Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Békekongresszus előtt Számadás hat év békemozgalmi munkájáról Mérleget vonnak az októ­ber 4-én és 5-én tanácsko­zó VII. magyar békekong­­reszuson a mögöttünk levő hat esztendő — a legutóbbi kongresszus óta eltelt idő­szak — mozgalmi munkájá­ról, a békepropaganda ered­ményeiről, s egyben kijelö­lik a békemozgalom további útját, feladatait. Erről tájé­koztatta az újságírókat csü­törtökön Sebestyén Nándor­­né, az Országos Béketanács titkára. A kongresszus na­pirendjéről elmondta még, hogy megvitatja a Parla­mentben egybesereglő 600 küldött korunk nagy kérdé­sei közül az európai bizton­ság problémáját, a békés egymás mellett élés politi­káját papjaink nemzetközi helyzetben, a vietnami nép megsegítésére kibontakozott nemzetközi összefogás, illető­leg az arab népekkel vállalt szolidaritás erősítését. A különböző szekciók munkájába tevőlegesen be­kapcsolódnak a külföldről érkező békeharcosok is: a Béke-világtanács képviselőin kívül 22 országból érkeznek küldöttségek. A kongresszus küldöttei megválasztják majd a 189 tagból álló Or­szágos Béketanácsot és an­nak 57 tagú elnökségét, va­lamint a 15 tagú ügyveze­tő elnökséget. Ezekben a napokban tart­ják országszerte a békekong­resszus küldöttválasztó me­gyei aktívaüléseit. Vidéken mindenütt bekapcsolódnak ezeknek az eseményeknek a szervezésébe a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gaival együtt a társadalmi és tömegszervezetek is. A kül­döttválasztással egyidejűleg a békemozgalomban kiemel­kedő munkát végző, leg­eredményesebb aktivisták­nak átnyújtják — most első ízben — az Országos Béketanács új, kitüntető jel­vényét, amelyet a magyar békemozgalom kibontakozá­sának 20. évfordulójára ala­pítottak. Ugyanakkor min­den megyei eseményen — s a szeptember 27-én a Vasas Művelődési Házban sorra kerülő budapesti küldött­választó békegyűlésen is — előzetesen már megvitatják a kongresszus napirendi té­máit, s megemlékeznek a kommunista világmozgalom nagy halottjáról, Ho Si Minh-ről (MTI) Nemzetközi jogász* tanácskozás Szegeden A József Attila Tudományegyetem jogi kara és a Magyar Jogászszövetség rende­zésében háromnapos nemzetközi jogász munkaértekezlet kezdődött tegnap délelőtt Szegeden az Akadémiai Bizottság Somogyi utcai székházában. A tanácskozás résztve­vői — 25 hazai jogász és 26 külföldi ven­dég hét országból, Ausztriából, Bulgáriá­ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból és az NSZK- ból — időszerű jogtörténeti és római jogi problémákat vitatnak meg. Részt vesz a tanácskozáson többek között dr. Hans Thi­­eme freiburgi, dr. Winfried Trusen wü­rz­­burgi, dr. Adam Vetulani krakkói, dr. Hans Lentze bécsi és dr. Walter Wilhelm frankfurti egyetemi tanár. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára és dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. A hazai és külföldi vendégeket dr. An­­talffy György egyetemi tanár, a jogtudo­mányi kar dékánja köszöntötte, hangsú­lyozva egyebek közt, hogy a nemzetközi ta­nácskozások nemcsak egy-egy tudomány­­szak fejlődésének jelentős tényezői, hanem társadalmi szempontból is fontos esemé­­nyek. Ezért külön öröm számunkra — mondotta a továbbiakban­ —, hogy a karon immár ötödik alkalommal rendeznek nem­zetközi tudományos tanácskozásokat. Ezután dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogászszövetség főtitkára megnyitotta a konferenciát, majd megkezdődtek a refe­rátumok, amelyeket vita követett. Délután a külföldi vendégek városnézésen vettek részt. Este a József Attila Tudományegye­tem aulájában a vendéglátó egyetem fo­gadást adott a résztvevők tiszteletére. Ma délelőtt a jogi tanácskozás folytatja tudományos munkáját, délután pedig ma­kói kirándulás szerepel a programban. A nemzetközi munkaértekezlet holnap, szom­baton délben, dr. Pólay Elemér egyetemi tanár zárszavával fejeződik be. Somogyi Károlyné felvétele A konferencia dr. Adam Vetulani francia nyelvű előadását hallgatja A gyárak alkotmánya a­ kollektív szerződések tapasztalatairól A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a kollektív szerződések rendszerének bevezetése igen helyes volt a dolgozók érdekvédelme, a vállalat és az alkalmazottak közötti jogok és kötelességek rendezése szempontjából. A tavalyi szerződések lejárta után ebben az esztendőben kétéves időtartamra kötötték meg a vállalatok gazdasági vezetői és a szakszervezetek képviselői a gyárak sajátos alkotmányát, a kollektív szerződést. Azóta elmúlt több mint fél esztendő, s időszerű, hogy a szakszerve­zetek megyei szervének el­nöksége kontrollálta a kez­det tapasztalatait, amelyet az SZMT közgazdasági bizott­sága terjesztett elő a leg­utóbbi ülésén. Csongrád megye és Szeged vállalatainál, gyáraiban és intézményeiben mindenütt — összesen 115 helyen — készítettek és kötöttek kol­lektív szerződést. Az aláírás­ra közvetlenül az év elején került sor, ettől csak a DÉ­­GÁZ-nál és a Szegedi Fém­ipari Vállalatnál tértek el, ahol április 10-én írták alá a szerződést. A kollektív szer­ződéssel egyidőben készültek el a mellékletként szereplő szabályzatok is: újítási, munkavédelmi, munkaver­seny, ügyrendi, hatásköri, törzsgárda, szociális, sport és kulturális célokat körülíró rendelkezések. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a kollektív szerződésekben jobban és a helyi körülményeket figye­lembe véve kidomborodik a dolgozók munkaviszonyával, élet- és munkakörülményei­vel kapcsolatos jogok és kö­telezettségek sora. A munkaviszony reformja A gazdasági fejlődés ha­tékonyabb elősegítése ér­dekében a kollektív szerző­dések és a szabályzatok több új elgondolást és megoldást alkalmaznak a jogokra és kötelességekre vonatkozóan. A munkaviszonnyal kapcso­latban indokolttá vált a ko­rábban uralkodó szemlélet megreformálása, amelynek eredményeként a legtöbb vállalatnál változtatást esz­közöltek. Meghosszabbították a felmondási időt és „lazáb­bá” tették a kilépéseket. Ugyanakkor a kollektív szer­ződések nagy előnyt biztosí­tanak azoknak a dolgozók­nak, akik hűségesek a mun­kahelyhez. A munkaidő és a pihenő­idő vonatkozásában is tör­téntek változások. A posta­­igazgatóság dolgozóit ked­vezően érintette, hogy a túl­óradíjat a középszintű gazda­sági vezetőknek is elszámol­hatják, amennyiben a sza­badidőt nem tudják kiadni számukra. Az éjszakai pót­lék mértékének a felső ha­tárát pedig 30 százalékban állapították meg, sőt indo­kolt esetben egyösszegű éj­szakai pótlék kiutalására is lehetőség adódik. Bérezési formák, jutalmak A munka díjazását és az élenjáró dolgozók elismeré­sét a szocialista elosztás el­veinek megfelelően rögzítet­ték a gyárak alkotmányai­ban, úgy, hogy az ösztönöz­zön a tartós munkasikerek­re és a minőség javítására. Az új bérezési formák alkal­mazásával fejlődés tapasz­talható a Szegedi Ruhagyár­ban, a Szegedi Falemezgyár­ban, és a Pankotai Állami Gazdaságban, ahol csoport­bérezést, illetve kombinált biztosított bérezést alkalmaz­nak. A vendéglátó és kereske­delmi vállalatoknál bővítet­ték a tiszta jutalékos bére­zésben részesített dolgozók és munkakörök számát. A vendéglátónál a premizálás feltételeit is megváltoztatták. Néhány vállalatnál a fizikai dolgozóknál, szakmunkások­nál pótlékot adnak azoknak a munkásoknak, akik szak­mai területükön univerzális ismeretekkel rendelkeznek (Szegedi Ruhagyár, Hódme­zővásárhelyi Divat­kötött­­árugyár). A legtöbb megyei válla­latnál és gyárban általában az éves bértömegnek 2 szá­zalékát tervezték a fizetések javítására. Az alacsony ke­resetűeknél jelentősebb ös­­­szeget tartalékoltak béreme­lésekre. A Rostkikészítő Vál­lalatnál a gazdasági ered­mények kedvező alakulása után 1,5 millióról 2 millióra emelték fel a fizetések nö­velésére szánt összeget. A Szegedi Közlekedési Válla­latnál az év elején 2,7 szá­zalékkal, majd májusban — minisztériumi engedéllyel — újabb 2 százalékkal javítot­ták a forgalom területén dolgozó emberek fizetését. A törvény erejével A vállalatok kollektív szerződésében foglaltakat a törvény erejével is „ki lehet kényszeríteni”. A szakszer­vezeti szervek élhetnek a vétójoggal is, ha úgy ítélik meg, hogy törvénysértés történt. Eddig alig fordult még elő példa Szeged és Csongrád megye üzemeiben arra, hogy a szakszervezeti szervek megvétózták volna a gazdasági vezetők döntéseit. Bár élhettek volna ilyen jo­gukkal is néhol, különös­képpen ott, ahol megsértet­ték a kollektív szerződés rendelkezéseit: például a túlórák mértéktelen kiter­jesztésére a BOV szentesi gyárában, a gabonafeldolgo­zónál és a pincegazdaságnál. A dolgozók általában elis­meréssel szólnak a két évre megkötött kollektív szerző­désekről, helyeslik, hogy a törzsgárda tagjai nagyobb anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesülnek. A kitünte­tések, pénzjutalmak, na­gyobb nyereségrészesedés, jutalomszabadság, felmon­dási védettség stb., mind a régi és hűséges munkások megbecsülését jelzi. G. I. Gandhi­centenárium Jelentős nemzetközi ta­nácskozás színhelye lesz szeptember 29. és október 1. között Budapest: tudomá­nyos szemináriumot rendez itt a Béke-világtanács és a Háborút Ellenzők Nemzet­közi Szövetsége Gandhi szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából. 59. évfolyam, 217. szám 1969. SZEPTEMBER 19„ PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Nixon beszéde az ENSZ- ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka csütörtökön kezdte meg az általános politikai vitát, amely körülbelül egy hónapig tart, s a felszólalók számát több mint százra be­csülik. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága egyéb­ként megállapodott már a napirendben, illetve a napi­rendi pontok elosztásában a teljes ülés, valamint a bi­zottságok között. A napiren­den összesen 103 kérdés sze­repel, ezek között olyanok, mint a leszerelés kérdései, a közel-keleti helyzet, a faj­üldözés és a faji elnyomás problémái, a Kínai Népköz­­társaság ENSZ tagsága és a megszálló csapatok kivoná­sa Dél-Koreából. A bizottsá­gok elé terjesztik U Thant főtitkár szokásos évi beszá­molóját, amelyet pénteken délután hoznak nyilvános­ságra. Nixon amerikai elnök csütörtökön beszédet mondott az ENSZ ülésszakán. Az amerikai elnök volt a máso­dik felszólaló a közgyűlés ál­talános politikai vitájában, amely Jose de Magal­ha és Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon áltlánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta. Az elnök egyetlen konkrét kér­désben sem állt elő érdemi­leg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA koráb­bi álláspontját Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatal­ba lépése óta ez­ a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Álla­mokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek va­gyunk ennek érdekében min­den ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarka­latos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogad­hatunk el, s a tartós béke ér­dekében nem is fogadunk el egy olyan rendezést amely önkényesen szabná meg Dél- Vietnam politikai jövőjét”. Mint ismeretes, az USA „ön­kényes feltételeknek” minő­síti az ideiglenes forradalmi kormány javaslatait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozás­sal” akarják eldönteni Dél- Vietnam sorsát. Az amerikai elnök ellen­tétben a nyilvánvaló tények­kel­ ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kor­mányt tette felelőssé a pári­zsi tárgyalások elhúzódásá­ért. A kelet—nyugati kapcso­latok és főként a szovjet­­amerikai kapcsolatok kérdé­séről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) I­ KGST országok pénzügy­­minisztereinek tanácskozása A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere tovább­fejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határo­zatainak végrehajtását. Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI)

Next