Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Békekongresszus előtt Számadás hat év békemozgalmi munkájáról Mérleget vonnak az október 4-én és 5-én tanácskozó VII. magyar békekongreszuson a mögöttünk levő hat esztendő — a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak — mozgalmi munkájáról, a békepropaganda eredményeiről, s egyben kijelölik a békemozgalom további útját, feladatait. Erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. A kongresszus napirendjéről elmondta még, hogy megvitatja a Parlamentben egybesereglő 600 küldött korunk nagy kérdései közül az európai biztonság problémáját, a békés egymás mellett élés politikáját papjaink nemzetközi helyzetben, a vietnami nép megsegítésére kibontakozott nemzetközi összefogás, illetőleg az arab népekkel vállalt szolidaritás erősítését. A különböző szekciók munkájába tevőlegesen bekapcsolódnak a külföldről érkező békeharcosok is: a Béke-világtanács képviselőin kívül 22 országból érkeznek küldöttségek. A kongresszus küldöttei megválasztják majd a 189 tagból álló Országos Béketanácsot és annak 57 tagú elnökségét, valamint a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Ezekben a napokban tartják országszerte a békekongresszus küldöttválasztó megyei aktívaüléseit. Vidéken mindenütt bekapcsolódnak ezeknek az eseményeknek a szervezésébe a Hazafias Népfront megyei bizottságaival együtt a társadalmi és tömegszervezetek is. A küldöttválasztással egyidejűleg a békemozgalomban kiemelkedő munkát végző, legeredményesebb aktivistáknak átnyújtják — most első ízben — az Országos Béketanács új, kitüntető jelvényét, amelyet a magyar békemozgalom kibontakozásának 20. évfordulójára alapítottak. Ugyanakkor minden megyei eseményen — s a szeptember 27-én a Vasas Művelődési Házban sorra kerülő budapesti küldöttválasztó békegyűlésen is — előzetesen már megvitatják a kongresszus napirendi témáit, s megemlékeznek a kommunista világmozgalom nagy halottjáról, Ho Si Minh-ről (MTI) Nemzetközi jogász* tanácskozás Szegeden A József Attila Tudományegyetem jogi kara és a Magyar Jogászszövetség rendezésében háromnapos nemzetközi jogász munkaértekezlet kezdődött tegnap délelőtt Szegeden az Akadémiai Bizottság Somogyi utcai székházában. A tanácskozás résztvevői — 25 hazai jogász és 26 külföldi vendég hét országból, Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból és az NSZK- ból — időszerű jogtörténeti és római jogi problémákat vitatnak meg. Részt vesz a tanácskozáson többek között dr. Hans Thieme freiburgi, dr. Winfried Trusen würzburgi, dr. Adam Vetulani krakkói, dr. Hans Lentze bécsi és dr. Walter Wilhelm frankfurti egyetemi tanár. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára és dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. A hazai és külföldi vendégeket dr. Antalffy György egyetemi tanár, a jogtudományi kar dékánja köszöntötte, hangsúlyozva egyebek közt, hogy a nemzetközi tanácskozások nemcsak egy-egy tudományszak fejlődésének jelentős tényezői, hanem társadalmi szempontból is fontos események. Ezért külön öröm számunkra — mondotta a továbbiakban —, hogy a karon immár ötödik alkalommal rendeznek nemzetközi tudományos tanácskozásokat. Ezután dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogászszövetség főtitkára megnyitotta a konferenciát, majd megkezdődtek a referátumok, amelyeket vita követett. Délután a külföldi vendégek városnézésen vettek részt. Este a József Attila Tudományegyetem aulájában a vendéglátó egyetem fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Ma délelőtt a jogi tanácskozás folytatja tudományos munkáját, délután pedig makói kirándulás szerepel a programban. A nemzetközi munkaértekezlet holnap, szombaton délben, dr. Pólay Elemér egyetemi tanár zárszavával fejeződik be. Somogyi Károlyné felvétele A konferencia dr. Adam Vetulani francia nyelvű előadását hallgatja A gyárak alkotmánya a kollektív szerződések tapasztalatairól A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kollektív szerződések rendszerének bevezetése igen helyes volt a dolgozók érdekvédelme, a vállalat és az alkalmazottak közötti jogok és kötelességek rendezése szempontjából. A tavalyi szerződések lejárta után ebben az esztendőben kétéves időtartamra kötötték meg a vállalatok gazdasági vezetői és a szakszervezetek képviselői a gyárak sajátos alkotmányát, a kollektív szerződést. Azóta elmúlt több mint fél esztendő, s időszerű, hogy a szakszervezetek megyei szervének elnöksége kontrollálta a kezdet tapasztalatait, amelyet az SZMT közgazdasági bizottsága terjesztett elő a legutóbbi ülésén. Csongrád megye és Szeged vállalatainál, gyáraiban és intézményeiben mindenütt — összesen 115 helyen — készítettek és kötöttek kollektív szerződést. Az aláírásra közvetlenül az év elején került sor, ettől csak a DÉGÁZ-nál és a Szegedi Fémipari Vállalatnál tértek el, ahol április 10-én írták alá a szerződést. A kollektív szerződéssel egyidőben készültek el a mellékletként szereplő szabályzatok is: újítási, munkavédelmi, munkaverseny, ügyrendi, hatásköri, törzsgárda, szociális, sport és kulturális célokat körülíró rendelkezések. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kollektív szerződésekben jobban és a helyi körülményeket figyelembe véve kidomborodik a dolgozók munkaviszonyával, élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos jogok és kötelezettségek sora. A munkaviszony reformja A gazdasági fejlődés hatékonyabb elősegítése érdekében a kollektív szerződések és a szabályzatok több új elgondolást és megoldást alkalmaznak a jogokra és kötelességekre vonatkozóan. A munkaviszonnyal kapcsolatban indokolttá vált a korábban uralkodó szemlélet megreformálása, amelynek eredményeként a legtöbb vállalatnál változtatást eszközöltek. Meghosszabbították a felmondási időt és „lazábbá” tették a kilépéseket. Ugyanakkor a kollektív szerződések nagy előnyt biztosítanak azoknak a dolgozóknak, akik hűségesek a munkahelyhez. A munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában is történtek változások. A postaigazgatóság dolgozóit kedvezően érintette, hogy a túlóradíjat a középszintű gazdasági vezetőknek is elszámolhatják, amennyiben a szabadidőt nem tudják kiadni számukra. Az éjszakai pótlék mértékének a felső határát pedig 30 százalékban állapították meg, sőt indokolt esetben egyösszegű éjszakai pótlék kiutalására is lehetőség adódik. Bérezési formák, jutalmak A munka díjazását és az élenjáró dolgozók elismerését a szocialista elosztás elveinek megfelelően rögzítették a gyárak alkotmányaiban, úgy, hogy az ösztönözzön a tartós munkasikerekre és a minőség javítására. Az új bérezési formák alkalmazásával fejlődés tapasztalható a Szegedi Ruhagyárban, a Szegedi Falemezgyárban, és a Pankotai Állami Gazdaságban, ahol csoportbérezést, illetve kombinált biztosított bérezést alkalmaznak. A vendéglátó és kereskedelmi vállalatoknál bővítették a tiszta jutalékos bérezésben részesített dolgozók és munkakörök számát. A vendéglátónál a premizálás feltételeit is megváltoztatták. Néhány vállalatnál a fizikai dolgozóknál, szakmunkásoknál pótlékot adnak azoknak a munkásoknak, akik szakmai területükön univerzális ismeretekkel rendelkeznek (Szegedi Ruhagyár, Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár). A legtöbb megyei vállalatnál és gyárban általában az éves bértömegnek 2 százalékát tervezték a fizetések javítására. Az alacsony keresetűeknél jelentősebb összeget tartalékoltak béremelésekre. A Rostkikészítő Vállalatnál a gazdasági eredmények kedvező alakulása után 1,5 millióról 2 millióra emelték fel a fizetések növelésére szánt összeget. A Szegedi Közlekedési Vállalatnál az év elején 2,7 százalékkal, majd májusban — minisztériumi engedéllyel — újabb 2 százalékkal javították a forgalom területén dolgozó emberek fizetését. A törvény erejével A vállalatok kollektív szerződésében foglaltakat a törvény erejével is „ki lehet kényszeríteni”. A szakszervezeti szervek élhetnek a vétójoggal is, ha úgy ítélik meg, hogy törvénysértés történt. Eddig alig fordult még elő példa Szeged és Csongrád megye üzemeiben arra, hogy a szakszervezeti szervek megvétózták volna a gazdasági vezetők döntéseit. Bár élhettek volna ilyen jogukkal is néhol, különösképpen ott, ahol megsértették a kollektív szerződés rendelkezéseit: például a túlórák mértéktelen kiterjesztésére a BOV szentesi gyárában, a gabonafeldolgozónál és a pincegazdaságnál. A dolgozók általában elismeréssel szólnak a két évre megkötött kollektív szerződésekről, helyeslik, hogy a törzsgárda tagjai nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek. A kitüntetések, pénzjutalmak, nagyobb nyereségrészesedés, jutalomszabadság, felmondási védettség stb., mind a régi és hűséges munkások megbecsülését jelzi. G. I. Gandhicentenárium Jelentős nemzetközi tanácskozás színhelye lesz szeptember 29. és október 1. között Budapest: tudományos szemináriumot rendez itt a Béke-világtanács és a Háborút Ellenzők Nemzetközi Szövetsége Gandhi születésének 100. évfordulója alkalmából. 59. évfolyam, 217. szám 1969. SZEPTEMBER 19„ PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Nixon beszéde az ENSZ- ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka csütörtökön kezdte meg az általános politikai vitát, amely körülbelül egy hónapig tart, s a felszólalók számát több mint százra becsülik. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága egyébként megállapodott már a napirendben, illetve a napirendi pontok elosztásában a teljes ülés, valamint a bizottságok között. A napirenden összesen 103 kérdés szerepel, ezek között olyanok, mint a leszerelés kérdései, a közel-keleti helyzet, a fajüldözés és a faji elnyomás problémái, a Kínai Népköztársaság ENSZ tagsága és a megszálló csapatok kivonása Dél-Koreából. A bizottságok elé terjesztik U Thant főtitkár szokásos évi beszámolóját, amelyet pénteken délután hoznak nyilvánosságra. Nixon amerikai elnök csütörtökön beszédet mondott az ENSZ ülésszakán. Az amerikai elnök volt a második felszólaló a közgyűlés általános politikai vitájában, amely Jose de Magalha és Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon áltlánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta. Az elnök egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. „Mi itt, az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak és készek vagyunk ennek érdekében minden ésszerű lépésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s a tartós béke érdekében nem is fogadunk el egy olyan rendezést amely önkényesen szabná meg Dél- Vietnam politikai jövőjét”. Mint ismeretes, az USA „önkényes feltételeknek” minősíti az ideiglenes forradalmi kormány javaslatait és azt állítja, hogy az ország északi részéről „külső beavatkozással” akarják eldönteni Dél- Vietnam sorsát. Az amerikai elnök ellentétben a nyilvánvaló tényekkel ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. A kelet—nyugati kapcsolatok és főként a szovjetamerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) I KGST országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak végrehajtását. Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI)