Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-14 / 10. szám

A magyar békedelegáció Neuillyben. — A békeszerződést átadáskor akar­ják aláíratni. — Budapest, január 13. (M. T. I.) A magyar békedelegáció tagjainak Párisba érkezéséről és fogadásáról most írnak csak részletesebben a lapok. Az egyik ezt jelenti január 7-éről: A mi időnk szerint 11 óra volt, amikor a francia határra, Delle-re értünk. Egy órát álltunk itt. Vonatunk érkezését a párisi külügyminisz­térium nem jelezte a határállomásnak és így azt sem tudták, hogy jövünk. Egyórás purparle következett erre és miután megfizettük a három­ezer frankot, amibe a jegyek kerültek, megnyílt előttünk az út, az órát 60 perccel visszaigazít­­juk és a különvonat nekivág Franciaország földjének. Minden különösebb esemény nélkül érünk Párisba. Nyolc óra 15 perckor állunk meg a Qare de l’Esten olyan pontossággal, amelyet a francia sajtó is csodálkozással említ Fényképészek, újságírók rohanják meg a vona­tot, kattog a kodak, fel-fel lobban a magnézium, hordárok sürögnek-forognak, mozgalmas kép a ködös téli reggelben. A Legfőbb Tanácsot Henry ezredes vezetésével katonai misszió kép­viseli. Ő fogadta a többi nemzeti delegációt is. Egy-két udvarias szót vált Apponyival, aki röviden még néhány kérdésre is válaszol. A­­ megbízottak és megbízottak és a kísérő antant­tisztek autót kapnak, a kíséret pedig egy autóbuszba szorítva indul Párisba, Neuilly felé. Az első két napnak nincs eseménye. Ha nem volna itt a delegáció mellé beosztott katonai misszió, azt hihetnénk, hogy elfeledkeznek ró­lunk. Mindenekelőtt a megbízóleveleket fogják majd felülvizsgálni, aztán, ha hinni lehetne a francia lapoknak, a jövő hét elején, hétfőn vagy kedden a Quai d’Orsai-n átadják a béke­feltételeket. Ez lesz a nagy jelenet, amikor Clemenceau allokációjára Apponyi válaszolhat. A lapok különben elég cinikusan írnak rólunk. Ám a legfontosabb még­sem ez. A legfontosabb egy szürke kis hír, amely szerényen húzódik az újságtáviratok között: Lloyd George, lord Courson, Balfour és Bonar Law kíséretében ma este Párisba érkezik, hogy a magyar béke tárgyalá­sánál itt legyen. Az internálás, amelyre a szabályok kötelez­nek, nem olyan szigorú. A Boisban sétálhatunk és bemehetünk bevásárolni Neuillybe. A Bois elhagyott, egy-két lovacska poroszkál, autók ü­lnek, rajtuk prémekbe öltözött párisi ének. euillyben az az érzése az embernek, mintha Ó­ Budán, vagy Kőbányán sétálna. Henry ezredes engedte meg a delegáció tagjainak, hogy a Boisban és Neuillyben sza­badon járhassanak és csak akkor kell egyelőre külön engedélyt kérni, ha Párisba akarnának bemenni; ilyenkor kíséretet adnak melléjük. Eddig még egyetlen békedelegáció sem­ része­sült ebben a kedvezményben. Henry ezredes autóját ajánlotta fel tetszés szerinti használatra. A legtöbb napilap ha ejtett is rólunk cinikus szavakat, mégis jóakaratot mutat irántunk. A Matin az írja, hogy a delegáció tagjai rezig­­náltan érkeztek. Ezzel szemben a Figaro hang­súlyozza, hogy a magyarok nem fognak egy­könnyen lemondani területi egységükről. Ki­­tmelik a lapok a delegátusok szegényes kiné­zését, divatjamúlt kabátjukat, háború előtti kalapjaikat. Gróf Apponyi Albert mindennap délután 6 órakor értekezletet tart. Csütörtökön délelőtt a katonai megbízottak teljes díszben jelentek meg Henry ezredes előtt. Fdris, január 13. (M. T. I.) (Elkésve érke­zett.) Az egész párisi sajtó élénken foglakozik a magyar küldöttség megérkezésével, az egyes lapok politikai irányának megfelelően. A Petit Párisien vezércikkében foglalkozik az egykori és a mai Magyarországgal. Megállapítja, hogy az új Magyarországnak 77 ezer km. 2 lesz a területe és 8 millió a lakossága. Páris, január 13. (M. T. I. Szikratávirat.) Arról beszélnek, hogy a békeszerződést csütörtö­kön nyújtják át a magyar békedelegációnak. Az időpontot azonban még hivatalosan nem állapították meg. Páris, január 13. (Havas.) A felhatalmazások megvizsgálására kiküldött bizottság a magyar békemegbízottak felhatalmazásait érvényeseknek jelentette ki. Románia válasza az antant ultimátumára. — Nem vonul vissza a régebbi határra. — Bukarest, január 13. (M. T. I.) Az Estnek jelentik: Arra az ultimátumra, amelyet az antant Romániának küldött, a bukaresti kormány most válaszolt. A jegyzék Magyarorország megszál­lására vonatkozólag kijelenti, hogy Budapest kiürítése és a román hadsereg visszavonulása nem hagyhat fenn kétséget abban a tekintet­ben, hogy a román kormányt minő szándékok vezérlik. A román kormány megfogadta a Leg­főbb Tanácsnak azt az utasítását, hogy a Magyarországon reiivirált anyagot a román hadsereg ne vigye magával és megfelelt annak a rendelkezésnek is, hogy Budapesten, Szolnokon, illetve Csongrádon b­izottságokat kell alakítani az elszállított anyagok leltározá­sára. Ezeknek az anyagoknak kirakása a két hídnál nagy nehézségekkel járt. A román kor­mány kész megvizsgálni és megtorolni a román katonai hatóságok részéről elkövetett vissza­éléseket, de ellenzi azt, hogy a vizsgálatot ide­gen tisztek vezessék. Hivatkozik arra, hogy mi­alatt Románia megszállás alatt volt, a magyarok kifosztották, a fegyverszünet megkötése után pedig kétszer is megtámadták a román terü­leteket. Ezután hivatkozik a román kormány arra az érdemére, hogy a magyar bolsevizmust letörte. A román kormány határozottan kijelenti, hogy a Legfőbb Tanács által kijelölt ország­határokkal szemben Románia teljes egészében azokhoz a határokhoz, amelyeket neki szerződés­­ben biztosítottak, ragaszkodik. Csapatait, mihelyt a technikai feltételek azt megengedik, visszaren­deli túl a tiszai vonalon, azonban csak akkor, ha erre a magyarországi helyzet elegendő biztosíté­kot nyújt. Ugyanezt az eljárást követték a szövetségesek is a rajnamenti területek kiürí­tésénél. TELEFON, TÁVIRAT. A Szovjetoroszország helyzete. Budapest, január 13. (M. T. I.) Egy francia újságíró, aki most érkezett Moszkvából az orosz­­országi állapotokról a következő tudósítást bo­­csájtotta Az Est rendelkezésére: A bolsevizmus a legnagyobb ellensége a jelenlegi Szovjet­­oroszországban a betegség és az ínség. A parasztok ádáz ellenfelei a vörösöknek, semmit sem akarnak adni a katonáknak és ha azok élelmiszereket akarnak rekvirálni, gyakran való­ságos harcokra kerül a sor. A parasztok ugyanis nem fogadják el a bolsevisták pénzét. A gyer­mekhalandóság felülmúl minden képzeletet. A drágaság rettenetes. Egy pad, vagyis négyszáz gram lóhus a bolsevikiek pénzén 2—3 ezer rubelbe kerül. Egy font kenyérnek 1200 rubel az ára. A választási küzdelem Budapest, január 13. (M. T. I.) A kisgazda­­párt nagy elszántsággal ment bele a választási küzdelembe, a harci eszközöket nem nagyon válogatják és nem tartja meg a központban létesített megállapodásokat sem, úgy hogy a 30 paktumos kerületben is választási küzdelemre van kilátás. Most alig van olyan kerület, ahol egyhangú választásra lenne kilátás. A minisz­tereknek és pártvezéreknek is éles harcot kell megvívni a mandátumért. A kisgazdapárt je­löltjei közül 19 kisgazda, 9 földbirtokos, 47 értelmiségi és 4 más foglalkozású lép fel. A kerületekben általában 4—5 jelölt versenyez a mandátumért, a jelöltek nagy része csupán új ember, a­­­zuü>g alig szerepelt a politikában, és bevásárolják a szőnyegeket. Néhány hét óta külföldi ügynökök járnak kö­rül Budapesten, hogy minden áron összevásárol­ják a perzsa és keleti szőnyegeket, bútorszállító kocsikon költözködés ürügye alatt vagy más visszaélésekkel kiviszik az országból. Ma négy­­zetméterenkint 4000 koronát is fizetnek és az ár úgyszólván napról-napra emelkedik. A megvásá­rolt szőnyegeket rendszerint csempészek viszik ki az országból, aminek az a hátránya, hogy az idegen valutáért eladott szőnyegből az országnak semmi haszna nincs. I­lletékes helyen ennek folytán felmerült az a gondolat, hogy a szőnye­gek külforgalmát korlátozzák, illetve csak azzal a feltétellel engedjék meg az áruk kivitelét, ha a vevő a vételárat külföldi valutában a közpénztár­nál s az eladó javára letétbe helyezi. (M. T. L) Szirmay Istvánt halálra ítélték. Budapest, január 13. (M. T. I.) Dr. Szirmay István volt törvényszéki jegyző előtt, akit a napokban a Herczeg Géza meggyilkolása ügyé­ben a törvényszék halálra ítélt, ma hirdette ki a Kúria határozatát a benyújtott kegyelmi kér­vénye tárgyában. A Kúria a kegyelmi kérvényt elutasította és a halálos ítéletet szerdán fogják végrehajtani.

Next