Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-14 / 36. szám

Si­rkeutfeég­it kiadóh­­vaut« SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUCARöT 4. SZÁM A tttiliaartdaég­it kiadóhivatal teutonjai 808. Szeged, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRA: •gitt évra 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 72.— K egy hónapra 12.— K . Ügye» eeédi ára 60 fillér. IX. évfolyam 36. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 14-34._________ Szombat, február 14. Az igazság. Ha nagysokára is, de talán nem végleg elkésetten, kezdenek már észbekapni a világ „tartós" békéjének alkotói. Asquith és más angol államférfiak mondják kívána­tosnak a német békeszerződés revízióját. Clemenceau bukása után a sokkal na­gyobb átlátású, kiválóbb Lloyd George állása is megrendült, mert nem tud szembeszállni azzal az erővel, amivel francia hajrázók feszítik még mindig a a tönkrevert, gúzsba kötött német óriás­nak a kötelékeit. De még nem is igen akar komolyan szembeszállni azzal az erővel. Angliának jó az alig élő, a sor­vadásra betegedett Németország, amint jó a bolsevizmus szenvedéseiben halálig gyötrődő Oroszország. Lloyd George mondta önfeledt őszinteségében, hogy Angliának érdeke Oroszország gyönge­­sége. De valóban jó-e, valóban édeke-e a nagy Angolországnak, hogy világleírásá­­ban eddig leghatalmasabb ellenfelei egészen megsemmisüljenek? Érdeke-e Angliának, hogy Németország, ha lehet — az idők visszatolásával — az apró országocskákra bomlott, régi, erőt­len, lazán összefüggő birodalommá sü­lj djön, amint a háború elején szebb szavakkal, de átlátszó szenteskedéssel óhajtotta ezt egy angol politikus? Igen, ez a politikus és vele együtt sok impe­­rialista honfitársa esztétikai gyönyörűsé­get találna abban, ha Németország egy­mástól elszigetelt államocskáiban földe­rülne a régi szép idő, amikor idilli igény­telenség és apró pénzügyi ziláltságok között, elfordulva az anyagiságtól, derék jámbor népnek zenét komponálnának a muzsikusok, a legtisztább költészet ita­lát nyújtanák a költők, — a serfőzők zamatos és olcsó sörén felül — amikor a mindenség tisztultabb szemléletét ad­nák neki a filozófusok. Az angol nyu­god­tabban uralkodna világrészek kincsei fölött és érdek nélkül s mindenekfölött ké­nyelmesebben élvezné a német szépsé­geket is. De az angoloknak a szegény, a rab Németországból nagyobb kára volna, mint haszna. A becses, a drága sterling áresése komoly figyelmeztető jel lehetne erre 5 fokozottan rossz szomszédság a sorra-ó Németország az Angliánál meg­engesztelhetetlenebb Franciaországnak, ahol a soha ki nem elégíthető gloir káprázataiból olyan nehéz a kijózanodás. Ám Angliában mégis elhangzottak m­ár a jobb belátás szavai. Túlzó reményeket nem fűzhetünk hozzájuk, de igenis re­mélhetjük azt, hogy az antant-diplomá­cia, okulva eddigi szörnyű tévedésem, velünk szemben megfontoltabb lesz. A magyar választ átadta már gróf Apponyi, a békeküldöttségünk elnöke. A Bécs, február 12 Polk­sból jelentik . A magyar békedelegáció ma délután 4 órakor nyújtotta át válaszát a szövetségesek szerződéstervezetére. Bár a magyar válaszjegyzékből hivatalos ki­vonatot még nem tettek közzé, annyit meg lehet tudni, hogy számos ellenjavaslatot tartal­maz, különösen a területi és nemzetiségi kér­désről. A Telegraphen Information tudósítója ma megjelent Neuillyben, a Chateau de Madridban, de itt a delegátusokat az újság­írókkal való érintkezéstől ismét teljesen elzár­ták. A palota bejáratát rendőr őrzi. A sajtó eddig keveset kommentálta a magyar béketár­gyalás ügyét. A szocialista Populaire hevesen támadja Apponyit és a budapesti kormányt. A Petit Párisien jelenti, hogy a szövetségesek között teljes összhang van a magyar tengeri kikötő kérdésében. Azt a híresztelést, hogy az egyik szövetséges hatalom hajlandó hozzájárulni hogy a magyar delegáció székhelye Magyar­­országba helyeztessék át, a lap valószínűtlen­nek mondja, szintúgy azt az állítást is, hogy Anglia el akarja vállalni az ellenőrzést a ma­gyar államvasutak és az állami birtokok felett és pedig anélkül, hogy szövetségeseivel elő­bb erre nézve megegyezést létesítene. Anglia — mondja a lap — loyális marad és a magyarok rosszul teszik, ha kívánságaikat valóságnak veszik. Az átnyújtott jegyzékek. Neuilly, február 13. (M. T. I. szikra távirata.) A magyar békedelegáció elnökét, gróf Apponyi Albertet és Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és gróf Csáky Istvánt csütörtökön délután fél három órakor Gallais kapitány bevezette Henry ezredeshez, aki Laperhhe kapitány társaságában fogadta őket. A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország válaszát a békefel­tételekre. Az egyik részt még ma este Kurír útján elküldik Londonba, ahol Millerand francia miniszterelnök ma tartózkodik, a másik résszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegy­zéket a Quai d’Orsayn átadj . válasz nem kér mást, mint igazságot, azt az­ igazságot, amelyet az antant apostola, Wilson hangoztatott: a nemze­tek önrendelkezési jogát Engedjék meg, hogy Magyarország nemzetiségei befolyá­­solatlan, szabad népszavazás útján hatá­rozzák el hovatartozandóságukat. fia ezt megengedik, kétségtelen, hogy a magyar igazság győzedelmeskedik, fia elzárkóz­nak előle, akkor az igazság elbukott. A következő jegyzékeket adták át: Kísérő­jegyzéket, amelyben a magyar kormány általá­nos válasza foglaltatik, amely utal azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar delegáció ebből az alkalomból szintén átnyújtott. Át­nyújtották a 21. számú jegyzéket a népszövet­ségről, a 22. számú jegyzéket a magyar hatá­rokról 10 melléklettel, a 25. számú jegyzéket a hadifoglyokról 4 melléklettel, a 28. számú jegyzéket a jóvátétel kérdéséről, különös tekin­tettel a műemlékekre, irattárakra és múzeu­mokra 6 melléklettel, a 30. számú jegyzéket, amelyben a katonai­ feltételekre válaszolt a magyar kormány 1 melléklettel, a 32. számú jegyzéket Magyarország vízrajzi egységéről 14 melléklettel, a 33. számú jegyzéket a mező­­gazdasági kérdésekről, különös tekintettel az erdőgazdaságra, 2 melléklettel, a 34. számú jegyzéket, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik Végül átnyújtottak egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kérnek arra, hogy a hiányzó jegyzékeket részletekben átnyújthassák. A már átnyújtott jegyzékek felét teszik a jegyzékek összeségének. A magyar válasz tartalma: Neuilly, feb. 1 ■>. M. T. I. kiküldött munka­társának jelentése : A magyar békedelegáció e hón­ap 12-én nyújtotta át a magyar béke­­szerződésre vonatkozó ellenjavaslatait. A határokra vonatkozó 38 féléves nyomtatott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: A tartós és méltányos béke eszméje, melyet a szö­vetséges és társult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezeréves természeti határainak fental­­­sával valósítható meg. Emellett szól a népek ■Inten­­­i é ikezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzeti kisebbségek nem akarnak elszakíttatni Magyarországtól, vala­­­mint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a most létrejött különböző béke­­szerződések számukra kivett­ek és a joguk A magyar békedelegáció átnyújtotta a Magyar­ország népszavazást kíván. Ajánlok cigarettapapírt, cigarettahüvely­eket olcsóbb budapesti árak mellett. 'Sä'ä Ä Eladás nagyban és kicsinyben 219 *

Next