Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-16 / 26. szám

CSÓM ZET É8I Arak: évr* 280 kor. I Ntfytdévrt 70 kor ■ UI _LA«* Cgy #vr* ion -------­fil évr« 140 „ I Cty­fcSf 25 Ara­b korona Megjelenik naponkint délután Csütörtök, 1.évf., 2<. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Külcsey­ utca 6. • Telefon 13-33. Dr. Aigner Károly, SZEGED, szeptember 15. Az osztatlan öröm, amellyel Szeged város egész társadalma dr. Aigner Károly főispánná történt kinevezését fogadta, legbiztosabb értékmérője ennek a derék és rokonszenves ve­zető emberünknek, akit a legnehe­zebb időkben állított a város élére a sors (és mindjárt tegyük hozzá) eddig csak hasznára a városnak, amelynek régi patrícius családjából származott és őszinte szeretetével van tele a lelke. Hogy némely törtetőnek talán csalódást okozott ez a kineve­zés, az meglehet, de a közérdek szempontjából éppen nem fontos. Dr. Aigner Károly a társadalmi béke gon­dolatával jött, e gondolat jegyében dolgozott eddig magas és felelősség­teljes állásában e városban, amelyet egészen a legújabb időkig semmiféle gyűlölködő tendencia nem tudott régi békés szelleméből kivetkőztetni és ebben az időben, amelyben a gyűlölködésnek majdnem sikerült ke­zébe venni a gyeplőt és a kormány­botot. Hogy ez nem történt és hogy a lassú, de biztos konszolidáció út­ján kezd immár haladni a szegedi társadalom élete, ebben derekas része van a most kinevezett főispánnak, aki egészen fiatalon, mindenféle han­gos közéleti szereplés előjátéka és mindenféle kijárás és öklözés nélkül lépett vezető pozíciójába, úgyszólván az ismeretlenségből. Nem hozott magával mást, mint fiatalsága töretlen ambícióját, az őszinte becsületesség kertelés nélküli egyenességét és benső, mély, szinte családias szerelmét e szép, nagy magyar város, az ő városa iránt, amelynek érdekeit és javát szolgálták ősei, kik egy szebb és jobb világban állottak az ügyek élén Szegeden. E régi jó idők álmát ringatja lelkében dr. Aigner Károly is és minden vágya, törekvése, hogy belőlük éppen azt hozza vissza, ami modern ko­runkban a legritkább, de azért min­den társadalmi együttélésben a leg­szükségesebb, maga az éltető levegő és a világító nap: a békés munka városias szellemet, amely nem ismer se osztálybeli, se felekezeti, se pár­tok szerint való ellentéteket akkor, amikor a város közös érdekeiről, polgárai jólétéről és népe boldogu­lásáról van szó. Ez az urbanitás, a boldog ősök becses öröksége az, amely dr. Aigner Károly rokonszen­ves alakját leginkább jellemzi: sze­rény, szolgálatkész és nyílt férfi ő, akit e nagy időkben éppen a nagy hol?dALta. szemben érzett, mond­­hatnók alázatos és áhitatos érzés S“ ,e8*»Wbb alkalmassá súlyos föladatainak vállalására. .■ c nagy nemzeti gondolat kato­­?ged UJ ^ispánja, *ki eddig rendületlenül megállód ostromolt P«8«ján, nem nézve mást, mint “•zaja, városa, a szegedi magyarság egyetemes érdekét. Most, hogy felüli '| ,s','?silési kapott pozíciójában, kettő­zött buzgalommal és sikerrel dolgozhat a teke, a rend, a bolda­­term tény és nemzeti mankó jón. ítélet a Tisza­ pörben. Dobó és Sztanykovszky: kötél általi Hüttner 15 évi súlyos börtön. BUDAPEST, szept. 15. A M. T. I. jelenti: Ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a hadbíróság az ítéletet a Tisza­­pörben. Dobó Istvánt, Sztanykovszky Tibort kötél általi halálra, Hüttner Sándort 15 évi súlyos börtönre ítélte. Vágó-Wilheim Jenő három hónapi börtönt kapot, amelyet a hadbíróság a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek tekin­tett. Mindegyik elveszti katonai rendfokozatát, kitünteté­seit, Hüttner Sándor minden év október 31-én sötét zárkát kap. A rendelkezési rész úgy intézkedik, hogy előbb Sztanykovszkyt, azután Dobót kötik fel. halál, Wladimir-Wolinszkyt elfoglalták a lengyelek. BECS, szept. 15. (M­T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsó­ból: A harmadik lengyel hadsereg elfoglalta Wladimir-Wolinszkyt és sok zsákmányt és hadifoglyot ejtett. BUDAPEST, szept 15. A Pesti Hírlap-nak jelentik Krakkóból: A Cas varsói levelezője jelenti: A Nem­zeti Védelmi Tanács a békedele­gációnak adott utasításában fegyver­szüneti vonalnak azt a vonalat je­lölte, meg, amelyen mindkét részről a csapatok a fegyverszünet megköté­sének napján állani fognak. Ha Rigában a végleges békéről tárgyal­nának, akkor Lengyelország határá­nak északon az úgynevezett német vonal, délen pedig a Drucs vonal tekintendő. Ukrajnára vonatkozólag a Nemzeti Védelmi Tanács a követ­kező utasítást adta a delegátusok­nak: Ha Oroszország Ukrajnát ön­álló államnak elismeri és csapatait onnan visszavonja, Lengyelország beleegyezik abba, hogy az önálló Szovjet-Ukrajnával külön tárgyaljon. Ha Oroszországnak az az álláspontja, hogy Ukrajna az orosz birodalom része, akkor a lengyel delegációnak meg kell tagadni azt, hogy az ukrán­­kérdésről tárgyalásokba bocsátkozzék. PÁRIS, szept. 15. (M. T. I.) A Petit Journal a tescheni kérdésben kifejti, hogy Lengyelország nem haj­landó oly megoldást elfogadni, amely a cseheknek enged át oly területe­ket, melyekben a lengyel kérdés még élénkebben lüktet, mint Posenben vagy Krakkóban. Lengyelországban nagy az elkeseredés ahhoz, hogy szoros szövetség létesülhessen Len­gyelország és a csehek között. Len­gyelország sohasem fog olyan szö­vetséghez hozzájárulni,amely Francia­­ország ellen irányíthatja a mentalitást. Véres lázadások Jugoszláviában. PÁRIS, szept. 15. (A M. T. ?. szikratávirata.) A­­ Figaró* Rómából értesül, hogy Jugoszláviában, Zárában és környékén véres lázadás tört ki. Laibach, Sarajevo és Belgrád nagy közlekedési zavarok színhelyei. Ruténország sorsa. PARIS, szept. 15. (A M. T. I. szikratávirata.) A L’Homme Libre .Hírek Ruténország sorsáról* címmel bukaresti táviratot közöl, amely sze­rint sem Csehország, sem Románia nem járulna hozzá, hogy rutén terület Magyarország területéhez csatoltas­­sék, mindazonáltal a csehek nem tartják meg azt az ígéretüket, amelyet Ruténországnak az autonómiára nézve tettek és így kénytelenek ostromállapotok alakjában gyakorolni hatalmukat; a rutének viszont kény­telenek a békeszerződés alkalmazását vagy végrehajtását sürgetni, vagy esetleg Lengyelországhoz vagy Ma­gyarországhoz leendő csatlakozásukat kérni. Utcai harcok Turinban. BUDAPEST, szept. 15. A Pesti Napló jelenti: Turinban hétfőn meg­ismétlődtek az összeütközések a munkások és a katonák között. A kato­naság ágyukat állított a gyárak elé, mire a munkások kivonultak onnan. A munkások megszállották a turin—milánói vasútvonalat és átvizsgálják a vonatokat a katonaság után. Fiume ünnepel — Belgrád tiltakozik. BUDAPEST, szeptember 1S. Ködös reggel után, ragyogó napsü­tésben ünnepelte Fiume D’Annunzio bevonulási évfordulóját. A csapatok az Istria felől eső irányból indultak meg és azon az úton haladtak, amelyen át D’Annunzio annak idején bevonult a nemzetközileg megszállott városba. D’Annunzio zöldesszürke ezredesi egyenruhában lovagol a tömeg kö­zött, amely lelkesen üdvözli, tisztek és törzskara környezi. Vezérkarával megállapodik a Piazza Danton, arc­cal a tenger felé. A zászlókon lát­ható a Göncölszekér hét csillaga, olasz és fiumei szalagok lengenek alá és a lobogón láthatók e felírá­sok­ .Qui contra nos?* (Ki elle­nünk ?) A nép kalapot emel a zászló előtt, amelyet D’Annunzio mellé visz­nek. Vonulnak a katonák szakadat­lanul, egy egész kis hadsereg ez, alpesi légionárusok közelednek, triesz­tiek, trentobeliek, poiaiak, istriaiak, a nép különösen a spalatoi legénye­ket fogadja zajos lelkesedéssel. Az ő városuk még felszabadulásra vár. A felvonulás véget ér, D’Annunzio kíséretével a tér más pontján helyez­kedik el; a tömeg vele tart. A ma­gas póznákra hatalmas olasz zászló­kat vonnak fel. A tömeg ujjong, igaz olasz szenvedéllyel. Csend mindenütt, egyetlen gőzös sem érkezik, se nem indul, még egy árva bárka sem. Éppen annyira meg­döbbentő, mint rendkívüli.. . BÉCS, szept. 15. (M. T. I.) A belgrádi kormány a nagyköveti érte­kezletnek erélyes tiltakozó jegyzéket küldött amiatt, hogy D’Annunzio Fiume függetlenségét proklamálta, amit semmisnek és érvénytelennek jelent ki. Szerbia határozottan tilta­kozik az önrendelkezési joggal való visszaélés ellen. Vakmerő rablótámadás a zágrábi gyorsvonat ellett. LAIBACH, szept. 15. Tegnap éj­szaka egy rablóbanda, amely gép­fegyverekkel volt felszerelve, Sziszek és Selkenik között felszakított egy 20 méter hosszú sínpárdarabot A merénylőknek az volt a tervük, hogy éjfél után egy órakor a Zágráb felöl érkező gyorsvonatot kisiklatják és kirabolják. A sziszeki állomásfőnök még idejekorán értesült a készülő merényletről és több alkalmazottat küldött ki, hogy a bandát letartóz­tassák. Mire ezek a helyszínre ér­keztek, a támadóknak már nyomuk veszett. A vonatközlekedést csak a sínpár helyreállítása után jókora ké­séssel tudták folytatni. A KÜLÜGYMINISZTERI TÁRCA betöltése a közeli napokban meg fog történni. Értesülésünk szerint gróf Csáky Imrét nevezik ki külügy­miniszterré.

Next