Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

Sxarkeastőnéx ét kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRÚT 4. SZÁJ» A asarkaastónóf 4a kiadóhivatal s­zalonja: 305. Szeged, 1920 Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1*. SZÁM A nyomda telefonja: 19­34. Szerda, március 31. Szekunda. A sastollas löveg alatt szomorú diákfejek néznek a keserű­ tavaszba. A félévi bizonyitvá­­nyoknak szól ez a szomorúság. Budapestről jelentik, hogy a fővárosi középiskolákban most voltak a Miévi osztályozó értekezletek, magyarán mondva konferenciák és ezek eredménye nagyon balul ütött ki mindkét nembeli tanulóifjúság felére nézve. Ez az ötven percent ugyanis elég­telen osztályzatot visz haza a félévi bizonyítvá­nyában. Az elégtelen osztályzat, magyarul sze­­kunda, az év végén bukást jelent, az év köze­pén pedig szomorú kilátást a közel­jövőre. Bizony ez nagyon szomorú dolog és­­ nem csupán a szegény diákok és a szegény peda­gógusok búsulhatnak ezen a nagy és remény­telen eredménytelenségen. A szekunda eddig is virágzott tanulóifjú­ság kertjében, akár a pipacsok a búza közt, de hogy fele búza mellett fele pipacs viruljon, erre még nem volt eddig­­ példa a magyar pedagógia történetében. A Bourbonokról mond­ják, hogy nem tanulnak és nem felejtenek, ezekről a jelenkori diákokról még ezt se lehet mondani. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? és ha lesz, miféle gyümölcs érik ezeken a csupasz, kopasz, száraz ágakon? Úgy lehet, hogy ma egy szekunda csakugyan nem a világ, ahogy régen énekeltük, de azért mégis, régen, h­a nem is a vilá­g, de tragédia volt a szekunda, szégyen, gyalázat, kudarc, vereség, amelyet álmatlan éjszakák előztek meg és álmatlan éjszakák követtek. A háborúz­ta forradalmi pedagógia hol na­gyon fölemelte, hol nagyon leszállította a szekunda valutáját. Tavaly nehéz volt szekundát fogni az élelmes diáknak, az idén olyan könnyű, mint a pinty. E sorok írója diák­életében egyszer állott komolyan bukásra németből, amely tantárgyat részint házasság­ból, részint az iskolai módszer könyörtelen szárazsága miatt őszintén nem kedvelt és nagyon csodálkozott azon, hogy a szabadság­­szerető és zsarnokgyűlölő Schiller ezen a szi­szegő és krákogó nyelven irta a Haramiákat. A szelíd és szentimentális magyar gavallér Írónak, Kármán Józsefnek Fanni hagyományai voltak soron a Schackban és sehogy sem sikerült a régi magyar széppróza e muskátli­­virágát német talajba átültetnem. A szekunda mégis elmaradt, de ha e sorok írójának rossz álmai vannak, még ma is német óráról álmo­dik. Fannys Nachlassról, holott az öntudatlan mélyén valahogyan homályosan dereng­ az ébrenlét bizonyossága, hogy hiszen túl vagyunk már nemcsak az osztályvizsgán és az érett­ségin, de bizony az összes tanári vizsgákon is. Mi lesz azonban ezzel a legújabb generáció­val, amely szekundákkal megrakodva, szén­szünettel és egyéb naplopással gazdagon tölti el legdrágább idejét, mi lesz ezzel az új nem­zedékkel, amely a kultúra legnagyobb leromlása mellett, papírínség, könyvhiány és iskolátlanság korában indul az életnek, ki tudná meg­mondani? Hol késik az éji homályban az iskolák száz-Budapest, március 30. Haller István kultusz­­miniszter a nemzetgyűlés helyzetéről a követ­kezőképen nyilatkozott: “ Azoknak a mozzanatoknak, amelyek a nemzetgyűlésen felmerültek, megbénítva annak munkaképességét, én nem tulajdonítok nagyobb fontosságot. Meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy az ilyen incidensek csak addig élhetnek meg a parlament levegőjében, amíg el nem­ érkezik a komoly munka ideje, amely azután az ilyen kérdések megvitatására és feszegetésére nem hagy teret. Húsvét után a komoly törvényhozói munka olyan tempóban fog megindulni a Házban, hogy szinte lélekzet­­vételt is alig hagy venni a nemzetgyűlés tag­jainak. Mindenekelőtt meg fogjuk kezdeni az indemnitás tárgyalását. Ez a javaslat tág teret enged a pártoknak arra, hogy komoly kíván­ságaikat és követeléseiket körvonalazzák. Az indemnitást az árdrágításról szóló javaslat fogja követni, ezután pedig következik a föld­birtokreformról szóló javaslat és végül több közbeeső apró javaslat után eljutunk az­­ adó­javaslatok tárgyalásához. A nagyszabású tenni­valóknak olyan tömege ez, hogy ezeknek tár­gyalása közben bizonyára el fogják felejteni az apróbb ellentéteket és mindazokat a kérdé­seket, amelyeknek ilyen nagy feladatokra hiva­tott parlamentben csak pillanatnyi életük lehet Rubinek Gyula földnevelésügyi miniszter, a kisgazdapárt vezére ezeket mondotta: — Nem nagyon biztat az a remény, hogy a parlamentbe be lehet vinni azt a légkört, amelyben a zavartalan alkotómunka megindul­hasson. Ugyanis a Ház komoly elemei hiába igyekeznek azon, hogy rendet teremtsenek és a blokkot fentarthassák, a rendbontók, úgy látszik­­, túlsúlyban vannak. Határozottan tudatos és cél­­zatos bomlasztó munka folyik a kisgazdapárt ellen. A kérdés csak az, hogy meddig hajlandó ezt tűrni a kisgazdapárt, nem veszti-e el türel­mét, amikor azután egyszerűen otthagyja a koalíciót. A kisgazdapárt eddig meg tudta óvni komolyságát és a legpéldásabban viselkedett, ahogyan politikai pártnak a mai nehéz viszo­nyok között felelősségének tudatában egyál­talában viselkednie kell. De ha a támadások és bomlasztó kísérletek folytatódnak, azt már szór elodázott és százszor elvetélt reformja, egy erősen magyar és bölcsen humánus nagy pedagógiai reformáció és reneszánsz, megint csak hiába kérdezzük ? Közben a szekundák növekednek, mint eső után a gomba és új jelszavak jönnek, de mikor jön már az uj szellem, az új kultúrpolitika, amely tiszteli a régi értékeket és megalapozza a jövendőt? Ha így marad minden, ahogy van, a felnőttek kap­nak szekundát elsősorban. Megérdemlik, a kisgazdapárt sem fogja birkatürelemmel nézni, otthagyja a rendbontókat és támadókat, otthagyja a koalíciót, mert ily körülmények között felelősséget nem vállalhat tovább és kész lesz új választásokat provokálni. Báró Szterényi József a nemzetgyűlés mun­­yiról ezeket mondotta: — A nemzetgyűlés jelenlegi helyzetében egyenesen kétségbeejtőnek tartom, hogy amikor az ország ezer sebből vérzik, amikor minden erőnek össze kellene fognia a közös mentési munkára, a nemzetgyűlés személyes torzsalko­dásokban és hatalmi aspirációkban merül ki. A helyzet a nemzetgyűlésen ezzel kapcsolato­san az országban csak úgy változtatható meg az ország javára, ha végre összefognak mind­azok, akik felelősségérzettel bírnak, de cselek­vésre is hivatottak és elősegítenek egy oly alakulatot, amely nem jelszavak után indul, de komoly feladatok megvalósítására képes. Ma­gának a nemzetgyűlésnek le kell tennie a mér­is divatba jött személyeskedő irányzatról, kü­lönben csakhamar beigazolódik munkaképte­lensége. (A nemzetgyűlés húsvéti szünete.) Budapest, március 30. A nemzetgyűlés meg­kezdte húsvéti szünetét, a képviselők nagy­­része vidékre utazott kerületébe és a politika csendje már ma este észrevehető volt a klub­­bokban. A keresztény nemzeti egyesülés párt­jában Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök is megjelent. A pártvezetőség több tagja azt óhajtotta, hogy értekezletre hívják össze a pártot még az ünnepek előtt. Tekintettel azon­ban arra, hogy a nemzetgyűlési képviselők számottevő része már elutazott a fővárosból, Friedrich István hívei letettek szándékukról és hozzájárultak a pártülésnek hús­év utánra való elhalasztásához. (A miniszteri tárcák és államtitkári állások betöltése.) A hivatalos lap keddi száma közli Emsch Gusztáv államtitkárnak kereskedelemügyi mi­niszterré való kinevezését. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a belügyminiszteri tárca, Vezető politikusok a parlamenti helyzetről. — A politika eseményei. — Cigaretta töltők! Cigarettahüvelyeket, vattás 2-es és 3-as a legolcsóbb árak mellett vásárolhatók a Hédi Specialité szivarkah­üvely főraktárában. Szeged, Jókai­ utca 11. Telefon 15—20. Viszontelárusítóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next