Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-25 / 47. szám

Szociológia a pedagógiában Kósa Erzsébet szociológus, a Magyar Tudományos Aka­démia szociológiai intézeté­nek tudományos munkatársa tartott tegnap előadást a középiskolai igazgatók, he­lyettesek és szakfelügyelők továbbképzését szolgáló sze­mináriumon. Nem véletlen ez a téma. Pedagógia és szociológia cí­mű előadása szervesen illesz­kedik abba a nagyon komp­­lex fogalomba, ami úgy hí­vunk, hogy: vezetéstudomány az iskolában. (Fontos ugyanis, hogy hogyan vezet az igaz­gató, de legalább ennyire nem mindegy, hogy kiket.) Szó sincs arról — emelte ki dr. Kósa Erzsébet —, hogy a pedagógusok tudományos alapossággal szociológiai fel­méréseket végezzenek. Erre képesítésük nem predeszti­nálja őket, és idejük sincs. Mégis: tisztában kell lennie a tanárnak azzal, hogy „gye­rekei” milyen környezetből jöttek, és ezen belül külö­nösen figyelnie kell a kis, falusi általános iskolából a városba került gyerek indu­lására. Arra, hogy akár kol­légiumi közösségben, akár egyébként, hogyan találja meg helyét a számára idegen, sőt ellenségesnek tűnő viszo­nyok között, a számtalan megrázkódtatás ellenére a gyerek. (Hogy a kollégiumok­nak milyen óriási feladat és felelősség jut osztályrészül ebben a munkában, az az iskolai oktatással egyenlő, sőt ez esetben azon túlmuta­tó figyelmet érdemel.) Ahogy az előadásból és a hozzászólásokból is kiderült, számtalan, egész életre kiha­tó, és nagyon is indokolt gát­lásnak, szorongásnak lehet idejében útját állni. Csak érezze (de valóban!) a gyerek, hogy egyenrangú a többiek­kel. Akkor nem hat felnőtt életében, pályájának alaku­lásában otthonról hozott vis­­­­szahúzó erő. Ena Mit csinálhat egy 16 éves olasz lány, ha a háború vész­terhes napjaiban gyereket vár, de az apa közben más országba repült? Igen, repült, mert a szép és csinos Carla egy amerikai repülőszázad pilótájával osztotta meg „há­borús félelmét”. Először egy pilótával, aztán még eggyel, s végül a harmadikkal. Mind­ez csak tíz napig tartott. Ki lehet hármuk közül az apa? Miközben efölött dilemmázik a szép Carla, szemébe ötlik egy amerikai leveskonzerv do­boza, (sovány vigasz az elre­pültek helyett), melyen ez az előkelően hangzó szó olvas­ható: Campbell. Az apa te­hát Mr. Campbell lesz, s hogy ne kelljen szégyenkez­nie miatta még évek múltán sem, Carla kapitányi rangra emeli .. . A lány szülés után Mrs. Campbellként tér vissza a kis olasz városba, ahol húsz éven át a legnagyobb tisztelet és megbecsülés övezi, amely méltán kijár egy amerikai re­pülőtiszt özvegyének. A piló­ták által itthagyott leves­­konzervek időközben persze elfogynak, de Mrs. Campbell házában nyoma sincs az éh­ségnek, hiszen a három piló­ta — akiknek Carla külön­­külön megírja a családi ese­ményt, — annak ellenére, hogy a háborúban csak tize­­desi, őrmesteri és hadnagyi rangot viseltek, becsülettel, azaz pontosan fizetett dol­lárral gondoskodnak a távo­li gyermekről. Tulajdonképpen itt kezdő­dik Melvin Frank színes amerikai filmvígjátéka, mely­nek főszerepére Gina Lol­­lobrigidát szerződtették. A „több apa”, illetve „elhagya­tott szerető” jól ismert sab­lonját ezúttal nem úgy ak­názzák ki az alkotók, mint általában. Melvin Frank in medias rés kezdi a történetet, megismertetve bennünket a még mindig szép asszonnyal (Gina szépsége az elmúlt 20 év alatt tényleg alig halvá­nyult), továbbá az apákkal, akik immár feleséggel ter­helve, ismét visszatérnek az olasz kisvárosba, afféle baj­társi találkozóra, a század többi tagjával együtt. Az a vígjátéki szituáció ez, mikor a közönség már első pillanattól kezdve beavatott­ként vesz részt a játékban, s a jólértesültek fölényével szemlélheti a figurákat és az eseményeket. Elsősorban a három pilótát, akik húsz éven át rendszeresen küldték a tartásdíjat, egymásról mit sem tudva, aztán a szép Car­lát, aki úrrá lesz a váratlan esemény okozta pánikhangu­laton, és a történet többi szereplőjét, akik mind-mind erősítik a film kicsit ironi­kus, majd enyhe szentimen­­talizmusba átcsapó hangvéte­lét. Gina Lollobrigida partne­reiként olyan kitűnő színé­szekkel találkozhatunk, mint Telly Savalas, Phil Silvers, Peter Lawford, Janet Margo­lin és Philippe Leroy. A fordulatokban bővelkedő történet végén természetesen mindenki megtud mindent, és mindenki igazolja Carlát, aki kegyes csalásával tulajdon­képpen nem akart mást, mint gyermeke jövőjét biztosítani, s a családnak megfelelő tár­sadalmi rangot adni. Aki netán úgy véli, hogy elmeséltük most a film tör­ténetét, az téved. A kelle­mes és színvonalas játék kedvéért érdemes elmenni a moziba. GYARMATI BÉLA Jó estét, Mrs. Campbell Tavaszi hangversenyek A tavaszi hangverseny­évad négy nagyszínházi koncertet és négy kamara­­hangversenyt tartogat a bér­lettel rendelkező, illetve a rendszeresen érdeklődő kö­zönség számára. Három al­kalommal, március 15-én, május 3-án és április 19-én a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar neves szólistákat kí­sér, június elsején pedig a Magyar Állami Hangverseny­­zenekar, a Magyar Állami Operaház művészei és a deb­receni Kodály-kórus Händel: Jephta című oratóriumát szó­laltatja meg a Miskolci Nem­­zeti Színházban. A Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában április 14-én mai magyar szerzők művei­ből áll a kamaraest műsora, május 12-én László Margit és Nagy Sándor ária- és dal­estjére várják a koncertláto­gató közönséget. Április 28- án a Miskolci Szimfonikus Zenekar kamarazenekara áll pódiumra. Ez a koncert, és a május 19-én megrendezendő, egyaránt, miskolci előadómű­vészek hangversenye lesz. Eszperantó műsoros est Tizenhét ország népének harminc versét, dalát szólal­tatja meg ötven úttörő esz­perantó nyelven ma este 6 órakor. A nemzetközi barát­sági hét alkalmából rendez műsoros estet a Rónai Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pont eszperantó szakköre és a Szirmabesenyői Általános Iskola eszperantista úttörői. Felnőttek és gyerekek pró­bálják ki, hogy mit tanul­tak, Busai Mária és Olajos Károlyné vezető pedagógu­sok pedig munkájuk eredmé­nyét mérik le a szakkörök egész évi változatos prog­ramjának mostani rendezvé­nyén. Premier plán •­ Önvallomás — rólad Én pőrébbnek, egészen a csontig nyúzottnak, a közön­ség kiszolgáltatottabbnak ér­zi magát a színpad és a né­zőtér közti hirtelen távolság­­csökkenés miatt az intim színházban, mint annak előt­te a nagyszínház biztonságot nyújtó elválasztottságában. Amikor szinte beleülnek pórusainkba, leheletükkel, gesztusaikkal, melyeket lehe­tetlen nem észrevenni, testi­vé változtatják közöttem — aki­­k vagyok — és a közöt­tük — akik énvelem azono­sítják magukat — levő kap­csolatot. A kétségbeesettnek jó taná­csokkal sietnek segítségére, évezredek óta így van ez. Bár segíteni szó nélkül is lehet, a jó tanács mégis ér­tékes valami. A szerencsét­lenségen kívül álló személy szellemi előnyét értékesíti benne, hiszen kívülállóként képes átgondolni az adott helyzetet, számot tud vetni a megoldás lehetőségeivel. De pórusközelbe kerülve az intim színházban, ez az előny _ eltűnik. Csapdába kerülünk mindannyian, és nekem, a színésznek el kell érnem, hogy egyazon szenvedélyek uralkodjanak mindannyiun­kon. Az új helyzet az eddigiek­nél precízebb-hűebb lélekta­ni munkát követel a már többé-kevésbé kipróbált esz­közökkel. De mert átlátszó­nak érzem magam, ezeket mégsem használhatom föl. Egyáltalán, a többieknek azt sem szabad észrevenniük, hogy rendelkezem velük. Át­látszó vagyok, csontig nyú­zott! És mégis eszközökkel ope­rálok, és mégis ezekkel kény­szerítem rájuk ugyanazon érzelmeket, mint amelyek engemet uralnak. Engem, aki akkor válik igazán ön­magammá, amikor nem­ én vagyok ... Igen, a megoldás­hoz érkeztem: az eszközeimet az ő eszközeiként, (a játszott figura sajátjaiként) kell al­kalmaznom a legkisebb ajak­­rángástól a legszélesebb kéz­mozdulatig, a pupilla táguló­szűkülő húzódásaitól a kéz és láb izmainak feszült vagy la­zuló tónusaiig, mindent az ő cselekvéseiként kell elfogad­tatnom, az övéiként, akivé időről időre változom. Intim színház; közönség­­közelben a legteljesebb át­alakulásra kell törekednem. Eddig az új helyzetig az em­beri áramkörök ilyen rövid­re zárásáig hasonló mérték­ben még soha nem lettem mássá, tehát nem váltam iga­zi önmagammá. Intenzitását tekintve, ez a változás már közel áll a tudathasadáshoz. Hogy mi véd meg az őrület­től? Mi az a pajzs, melyet képtelen áttörni a skizofré­nia?! Erre egyetlen szó a válasz: a JÁTÉK. Az állan­dóan újabbnál újabb célokat kitűző és megvalósító­ játék. Az őrültség sorrendje fordí­tott: adott egy tett, amelyhez utólag próbálnak építeni ok- és célhálózatot. A hétközna­pok őrültségét is ez jellem­zi, a nem föltünőeket. Az én munkám logikája ettől alap­jaiban tér el. Mondhatnám úgy is, én akkor vagyok a legtávolabb az őrülettől, mi­kor a legközelebb kerülök hozzá munkám és életem leg­izgalmasabb alkotóhelyén, a STÚDIÓSZÍNPADON. A lenti önvallomás egy szerepjátszás eredménye. A szerep egy színésszel, Upor Péterrel azonos, játszója vi­szont ez esetben az újságíró. Számos beszélgetés és még több előadásnézés és hallga­tás után vállalkozott a kró­nikás arra, hogy a mind jobb ismerősévé váló Upor Péter alakjába bújva — az ő mes­terségét kisajátítva — be­széljen róla és a Stúdiószín­pad találkozásáról. Arról a találkozásról, amely a ma­gyar színházi kultúrának nem mindennapi eseménye volt, s mely a közönséget a Riadó önmagával meghasonlott né­metjével és Jarry-vel, a kapcsolatteremtés mártírjá­val ajándékozta meg. NYAKAS SZILÁRD Nyolc bemutató­ jától szombatig, nyolc premiert tartanak a budapes­ti színházak. Az első a sor­ban az Irodalmi Színpad lesz, amely ma este tűzi mű­sorra először Georg Bücher két egyfelvonásosát. Pénte­ken négy színházban lesz be­mutató előadás. A Magyar Állami Operaházban felújít­ják Richard Strauss A ró­zsalovag című háromfelvoná­­sos vígoperáját (Mikó And­rás rendezi), a Vígszínház pe­dig­ O’Neill Eljő a jeges cí­mű négyfelvonásos drámáját állítja színpadra (rendezte Horvai István). A Nemzeti Színházban Shakespeare­ örökszép remekművét, a Ró­meó és Júliát mutatják be Major Tamás rendezésében, a Fővárosi Operettszínházban pedig Békeffy István—Szenes Iván víg­játékának, a Mit vesztett el kisasszony?-nak a premierje lesz. Szombaton délután új ifjú­ságpolitikai sorozat indul a Mikroszkóp Színpadon, a 25. Színház egy XIII. századból származó kínai drámát mutat be, míg a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésé­ben kerül színpadra Weöres Sándor A Hold­béli csóna­kos című kétrészes költői já­téka. .Vendégünk: Edit Piaf és Yves Montand” Ketten Pá, ketten Miskolcról Két világhírű énekművészt, egy elhunytat és egy még élőt láthattunk vendégül a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Edit Piaf és Yves Mon­tand lemezeit válogatta össze jó ízléssel és mindkettő mű­vészetét kellően dokumentáló biztonsággal Varsányi Zsuzsa, és néhány francia dal ma­gyar fordítását kellemes han­gon mondta el magyarul Ja­kab Mária. így találkozott két párizsi sanzonénekes az őket ismer­tető két miskolcival és az is­meretterjesztő előadás kere­tében történt vendéglátás va­lóban hasznosnak bizonyult. Jó képet adott ennek a két — mondhatnánk — népmű­vésznek, hamisítatlanul pári­zsi és egyben hamisítatlanul francia alaptónusáról és olyan felejthetetlen dallamok hang­zottak el, mint a My Lord, Piaf, valamint a Hulló leve­lek, Montand előadásában. Ügyes ötlet volt a Piaf­ sze­­rezte és általa előadott dalnak megismétlése Montand elő­adásában is. Ez a jó össze­állítást dicséri. Ha szabad egy javaslatot tenni végül, a kö­vetkezőkben jobb lenne, ha az összekötő szöveg kevésbé elbeszélő jellegű, inkább dra­matizált lenne. Faragott méhkaptárak A varsói, krakkói és poz­­nani lengyel nemzeti múzeu­mok mellé most két újabb, a wroclawi, sziléziai és a szczecini nyugat-pomerániai múzeum sorakozott fel. Mind a kettőt még 1945-ben léte­sítették, és az akkori időkre jellemző, igen nehéz körül­mények között kezdték meg tevékenységüket. Az elmúlt 25 év alatt azonban mindket­tő jelentős gyűjteményekkel gazdagodott, és ma a terület lengyel vonatkozású emlékei után kutat. A sziléziai mú­zeum, amely mindenekelőtt Szilézia lengyel eredetű kul­turális emlékeit gyűjti, 55 000 kiállítási tárggyal és 45 000 darabból álló könyvgyűjte­ménnyel rendelkezik. Emlí­tésre méltó a középkori szi­léziai szoborgyűjteménye, fa­ragott méhkaptár-gyűjtemé­­nye pedig egyedülálló Euró­pában. Igen gazdag a 18. szá­zadból származó lengyel fest­ményanyaga és a 20. századi üveg- és kerámiakollekció. A nyugat-pomerániai len­gyel nemzeti múzeum a tu­lajdonában levő 60 000 ré­gészeti és etnográfiai tárg­­­gyal, amely a lengyel halá­szat múltját, jelenét és jö­vőjét is bemutatja. A szláv és ó-lengyel kultúrával kap­csolatos kutatásai során el­ért eredményeket 14 kötel­ben ismertette. ÖT LÁNY A VÍZBE FULLADT Vízbe fulladt öt fiatal lány reggel az olaszországi Padova közelében, miután autójuk az útról egy csator­nába fordult. EMBERRABLÁS Este az olaszországi Catan­­zaróban három fegyveres bandita elrabolt egy 81 éves autókereskedőt — nyilván váltságdíjért. BEHATOLTAK A BIRTOKOKBA Kolumbia hét tartományá­ban tüntető parasztok elfog­laltak 52 gazdaságot. Cordo­­bában 37 birtokra hatolt be 3000 paraszt. A tüntetők a földreform-program meg­gyorsítását követelik. A BRAZIL KARNEVÁL SZOMORÚ MÉRLEGE Viharos körülmények kö­zött zajlott le Brazíliában a karnevál. A vidám mulato­zások áldozatainak száma meghaladja a 180-at, és csu­pán Rio de Janeiro kór­házaiban 11 ezer sebesültet ápolnak. KIUTASÍTOTTÁK Kiutasították Csehszlová­kiából Fred Bidlin amerikai állampolgárt, akit a prágai bíróság a csehszlovák törvé­nyekbe ütköző bűncselek­mény elkövetése miatt tavaly négyévi börtönbüntetésre ítélt. CSATA A RENDŐRSÉGGEL Több csatát vívott az irá­ni rendőrség egy kábítószer­csempész bandával az ország északi részein. A tűzharcban 16 csempész életét vesztette. A banditák több iráni falut kiraboltak és védtelen polgá­rokat gyilkoltak meg. SZEMETES ÍRÓ A BBC rádióadásában mu­tatja be egy 63 éves szeme­tes színdarabját. John Whi­­teley szemetesként végzi munkáját, szabad idejében színdarabjain dolgozik. Első darabja ,,Edit” címet viseli. 1936-ban a nagy gazdasági válság idején játszódik. 150 font honoráriumot kapott érte. IPARI KÉM A bukaresti katonai tör­vényszék a brassói teher­autógyár klubtermében nyil­vános tárgyaláson mondott ítéletet egy ipari kémkedés ügyében. Mircea Codreanu, ismert fémipari szakember egy nyugati cég képviselőjei­nek saját gyára rovására ál­lamtitkot képező adatokat továbbított. 25 évet kapott. SAJÁTOS ÉTELKÓSTOLÓ Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeté­nek (FAO) proteinkutató csoportjában sajátos ételkós­tolót rendeztek. A mexikói­­ algából készült, zöldes szí­­­­nű süteményt kezdetben gyanakodva méregették,­ de aztán meglepve állapították meg, hogy nemcsak tápláló, de igen ízletes is. HAJTÓVADÁSZAT Hajtóvadászatot indítottak a bűnszövetkezetbe tömörült kábítószer-kereskedők­ ellen az FBI detektívjei az­­ ijel. 54 személyt őrizetbe vettek, 12,8 millió dollár értékű ká­bítószert, 430 000 dollár kért­­i pénzt, 179 lőfegyvert és 15­5 személygépkocsit foglaltak la éjféltől reggelig

Next