Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-19 / 249. szám

szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ­ UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 Ára 60 fillér. "®* ELŐFIZETÉSI ÁRA; egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre , 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 61 fillér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRÚT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. VIII. évfolyam 249. szám. Szerda, november 19. Anglia és Magyarország — A Habsburgok nem jöhetnek vissza. — Angol herceg a magyar trónon. — Paris. Az angol képviselőházban Ma­gyarország ügyében kérdést intéztek Barmsworth külügyi államtitkárhoz, aki a a következőket válaszolta : — Anglia eddig semmiféle magyar kormányt hivatalosan el nem ismert és ebben a kérdésben szövetségeseinkkel teljes egyetértésben járunk el. — A Legfelsőbb Tanács állásfoglalása ebben a kérdésben ismeretes. A Legfel­sőbb Tanács delegátusa, sir George Clark jelenleg Budapesten tartózkodik. A szö­vetségesek álláspontja az, hogy nem en­gedik meg a Habsburg-dinasztiának új­bóli uralomra jutását Magyarországon. Friedrich úr ebben a kérdésben teljesen megértette álláspontunkat. Egy másik képviselő kérdést intézett a kormányhoz, hogy mi igaz abból, hogy egy angol herceget akarnak ültetni a magyar trónra. A külügyminiszer vá­laszában kijelentette, hogy neki erről nincs tudomása. (La Presse de Paris.) Antant tisztek vezetik a magyar csendőrséget és rendőrséget. Páris. A Legfőbb Tanács tegnapi ülésén eszmecserét folytatott a román válaszról, amely már megérkezett Párisba. A Legfelsőbb Tanács megállapította, hogy a jegyzék nem ad kielégítő választ a szövetséges hatalmak által feltett kér­dések egyikére sem. Egyik későbbi ülésen fogják megszövegezni a Romániának küldendő újabb jegyzéket. Végül a Legfelsőbb Tanács elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a magyar­­országi csendőrség és rendőrség vezeté­sére antant-tiszteket neveznek ki. (La Presse de Paris.) Az antant ultimátumot Intéz Friedrichhez. Bázel: Az újságok szerint az antant képviselői a Legfelsőbb Tanács nevében ultimátumot nyújtottak át Friedrich mi­niszterelnöknek, amelyben felszólítják koalíciós­ kabinet alakítására, vagy pedig 24 órán belüli visszavonulásra. (La Presse de Paris.) (Saját tudósítónktól.) A Clark antant-meg­­bízott szállásán tartott tanácskozásról nincs még tudósításunk, értesüléseink csupán a párt­­közi konferencia várható eredményeivel foglal­koznak. Egyik vélemény szerint Clark ki fogja tolni a döntési határidőt, újabb terminust szab a megegyezésre. A kormányt támogató pártok­ban ezzel szemben az a szándék, hogy a dön­tést már most keresztü­lvigyék, még­pedig akként, hogy Friedrich maradjon a miniszter­­elnök s kormánya csupán kiegészíttessék az ellenzéki pártok egy-két­ tagjával. A pártközi értekezlet előtt minisztertanács volt, amelyen a kormány elhatározta, hogy december 21-re ki­írja a választásokat és január 3-ra összehívja a parlamentet. Friedrich elhatározása ugyanis az, hogy amennyiben a pártközi konferencia eredménnyel nem végződik, választás útján hozza össze a maga többségét. A választói jog gyakorlását és a választás módját a máso­dik Friedrich-kormány idején keltezett megálla­podás alapján­­ határozzák meg. Friedrich István és kormányzata azon a véle­ményen van, hogy az antant végül mégis, en­gedni fog s elismeri a mostani kormányt. Ámde ez ismét hónapokra tolja ki a béke megkötését. Rubinek Gyula földművelési miniszter azt állí­totta ugyan, hogy például Ausztria belügyei nem mutatják valami különösen kívánatos szín­ben a békét , hogy másrészt az antantnak a béke legalább is olyan sürgős, mint nekünk, — de ezekkel az érvekkel nem tette a mi szá­munkra kevésbé sürgőssé a békekötést. Ausztriában ugyanis más viszonyok vannak, mint minálunk és nem lehet tudni, hogy nem len­nének-e azok még rosszabbak, ha Német­­ausztriának megkötött békéje sem volna. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy kinek sürgősebb a béke, nekünk-e vagy az antantnak, erre egész bizonyossággal lehet azt felelni, hogy minekünk. Az antant várhat anélkül, hogy katonai készült­séget kellene mi ellenünk tartania. Van neki egy nagyon hatásos fegyvere, amit a háborúban próbált ki: a blokád. Miért magunkra idézni ezt a veszedelmet, mikor nekünk legfőbb érde­künk, hogy normális gazdasági összeköttetéseink meglegyenek ? Mi bízunk abban, hogy a koncen­trációs kabinet létrejön s ezzel hamarosan el­érkezik a békekötés is. Nem látjuk valami na­gyon rózsás színben a közeljövőt, de csak azon keresztül juthatunk a távolabbi, a magyarság­nak minden bizonnyal kedvezőbb jövendőhöz. • A Friedrich-kormány egyébként már a ren­deletet is kiadta a választásokról. Ezzel ugyan aligha rémítette meg sir Clarkét. A rendelet így szól: A magyar minisztérium a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról szóló 4245—1919. M. E. számú rendelet végrehajtása során a következőket rendeli: 1. §. A nemzetgyűlési választás napjául minden választókerületre nézve 1919. évi december hó 21. napja állapittatik meg. 2. §. A nemzetgyűlési választások az 1914: XV. törvénycikk alapján az 1914. évi március hónap 31-én 55.000—1914. B. M. számú belügyminiszteri rendelettel megálla­pított választókerületben történnek. Ha az előbbi bekezdésben említett választó­­kerületek valamelyikének egy részében az illető terület idegen megszállása miatt a választást megtartani nem lehet, az ily választókerület egyéb része magában alkot egy választókerületet. Ily esetben a választó­­kerület eredetileg megállapított székhelye he­lyett a belügyminiszter a szükséghez képest más székhelyet jelöl ki. 3. §. A nemzetgyűlés 1920 január 3-án Budapesten ül össze. Működésének időtar­tama amennyiben a nemzetgyűlés föl­oszlását előbb ki nem mondja — az össze­­ülés napjától számított két év. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 17. napján. Friedrich István s. k. miniszterelnök. A rendelet kiegészítő részében megállapítja, hogy választójoga van minden férfinek, aki leg­alább hat év óta magyar állampolgár, legalább félév óta ugyanabban a községben lakik és életének huszonegyedik évét betöltötte. Ez élet­kor betöltése előtt választójoga van azoknak is, akik 1918 november elseje előtt tizenkét héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot­­ teljesítettek. Nők közül választójoga van min­den 21 évet betöltött magyar állampolgárnőnek, ha bármely hazai nyelven írni-olvasni tud. A nemzetgyűlés tagjai közé csak azok választha­tók, akik a választás időpontjában életének har­mincadik évét betöltötte. Intézkedik a kormány az összeférhetetlenségi kérdésekről is. Majd a választók névjegyzéké­nek elkészítéséről, a szavazó igazolványok ki­állításáról tartalmaz intézkedéseket a rendelet. A szavazás jogosultságára szavazó igazolványo­kat állítanak ki. A szavazói jogosultságokat összeíró biztosok állítják ki, akik mellé bizalmi egyént jelölhet ki bármely országos párt. Az összeíró biztos a névjegyzéket a választók ré­szére bejelentőlapokon tett vallomás alapján állítja össze. A bejelentőlapok kiosztásáról . Megjelent a Friedrich - kormány választási rendelete. — A politikai helyzet. — 2-es és 3-as számú cigarettahüvelyek a legjobb minőségben és a legol- MAA­ szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai­ utca 11. sz. előbb naptárak mellett kaphatók a OpvaldlHv Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE CLUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. m

Next