Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-16 / 214. szám

MAGYAR SZOCIALISTA M­UN­K­Á­S­PÁ­R­TI LAP­J­A Földbe szivattyúzzák a vizet 30 millió forintos módszer-Gazdaságosabb olajtermelés A szakemberek szerint a geológiai, tehát a megtalált és földben rejlő szénhidro­gén-készletnek csak egy ré­szét lehet a felszínre hozni. Az olajbányászok számára döntő, hogy minél többet aknázzanak ki a mélyen elhelyezkedő tároló rétegek­ből, az Algyő térségében 2—3 ezer méter mélyen hú­zódó olajtelepekből. A cél érdekében most új hatásos módszerrel próbálkoznak: vízvisszanyomással. Amint Juratovics Aladár, Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője elmon­dotta: gondos előkészületek után meghatározták a víz­­visszanyomás helyét, és mintegy 30 millió forintos költséggel megépítették a szükséges rendszert és be­rendezést. Még az idén áp­rilisban kezdődött a nagy munka, a vízvisszanyomás első üteme. A tervek szerint 9 kutat képeznek ki véglege­sen. Eddig a tervnek meg­felelően 6 kút elkészült, s megépítették a vízvisszanyo­­máshoz szükséges szivattyú­centrumot, valamint a ku­takat a berendezéssel össze­kötő 20 kilométernyi veze­tékrendszert. Az augusztus elején megkezdett elnyelési próbák során a vizsgálato­kat sikerült eredményesen befejezni. Tisztázódott, hogy 100 atmoszféra nyomással naponta 2—250 köbméternyit lehet visszapréselni a táro­ló rétegekbe. A kapott tájékoztatás sze­rint szeptember utolsó nap­jaiban működésbe lépnek a nagy teljesítményű szivat­­­tyúk, s megkezdődik a rend­szeres vízvisszanyomás az algyői lelőhelyeken, a 47-es főközlekedési út, valamint a vasút által határolt terüle­ten. Az eredmény nem jelent­kezik azonnal — a becslé­sek szerint remélhetőleg há­romnegyed év után mutat­kozik meg az új módszer hatása. A vízvisszanyomás­sal az olajtermelő vállalat gazdaságosan nagyobb mennyiségű szénhidrogént hoz a felszínre. Erre már a jövő esztendőben számíta­nak, a termelésnövekedés az 1970. évi terv elkészítésében is szerepel. A vízvisszanyomó-rendszer felépítésével egyidőben ki­egészült a kőolajtermelő vállalat úthálózata. A végle­ges iparteleppel szemben a 47-es utat kiszélesítették, terelősávval látták el, hogy a nagy forgalomban is bizton­ságos legyen. A gépkocsive­zetők, vontatások nagy örö­mére megszületett a belső úthálózat is az ipartelepen, amelynek hossza eléri a 4 kilométert. Ezzel az algyői mintegy 75 négyzetkilométe­res munkaterületen 50 kilo­méternyi hosszúságot ért el az olajbányászok által épít­tetett út. M. : A központi energiatelep szomszédságában nyitásra vár­nak a hatalmas szivattyúk tolózárjai Mezőgazdasági küldöttség utazott az USA­-ba és Kanadába Dr. Gergely István miniszterhelyettes vezetésével hét­főn mezőgazdasági küldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába. A küldöttség öt héten át tanulmányozza az amerikai me­zőgazdasági termelést, az ezzel összefüggő tudományos ku­tatást és az élelmiszeripar helyzetét. A küldöttség néhány napra Kanadába is ellátogat. A hazautazás során Angliában mezőgazdasági cégeket is felkeresnek. (MTI) Szüret 59. évfolyam, 214. szám 1969. SZEPTEMBER 1&. KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Ma kezdődik az ENSZ közgyűlés 24. ülésszaka Százhuszonhat állam képviselőinek részvételével New Yorkban ma kezdődik meg az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka. A közgyűlés alkalmából a világszervezet székhelyén előreláthatólag csaknem 100 államfő, kor­mányfő, külügyminiszter és vezető diplomata gyűlik ös­­­sze.­­ Hétfőn Moszkvából New Yorkba repült a Szovjet­unió küldöttsége, amely részt vesz az­ ENSZ-köz­­gyűlés ülésszakán. A kül­döttséget Andrej Gromiko külügyminiszter vezeti. Ugyancsak elutazott hétfőn az ENSZ-közgyűlés ülés­szakára két szovjet szövet­séges köztársaság — Ukraj­na és Belorusszia — kül­döttsége is. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa kine­vezte az ENSZ-közgyűlés ülésszakán résztvevő ma­gyar küldöttséget. A kül­döttség vezetője Baja Fri­gyes, a külügyminiszter el­ső helyettese, tagjai: dr. Házi Vencel külügyminisz­terhelyettes, Csatorday Ká­roly nagykövet, állandó ENSZ-képviselő, Szarka Ká­roly kairói nagykövet és Nagy János washingtoni nagykövet. A küldöttség tagjainak első csoportja megérkezett New Yorkba. A keddi megnyitó után megválasztják az ülésszak elnökét és alelnökét. Már az első héten megkezdődik az érdemi munka, a köz­gyűlés általános politikai vitájával. Csütörtökön mond beszédet a világszervezetben Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Az általános vitában a tagországok többsége ki­fejti nézeteit a nemzetközi élet legfontosabb problémái­ról. Mint már évek óta, elő­reláthatólag az idén is két kérdés dominál a felszóla­lásokban: a vietnami há­ború és a közel-keleti hely­zet. A vietnami kérdés hi­vatalosan nem szerepel az ENSZ napirendjén, de a tagállamok többsége évek óta sürgeti, hogy az Egye­sült Államok vessen véget az agressziónak Vietnam­ban. A közel-keleti kérdés évek óta rendszeres napi­rendi pontja a közgyűlési vitának, emellett szinte ál­landóan szerepel a Bizton­sági Tanács programján is. Egyes értesülések szerint a diplomaták egy része sze­retné, ha még a közgyűlési vita előtt New Yorkban tárgyalásokat folytatnának egymással a nagyhatalmak képviselői és tárgyalásokra kerülne sor az érdekelt or­szágok képviselőivel is. Rogers amerikai külügymi­niszter már bejelentette, hogy megbeszéléseket akar folytatni a közgyűlési ülés­szak alatt az arab államok, illetve Izrael képviselőivel, valamint Gromiko szovjet külügyminiszterrel is. Gro­miko és Rogers a pillanat­nyi tervek szerint legalább két alkalommal folytat kü­lön megbeszélést Ugyan­csak részt vesz a két kül­ügyminiszter azon a mun­kavacsorán, amelyet U Thant az ENSZ főtitkára ad a négy nagyhatalom külügyminiszterei tisztele­tére. U Thant hétfőn sajtókon­ferencián jelentette ki, bi­zonyos mértékig derűlátób­ban ítéli meg a vietnami béke megteremtésének le­hetőségét, mint korábban. Többek között nyilatkozott a közel-keleti helyzetről és azt mondotta, hogy súlyos veszély mutatkozik ebben a térségben. A főtitkár állást foglalt Kína ENSZ-tagsága mellett és annak a nézetének adott kifejezést, hogy Kína rész­vétele nélkül nem lehet megnyugtató módon rendez­ni a nukleáris leszerelés kérdéseit. Béke-aktívaülés lesz szeptember 22-én A közeljövőben esedékes VII. magyar békekongres­­­szust megelőző feladatok megbeszélésére ült össze tegnap, hétfőn Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága. Az ülést Nagy István, a megyei nép­frontbizottság alelnöke nyi­totta meg, majd Eitlerné Szilágyi Júlia megyei alel­­nök terjesztette elő a szep­tember 22-re tervezett béke­­aktívaülés beszámolóját. A vitában Sinkó Antal, a MÉSZÖV főosztályvezetője, Holgesang Péter városi nép­fronttitkár, Somogyi Aladár, a KISZÖV osztályvezetője, Ökrös János, a pedagógus­szakszervezet megyei titká­ra, Mocsár Gábor író, Kato­­na Sándor országgyűlési képviselő, megyei népfront­­titkár, Oláh Miklós, a KISZ megyei bizottságának mun­katársa, Szabó József, a vendéglátó vállalat igazga­tója és Nagy István szólalt fel. A békemozgalom szegedi és Csongrád megyei aktivis­­táinak gyűlése a városi nép­­frontbizottság székházában lesz szeptember 22-én. A békemozgalom eddigi ered­ményeiről és újabb felada­tairól szóló beszámoló mel­lett ezen a gyűlésen választ­­­ják meg a békekongresszus megyei küldötteit is. Édes lett az idei szőlő, jó idő járt a szegedi tájon is, most ismét megtelnek a szüretelők put­tonyai, a pincékben a hasas hordók. Tegnap már hellyel-közzel megkezdték a szüretet a riz­­ling hazájában. Pusztamérgesen is feltűntek a jókedvű szüretelők a szőlőtáblán. A Szegedi Állami Gazdaság hatalmas területen foglalkozik ezzel a jövedelmező üzemággal és a saját fel­­ dolgozás mellett a termésből ad át a pincegaz­daságnak is. Naponta 100—120 mázsát szednek le a szüretelő fiatalok. Hagyomány már, hogy a Szegedi Erdészeti Technikum mezőgazdasági tagozata részt vesz a szüreten. Ugyanis ez a gyakorló üzem, ahol a fiatalok megismerkednek a mezőgazdasági mun­kák különböző fázisaival, így gyakorlatot sze­reznek a szőlőmunkáknál, a paprikatermesztés­ben, a hagymaművelésben. Varga Sándor tanár irányításával a IV. osztály, harminc diák szüre­tel. Szedik a kadarkát. A fiatalok ebben az évben már harmincezer forintot kerestek, amit tanulmányi kirándulásra, bankettra költenek. A megmaradt pénzt pedig szétosztják a ballagás után, használ az „életbe indulásnál”. Somogyi Károlyné felvétele

Next