Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Koszigin—Bahr találkozó • Moszkva (TAS­­SZ) Moszkvai hivatalos beje­lentés szerint Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fo­gadta Egon Bahrt, a nyugat­német szövetségi kancellári hivatal államtitkárát és be­szélgetést folytatott vele a mindkét felet érdeklő kér­désekről. Moszkvai nyugatnémet források szerint a Koszigin— Bahr találkozó a nyugatné­met államtitkár kérésére jött létre és másfél óra hosszat tartott. Részt vett rajta kí­vül Fal­k­, a szovjet külügy­minisztérium kollégiumának tagja és Allardt moszkvai nyugatnémet nagykövet. Ugyancsak moszkvai nyu­gatnémet források szerint Egon Bahr államtitkár meg­hosszabbította moszkvai tar­tózkodási vízumát, ami arra utal, hogy a szovjet—nyugat­német tárgyalások az erő­szakról való kölcsönös le­mondás ügyében tovább folytatódnak. • Berlin (MTI) Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke. »k «8dzs P« raszimovot, a NDK-beli nagykő - találkozáson vet tájékoztató Ulbrichtot a Szó­ az NSZK megbíz­atott Ab­­szovjetunió létét, a nagykö- Walter­jetunió és folyó moszkvai vélemény­­cseréről. Emellett konzultációt folytattak a Nyugat-Berlin­­nel kapcsolatos, küszöbön­álló négyhatalmi tárgyalá­sokról. A­ slal korlátjái­t tiiazuutan Haller Scheel, az NSZK kü­lügymi­­nsztere megszakította utjái Moszkvában. A seremetyevói repü­­lőteren a minisztert és a kíséretében levő hivatalos személyi­ségeket Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes (képünk jobb oldalán) és Helmu­t Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete (bal oldalt) fogadta. Scheer rövid moszkvai tartóz­kodását felhasználta arra, hogy a seremetyevói repülőtéren ta­lálkozzék Egun Bahr államtitkárral, aki tájékoztatta Seheelt­­.K­omiko külügyminiszterrel a­z erőszakról való kölcsönös le­mondás ügyében folytatott megbeszéléseiről Egy f,kiszámított tévedés" elítélése Tüntetés Kairóban • Kairó (MENA. AEP. UPD Madrhud Riad, az EAK külügyminisztere pénteken tiltakozó jegyzéket juttatott el U Thant ENSZ-főtitkár­­hoz az Abu Zabal-i egyip­tomi fémmű ellen intézett izraeli terrortámadás miatt. Riad felkérte U Thantot, hogy az EAK tiltakozó jegy­zékét hivatalos dokumen­tumként juttassák el a vi­lágszervezet tagországaihoz. Kairó utcáin pénteken több ezres tömeg tüntetett az izraeliek csütörtöki táma­dása és az Egyesült Álla­mok Izraelnek nyújtott ka­tonai, pénzügyi és erkölcsi támogatása ellen. Kairó me­cseteiben egyébként a pén­teki imádságot a bombatá­madás következtében életü­ket vesztett egyiptomiak em­lékének szentelték. Az Al Azhar-mecsetben megtartott istentiszteleten jelen volt Nasszer elnök és a Kairó­ban tartózkodó líbiai és Szu­dáni vezetők is. 1967. június 10-e óta nem látott Kairó a péntekihez hasonló arányú tömegmeg­mozdulást. Akkor Nasszer elnök lemondása elleni til­takozásuk kifejezéseként, most pedig a csütörtöki bar­bár izraeli légitámadást el­ítélve és harci eltökéltségü­ket demonstrálva vonultak az egyiptomi főváros töme­gei az utcára. Dzsafar Numeiri vezérőr­nagy, szudáni állam- és kor­mányfő a kairói televíziónak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy Egyiptom, Szudán és Líbia jelenlegi hármas találkozója és a kai­rói „kis csúcs” erélyes vá­lasz azokra a híresztelések­re, amelyek a rabati arab csúcstalálkozó után az arab egységtörekvések csődjét jó­solták. Numeiri elmondotta, hogy a tanácskozáson a „résztve­vők egységes álláspontot ala­kítottak ki, és egyhangúlag hozták döntéseiket”. Egyiptomi harci repülőgé­pek pénteken délután két hullámban támadták a Szue­­zi-csatorna keleti partvidé­két. Az ellenséges célponto­kat ért bombatámadás nyo­mán robbanások hallatszot­tak és tüzek lángoltak fel. Az egyiptomi repülőgépek küldetésük befejeztével sér­tetlenül tértek vissza tá­maszpontjaikra. # New York (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár pénteken sürgős tanácsko­zásra New Yorkba hívta Odd Bull tábornokot, a kö­zel-keleti ENSZ-megfigyelők vezetőjét. • Amman (AP, AFP, Reu­ter) Ammanban, a jordániai kabinet és a palesztinai el­lenállási szervezetek között megállapodás jött létre arról, hogy kölcsönösen tartózkod­nak bármilyen „provokatív jellegű akciótól”, és a jor­­dán kormány felülvizsgálja a közelmúltban bejelentett Megegyezés Ammanban Megrendítő helyszíni tudósítások számolnak be a Kai­rótól 80 kilométernyire fekvő Abu Zabal-i vasgyár ellen intézett légitámadásról, amelynek közel 70 halálos áldo­zata volt. Az izraeli sajtó ragaszkodik a hivatalos ver­zióhoz, amely szerint „tévedésből­’ bombázták az üzemet és „háborúban minden előfordulhat, s minden hadsereg kö­vethet el tévedéseket”. A világsajtóban azonban igen rossz visszhangja van az ügynek. „A történelem nem ismer olyan népet, ame­lyet bombázásokkal kapitulációra lehetett volna kény­szeríteni” — állapítja meg a moszkvai Za Rubezsom című hetilap, hangsúlyozva, hogy a közel-keleti válság katonai „megoldására” irányuló amerikai—izraeli terv kudarcra van ítélve. A New York Times „megbocsáthatatlan lé­pésnek” nevezi ezt a légitámadást, hangoztatva: „Ezek a támadások, folytatásuk esetén, rendkívüli veszélyeket rejtenek magukban”. A Kommuniszt című jugoszláv hetilap úgy látja, hogy most, amikor Izrael immár pol­gári célpontokat támad az EAK-ban, Nixon pedig. ..ha szükséges”, új bombázókat és rakétákat fog szállítani Tel Avivn­ak, a konfliktus növekvőben van és kiterjedhet sok­kal nagyobb területekre is. A­­ francia sajtó is hevesen reagál. Az Humanité „ki­számított tévedésnek” minősít „gyilkosnak és kártékonynak rendszerint Izraelt támogatja. bombázást,­­ezt, holott a lat intézkedése­„belbiztonsági” két. Egybehangzó hírügynöksé­gi jelentések szerint a csü­törtökön este létrejött meg­állapodással elhárult a ha­tóságok és a gerillaszerve­­zetek közötti feszült viszony esetleges fegyveres kirobba­násának veszélye. A megál­lapodás gyakorlatilag a ge­rillákat érintő korlátozó in­tézkedések viszavonását je­­­lenti. A tárgyalások folyta­tódnak. Az El Fatah palesztinai felszabadítási szervezet Bej­­rútban kiadott közleménye beszámol arról a döntésről, hogy „ideiglenes, egyesített parancsnokságot”, hozzanak létre a Jordániában műkö­dő palesztinai ellenállási szervezetek. A kairói Kubneh-palotában megrendezett arab „kiscsúcson” ké­szült ez a felvétel. Középen Nasszer, az EAK elnöke, mellette Numeiri, Szudán vezetője (jobbra) és El Kadhafi, a líbiai for­radalmi tan­ács vezetője 2 DÉLMAGYARORSZG 1970. SZOMBAT, FEBRUÁR 14. LENIN­CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: A történelem nem ismer feltételes módot Bizonyos, hogy az Állam, és forradalom­ban van elsieett következtetés, pontosan végig nem gondolt gondolat, megválaszo­latlan kérdés, bizonytalanság, tévedés. Bi­zonyos, hogy Lenin egyszerűbbnek és gyorsabbnak vélte az átalakulást, nem­­fib­l annál, ahogy valóban alakult, de annál­­ is, ahogy egyáltalán alakulhatott volna. Kétségtelen az is, hogy a’ jelen s a jövő céljai nemegyszer összemosódnak. Aki csak a jelennel törődik, aligha vál­lalkozhat arra, hogy megváltoztassa a vi­lágot. Aki viszont ezt tűzi céljául, annak a jövőt is bele kell foglalnia terveibe. Márpedig minden, ami a jövőre vonat­kozik, bizonyos szempontból jóslat, felte­vés, melynek igazát még be kell bizonyí­tani. Mi sem lett volna veszedelmesebb, mint az, ha Lenin betűről betűre ragaszkodik ahhoz, amit az Állam és forradalom-ban elképzelt. Csakhogy a forradalom számára a nagy kísérlet volt: gyakorlatban kipró­bálni az elmélet minden részletét, jóvá­hagyni azt, amit a kísérlet igazol s vál­toztatni azon, ami tévesnek bizonyul. Volt elképzelése arról, milyennek kell lennie az új társadalomnak, de azt is tudta, hogy olyan lesz, amilyenné a forradalom gya­korlata alakítja. A lenini elképzelés lényegét semmilyen részlettévedés, semmilyen gyakorlati hiba, a körülmények semmiféle változása nem módosította. A történelem nem ismeri a feltételes módot: nem tudni, mi történt volna pon­tosan, ha a bolsevikok júliusban megpró­bálják átvenni a hatalmat. Az azonban bizonyos, hogy Lenin hallgatása nagy le­hetőségtől fosztotta meg ellenségeit. Hisz ha a bolsevikok a lázadás élére állnak, s a felkelést leverik, a pártot teljesen meg­semmisíthették volna, így azonban a kormány is habozott. Nemcsak azért, mert Kerenszkij és társai nem tudtak dönteni: az ő bizonytalansá­guk az egész ország bizonytalanságát is tükrözte. A kormány tudta, hogy a bol­sevik­ok­­ a megbuktatására törnek, tehát fel kell lépni ellenük, de nem merte tör­vényen kívül helyezni a pártot, hisz azt a kormányellenes propagandán kívül sem­mi sem terhelte. A szovjet vezetői elítél­ték a bolsevikok céljait, de elképzelhetet­lennek tartották, hogy a forradalmi Orosz­országban betiltsanak egy szocialista pár­tot. S habozott a nép is: kezdett már ki­ábrándulni a kormányból, de még nem ábrándult ki eléggé: kezdte megérteni a bolsevikok céljait, de még nem értette eléggé. Ahhoz, hogy Oroszországban végre dön­tés születhessek, még egy utolsó lökés kel­lett, mely elindítja a lavinát. Kerenszkij, az egység megszállottja, ak­kor kapott igazán leckét abból, mit is je­lent az egység, amikor végre hatalomra került. Július 8-án nevezték ki miniszter­­elnöknek, de két hét múlva kénytelen volt lemondani, mert még mindig nem tudta megalakítani a kormányt. A polgári politikusok, s a szovjet veze­tői csak egyetlen pontban voltak egysége­sek: egyik fél sem merte vállalni a hatal­mat a másik nélkül. Attól féltek, bárme­lyikük alakítana kormányt, a másik azt úgysem tűrné. A két csoport programját valóban nehéz volt összeegyeztetni. A szovjet azt köve­telte a kormánytól, váltsa be ígéreteit: kezdjen tárgyalásokat a szövetségesekkel a békéről, hirdessen földreformot, hívja ös­­­sze szeptember végéig az Alkotmányozo­­ Gyűlést. A kadétok viszont a háború fel­tétel nélküli folytatása, a hadsereg fegyel­mének megszilárdítása mellett kardoskod­tak, s követelték, hogy a szocialista­ mi­niszterek ne legyenek felelősek a szovjet­­­nek. „Addig, amíg felelőtlen szervezetek nyomást merészelnek gyakorolni az Ideig­lenes Kormányra, pártom nem vesz részt a második koalícióban — jelentette ki Miljukov. — Ki támogatja Csheidzét? Csak egy áldatlan demagóg csoport, mely a cső­cselékre támaszkodik.’­ Mire Csheldze: „És ki támogatja önt? Csak egy áldatlan reak­ciós csoport, mely a külföldi imperialis­tákra támaszkodik.” Hogy a kormányt — nyolc szocialista és nyolc polgári miniszterből — végül mégis sikerült megalakítani, az kizárólag a két csoport tehetetlenségének volt köszönhető. (Folytatjuk) Lenin emlékének szentelt díszszőnyeget a türkmén Sarapov házaspár készítette Laoszi hazafias erők a Kőedény-síkságon tok pedig olyan nehéz hely­zetbe kerültek, hogy esetleg kénytelenek lesznek kiüríte­ni Kőedény-síkságot. Az Egyesült Államokban aggodalommal nyilatkoznak a Laoszban kialakult hely­zetről. Carl Bartch a külügy­erők a Kőedény-síkságtól minisztérium szóvivője azt észak-keletre nagyarányú mondotta, hogy Laoszban csapatösszevonásokat hajt a­ „megkezdődött az ellenség­nak végre, a kormánycsapat régóta várt offenzívája”. # Vientiane (AP. UPI) Laoszi hazafias erők pén­teken a Kőedény-síkságtól északnyugatra elfoglalták kormánycsapatok három stratégiai fontosságú állását. Más jelentések arról szá­molnak be, hogy a hazafias Saigon segítséget kér • Saigon (UPI) Melvin Laird amerikai hadügyminiszter befejezte háromnapos „ténymegállapí­tó” dél-vietnami látogatását és pénteken Honoluluba re­pült. Elutazása előtt kijelentet­te: a látogatás arról győzte meg, hogy a háború „viet­­namizálásában sikerült lé­nyeges eredményeket” elérni. A repülőtéri nyilatkozatot megelőzően újságírókkal kö­zölte, hogy Thieu saigoni el­nök „lényegesen” nagyobb arányú gazdasági segítséget kért és biztosítékokat kívánt, hogy az Egyesült Államok „nem hagyja magára a sai­goni kormányt”. Értesülések szerint Laird biztosította, hogy az Egyesült Államok „továbbra is kész segítséget nyújtani Dél-Vietnamnak”. Varsó Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz, a len­gyel minisztertanács elnöke pénteken fogadták a baráti látogatáson Lengyelország­ban tartózkodó szovjet kato­nai küldöttség vezetőit, Grecsko marsall, honvédelmi minisztert és Jepisev hadse­regtábornokot, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoport­­főnökét A szovjet küldöttség délután hazaindult Varsóból. Ankara Demirel miniszterelnök kormánya, ma benyújtja le­mondását — jelentette be péntek este az uralmon levő Igazság Párt szóvivője. A szóvivő szerint a döntés az Igazság Párt vezető testüle­tének pénteki tanácskozásán született. Demirel kabinet­­jének helyzete szerdán in­gott meg, amikor az ellen­zék a kormánypárt 41 „fellá­zadt” képviselőjével együtt leszavazta a kormány költ­ségvetési tervezetét Bonn Szombaton nagyméretű til­takozó tüntetést tartanak mintegy tízezer ember rész­vételével a nyugat-németor­szági Wertheimben, ahol a neonáci nemzeti demokrata párt kongresszusát szándéko­zik megtartani. A nácielle­­nes megmozdulást támogat­ja a nácizmus üldözötteinek szervezete, a Német Kom­munista Párt, a német béke­unió, az ifjúsági szervezetek és a különböző „polgári bi­zottságok” amelyek harcol­nak az NPD betiltásáért. Narobi Rogers amerikai külügy­miniszter, aki három napot töltött Etiópiában, pénteken megérkezett afrikai körútjá­nak negyedik állomására, Nairobiba. Maseru A Dél-Afrika területébe ékelt Lesothoban, ahol nem­rég az ellenzéki győzelem­mel befejeződött választáso­kat Leabua Jonathan „mi­niszterelnöki puccsal” fordí­totta a visszájára, a péntek­re virradó éjjel összecsapá­sok robbantak ki az ellenzék és a kormány erői között.

Next