kerülnek ki a választásét. A jegyzőkönyv azon vitók és a katonák. A védelmi vál a nyilvánosság részére is és garancia szerződések mia. elismerte hogy a NATO-nak mig abban a pillanatban vál- problémái vannak az aláírónak hatástalanná, amikor a hatalmak szorosan vett föld, szerződéses eset, vagyis a tó raszi határain túl is a temadás bekövetkezik. Gondol,lyeknek megoldása kooperájunk csak a Kisantantra. adót igényel. * Balkán szövetségig a rpíná^ | Hogy a kommunizmus» elnoknak adott garanciára stb. leni küzdelem számukra Ami magát a hadseregeket egyedül érvényes szempontjai illeti, mindenki tudja, horgy szerint próbáljuk összefogni azok a modern amerikai fegyverek és az amerikaiak által, de még nem tudni honnan toborzandó emberanyag nélkül legfeljebb előőrsi szerepet fognak betölteni ha a Szovjet netán Európában akarna a viághatalomért megmérkőzni. így érthető, hogy a szövetségesek a NATO-ban inkább politikai fórumot láttak ahol a későbbi katonai együttműködés előfeltételeit a politikai és gazdasági egységet kell és lehet csak munkálni. Mivel pedig e téren nemhogy siker, de ellenkezőleg csak még további bajok mutatkoztak a NATO iránt megingott a bizalom s a nyugtalan atmoszférát a Szovjet békeüzenetei, fenyegetései és példálózgatásai csak nyugtalanabbá tették. A párisi konferencia felé nagy várakozással tekintett mindenki. A közel kétezer újságíró azonban csalódottamért csak a nyílt ülésekre léphettek be, a lényeges megbeszélések gyakran csak kéthárom miniszterelnök közti zárt ajtók mellett folytak. (Visszatért tehát a ‘titkos diplomácia”,melyet Wilson elnök a Népszövetség útján remélt örökre eltörölni).. Eisenhower a NATO egykori első katonai főparancsnokának jelenléte a résztvevőkre megnyugtatólag hatott és sikerült a kívánt egységet legalább erre a pár napra demonstrálni. A konferenciát Nyugatra nézve eredményesnek tekintik mindenesetre Amerika részére, amelynek sikerült saját áláspontját, t.i. a NATO katonai lényegének elsőbbségét legalább is a közös kommünikében diadalra vinni. Mint ismeretes ugyanakkor amikor nyitva hagyták a Szovjettel való leszertelési tárgyalások útját, elvben, a résztvevők elfogadták, hogy az amerikaiak közepes rakétafegyvereteket telepítsenek a latni a konferencia utáni helyzetet, azt mondhatjuk hogy 1) Az óvatos európai államok kedvéért Amerika hajlandó tovább is valamilyen fórumon a lefegyverzésről tárgyalni, bár ettől ezidőszerint semmi eredményt nem remél és ezért 2) elsősorban saját katonai védelmének megerősítésére rakétafegyvereinek európai felállításával próbálkozik amihez 3) az európai államok csak elvben járultak hozzá, mert az új ‘szuperfegyverek’ egyelőre úgysem állanak rendelkezésre , így a Szovjet reakciójától valamint az általános politikai helyzettől tehetik függővé a végleges engedély megadását. * ■ " if' Mindaddig, míg a NATO egymás közti politikai és gazdasági kérdéseit nlmf túsztázzák, mindaddig míg a nyugati államokat át nem hatja egy —mondjuk nyugodtan ki— aggresszív, a világkommunizmus megsemmitésére irányuló szellem, addig valóban kilátástalan minden egyezkedés a Szovjettel. Mondottuk, hogy a tisztán védelmi jellegű koalíciók politikailag értéktelenek. Éppen ezért a NATO konferenciája, bármennyi életet is öntött a gyengülő szervezetbe és demonstrálta is az elvi egységet, bizonyos hasonlatosságot mutat a “békebeli háború,” Höfer féle hadieseményeivel. Az akkori hadi jelentésekben a ‘Rückwartskonzentrierung’’ szó “az erők átcsoportosítása, a viszavonulás tényét próbálta fedezni és eltakarni azt. tagállamainak legalább is hogy a kezdeményezés még mindig az ellenség —napjainkban a Szovjet— kezében van. A hidegháborús ellentámadás eszközei diplomáciaiak és koránt sincsenek kimerítve. Nyugateurópa gazdasági és politikai egységének megteremtése bármiig kopottan is hangzik időszerűbb és sürgősebb mint valaha. A “becsületes alkusz” szerepére pedig —saját érdekében is — diplomáciája megreformálásával világos irányelvnek követésével Amerika kell vállalkozzon. És sok jel mutat arra hogy vállalkozni is fog. Jött. T ? MAGYAR KÖNYVEK — •! MAGYAR FOLYÓIRATOK nagy választékban! Kérje árjegyzékünket! / gyS Könyvkereskedés ! Laville Sál fi föli mint udvar. k mmt Nyitva 12 órától este 7 óréig Levelezési cimt Editorial Kárpát S. R. L. Casilla Correa 2250. Buenos Aires T. 1. 8£ MM 3. tridril