Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
Tanácskozó közösségek elgyújtott kezek a levegőben A szólás jogát kérik, örülni lehet ezeknek a magasba emelt, kérges, dolgos kezeknek. Itt, a tágas tanácskozó teremben is azt fejezik ki, amit imént a műhelyben, a gépek mellett: részt akarunk venni a termelés irányításában, élünk tehát az alkalommal, hogy elmondjuk javaslatainkat, elképzeléseinket, gondunkat-bajunkat a közösség előtt. A már lezajlott termelési tanácskozásokon gyakori volt az ilyen folytatás a beszámolók elhangzása után. A termelési tanácskozás munkásfórum. Ezekben a hetekben kerül sor a szegedi üzemekben is a szokásos éveleji tanácskozásokra, miután a gyári műszaki konferenciákat már rendre megtartották. Mi sem kézenfekvőbb, mint hogy az ott hozott határozatokról, tervekről, a termelés napi gondjairól ilyenkor meghallgassák a dolgozókat magukat is. Most, az új gazdaságirányítási rendszer időszakában, amikor igen sok új dolog van az üzemi életben, s még több törekvés a további megújulásra, frissülésre, különös fontossága van a munkások véleményének. A jó vezetés egyik legjellemzőbb jegye, hogy együtt gondolkodik a munkásokkal, nagyobb-kisebb közösségek, egyének észrevételeit meghallgatva hoz helyes döntéseket Illetve, ha szükséges, ilyen „több szem többet lát” alapon igazítja helyre, módosítja a korábbi, nem elég körültekintő intézkedést. Ezekre a vezetői erényekre sohasem volt nagyobb szükség, mint éppen mostanában, amikor az eredmények fokozásáért teljes ,,arzenált” szeretnének latba vetni az üzemek. Tekintélyes helyük van az előbbre jutás eszközei között a kétkezi munkások érveinek és ellenérveinek, annak a lelkesedésnek, amivel egy- egy új, sokat ígérő kezdeményezést támogatnak. Legtöbb helyen már tavaly is eredményesen serkentették az önálló véleményalkotást és -nyilvánítást, odafigyeltek a műhelybeli szóra, utánajártak a kívánságoknak. Idén még inkább lehet és még teljesebben kell erre törekedni. Nyilvánvaló, hogy az új körülmények között a dolgozók jobban érdekeltek a minél nagyobb vállalati nyereség elérésében. Az is tény, hogy közös gond a deficit elkerülése. Megvan hát az igény az eredményhozó párbeszédre irodákban, műhelyekben egyaránt A dolgok logikája, hogy az eddiginél szorosabb és hatékonyabb kapcsolat alakuljon ki, nagyobb legyen a beleszólás becsülete. Annyit már az eddigi tanácskozások alapján is el lehet mondani, hogy a dolgozók élnek jogaikkal. Nyíltan, kertelés nélkül megmondják, mit helyeselnek, mi a hiba, mit kellene tenni, hogy jobb legyen. Gazdaszemmel nézik a maguk „házatáját", s érthető, hogy elsősorban a gátló körülményeket vetik fel. A kiküszöbölés szándékával szólnak a hiányosságokról. Ahol akadozik az anyag-, az alkatrész- vagy a szerszámellátás, ahol a művezetők, csoportvezetők nem reagálnak elég frissen a javaslatokra, kell is az ilyen sürgetés. S egymással szemben is jobb az őszinte beszéd. Nemcsak kívánság, számos helyen van példa rá, hogy ilyen alkalmakkor olyan az egész közösség, mintha egy népes brigád ül volna össze, s beszélné meg soronlevő teendőit. Valóban, miért is ne lehetne amúgy brigádmódra szót váltani a közös dolgokról, hiszen valamennyiük jó teljesítményéből adódhat a még jobb eredmény, a nagyobb nyereség. Az akció és újító kedvnek, a többre vállalkozó versenyszellemnek is kitűnő fórumai ezek az eszmecserék. Ki érte el a kiváló címet? Melyik brigád érdemes a szocialista címre? Ezekről is döntenek a munkáskonferenciák. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés letéteményesei is szimbolikus ahogy a textilművekben a tanácskozásokon versenyjutalmat osztottak a legjobbaknak. Aminthogy a közösség erejét jelképezte az is, mikor a fonó II. A műszakot követve mindhárom műszak fölajánlotta a fonó I-ben is, hogy elérik a szocialista üzemrész címet kezdeményező szó, gondolatébresztő bírálat, hozzáértő véleménymondás. Reményre jogosító jelzések mutatnak ebbe az irányba. El kell érni, hogy ne csak honossá, de magától értetődővé is váljon ez a szellem a termelési tanácskozásokon. Növelni és erősíteni kell e tanácskozások tekintélyét, elsősorban azáltal, hogy nem maradhatnak hatástalanok az ott elhangzott okos észrevételek. Az új mechanizmus ehhez nagyobb teret, bővebb lehetőséget biztosít, s egyben sürgeti is a vezetőket. Addig kell verni a vasat, míg tüzes, vagyis a most elhangzó javaslatokra-bírálatokra frissiben kell válaszolni, éspedig 3,0,, é, határos intézkedésekkel. ^ F Apró Antal az Ódonban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden látogatást tett a budapesti Orion gyárban. Az üzem műszaki vezetői tájékoztatták a kormány elnökhelyettesét az Orion gyár termelési eredményeiről, fejlesztési terveitől, majd bemutatták vendégüknek a mikrohullámú berendezések gyártását és a televíziógyártást. Az üzemlátogatás után Apró Antal pártnap keretében tájékoztatta a gyár dolgozóit az időszerű politikai kérdésekről. (MTI) DIVSZ-akció A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája világméretű ifjúsági akciókampányt szervez a vietnamiak győzelméért, szabadságáért, függetlenségéért és a békéért. A politikai akciókkal párhuzamosan a világ fiataljai anyagi támogatást is nyújtanak a harcoló Vietnamnak: megkezdik azoknak a bélyegeknek az árusítását, amelyeket a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front bocsátott ki. A világméretű demonstráció sorozat első szolidaritási akcióira február 16-án és 21-én kerül sor Berlinben, illetve Párizsban. (MTI) Ara: 70 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Szerda, 1968. február 14. AGYAR SZOCIALISTA MŰNK SS. évfolyam, 39. szám Telek, terület lakóházaknak Hol lehet még építkezni Szegeden ? A második ötéves tervet megelőző időben Szegeden, a Belvárosban általában úgynevezett foghíjakat építettek be. A második ötéves terv idején a város belső részein csak nagyobb arányú szanálással lehetett biztosítani az építési területeket, de míg például az Oskola utcában és környékén ily módon építettek állami lakóházakat, Újszegeden lakótelepet hoztak létre. A harmadik ötéves tervidőszakban — a középtéglablokkos technológia elterjedésével — az építés gazdaságossága és a folyamatos építésszervezés egyre inkább az összefüggő építési területek előkészítését tették szükségessé. A város súlyos lakáshelyzete miatt csak olyan terület jöhet számításba, ahol az építkezés alig jár bontással és sok lakóház elhelyezésére alkalmas. Ezt a területet a Tarjántelepen találták meg. A hazagdk segíthet A negyedik ötéves tervre előirányzott állami- és többszintes társasházakat az eddig használatos kivitelezési módszerekkel már nem lehet felépíteni. Ezért van szükség Szegeden is a házgyárra, amely majd a területgazdálkodás módját alapvetően meghatározza. A belvárosban is épülnek még kis számban házak, foghíjtelkeken és tömbbelsőkben. A családi házak építése az anyagellátás, az állami kölcsöntámogatás és a házhelyjuttatás javulásának hatására 1954-től fokozódott. Egészen 1962-ig csak földszintes családi házak épültek, egyenként vagy csoportosan. A társasházépítés a második ötéves terv idején kezdődött meg Szegeden, elsőként az országban. Ebben a tervidőszakban a felépült 1639 magánlakásból 1363 családi házban, 276 pedig társasházban került tető alá. Több társasház azért nem is épülhetett, mert nem volt elegendő közműves házhely. A társas lakóházépítkezés elterjedése csak tervszerű előkészítéssel, szervezettebb módon, hatékony állami támogatással biztosítható. Szervezett módon A harmadik ötéves terv magánlakás építkezéseinek előkészítését időben megkezdték, a telkek tervszerű biztosítására az elsőfokú építési hatóságoknál teleknyilvántartást vezettek be. A cél az, hogy a lakások nagyobb része összefüggő építési területen, többszintes társasházakban, szervezettebb módon épüljön. A kerületi tanácsok eddig mintegy 874 lakásra alkalmas társasház telket alakítottak ki, közülük 575-öt már korábban átadtak az OTP-nek értékesítésre. Az 1966—67-ben átadott 381 lakásból 285, az 1968-ban átadásra tervezett 255 lakásból 161 OTP-től vásárolt, volt állami telken épült, illetve épül fel. A Hunyadi János sugárúti tömbbelsőbe kerülő 191, valamint a Petőfi Sándor sugárút 40. szám alá tervezett 108 lakás telkét is rövidesen átadják értékesítésre. A lakótelepszerű társas lakóházépítkezésre annak idején Tarjántelep egyik részét jelölte ki a tanács. A munkát az idén kellett volna elkezdeni. Kicsi a választék A családi házak nagyobbik része még jelenleg is személyi tulajdonból vásárolt házhelyeken épül. Ezért a telek- és területgazdálkodási követelmények, valamint az állami telekállomány szabályos szerepe nem érvényesül megfelelően. Az OTP állandóan kezel családiház építésre alkalmas telkeket, bár a választék nem megfelelő. A II. kerületi tanács a Baktói kiskertekben, a III. kerületi tanács a Ságvári- és a Hattyastelepen alakított ki házhelyeket. A ságvári telepi házhelyek időközben már beépültek, azonban jelenleg is tíz baktai és ötvenkilenc Hattyastelepi telek még üresen áll. A családi házak építésére 1970-ig még legalább 300— 400 házhely kialakításáról kell gondoskodni a külső városrészeken. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megtárgyalta a Szeged lakásépítkezéseihez szükséges telek- és területgazdálkodást és megállapította, hogy ez általában megfelel a városfejlesztés igényeinek. A telek- és területgazdálkodás rendszerének újabb, a gazdaságirányítás reformja elveinek megfelelő szabályozása a közeljövőben várható. Nagy a verseny, kisebb az esély Egyetemi felvételi előzetes Az idén az ország különböző típusú középiskoláiból mintegy 54 000 diák kerül ki, közülük 31 000 gimnáziumban érettségizik. A felsőoktatási intézményekben — előzetes adatok szerint —körülbelül tizenháromezer fiatal számára biztosítanak helyet Az utóbbi évek tapasztalatai szerint visszatérő jelenség, hogy nagy a versengés a bejutásért a bölcsészeti, a jogi karokon, a művészeti főiskolákon, a tanárképző főiskolákon a human jellegű szakokon, a tanítóés óvónőképző intézetekben, az orvostudományi egyetemeken és a testnevelési főiskolán. Ugyanakkor máshova — elsősorban a természettudományi karokon a tanári szakokra, néhány műszaki egyetemi karra, a tanárképző főiskolákra természettudományi szakokra, egyes felsőfokú technikumokba — közepes vizsgaeredménnyel is be lehetett kerülni az elmúlt években, mert kevesebb volt a jelentkező, kisebb volt a verseny. A pályázók felvételi kérelmét egyébként a középiskolák március 1 és 15 között fogadják el a negyedik osztályosoktól, a korábban érettségizetteknek május 10-ig kell benyújtaniuk felvételi kérelmüket Az egyetemek és főiskolák nappali tagozataira a középiskolák negyedikes tanulói, és azok a korábban érettségizettek kérhetik felvételüket akik még nem töltötték be 35. életévüket A felsőfokú technikumokba és felsőfokú szakiskolákba az ott tanított szakmának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A munkaviszonyban levőknek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. 1 Fock Jenő fogadta Lunst Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden az Országházban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisztert. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szintén fogadta a minisztert. A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érintő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert a látogatásra elkísérte C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykövete, Ranitz , nagykövet, a politikai ügyek főosztályvezetője és J. Meijer, a nemzetközi együttműködés főosztályvezetője. Kedden délután a Külügyminisztérium vendégházában folytatódtak a magyar —holland tárgyalások. Újdonságok „leltára” 1967-ben is szép eredményekkel járt az egészségügyi hálózat fejlesztése. Az új hatvani kórház 452 ágyas, s kilenc osztályon kezelik betegeit. A mintegy százmillió forintos beruházással épült kórház azt is lehetővé tette, hogy a régi épületben baleseti sebészetet rendezzenek be. Az új hatvani kórház építészetileg is méltó nemes hivatásához Hazánk gyorsan fejlődő idegenforgalmát szolgálta a balatonfüredi Annabella Szálló, amelynek műszaki átadása most fejeződött be. A májusban nyílt hotel mind a 369 szobájához fürdőszoba is tartozik