Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Százezer tonnával több acél A KGM miniszteri érte­kezlete kedden a Dunai Vas­mű munkájával, terveivel foglalkozott. A vállalat mű­szaki intézkedésekkel 1970- ben valamennyi fontosabb termékből növeli termelését, javítja a minőséget. A 2-es számú n­agyolvasztó befoga­dóképességét mintegy 20 szá­zalékkal, 950 köbméterre nö­velik. Az oxigénes technoló­gia kiterjesztésével és egyéb intézkedésekkel a tavalyi­nál 100 ezer tonnával több acélt gyártanak. Bővítik a meleghengermű kapacitását, a melegszalagsort pedig al­kalmassá teszik az eddiginél nagyobb darabok hengerlé­sére is. A vasmű lőrinci hengermű-gyáregységében korszerű tolókemencét épí­tenek, s nagyteljesítményű daraboló ollót helyeznek üzembe, amelynek segítsé­gével akár 40 milliméter vastag lemezeket is szét tud­nak vágni. Az idén megkez­dődik a spirálcsőgyártás lé­nyeges bővítése is. A Csepel Vas- és Fémművek külföldi licenc alapján új csőgyártó gépet, csővégmarót és pró­baprést készít, amelyet a Dunai Vasmű 1971 elején helyez üzembe. Segítségük­kel különleges gáz- és olaj­csöveket gyártanak majd a földgázprogram végrehajtá­sához és a Barátság—2. olaj­vezeték építéséhez. Péter János Brüsszelbe érkezett Péter János külügyminisz­ter Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter meghívására kedden délután ötnapos hi­vatalos látogatásra Brüsszel­be érkezett. A magyar kül­ügyminisztert­ és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminisz­ter, E. Ipdekeu, a Belga Ki­rályság budapesti nagyköve­te, valamint a belga külügy­minisztérium számos magas rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosz­totta . Péter János a Ferihegyi repülőtéren, Belgiumba indulása előtt er Jégtörő Mátyás még talált jeget Újabb 16 ezer holdon gyűlt össze belvíz Kedden, Mátyás napján még talált jeget a néphit sze­rinti „időjárásjós”, jégtörő Mátyás. A Balatont és a Ve­lencei-tavat 10—28, illetve 15—25 centiméter vastag jégpáncél fedi. Igaz, hogy most már ez a jég sokat vesztett páncélosságából, meglehetősen szivacsos, ká­sás. Álló jégmező borítja a Hernád Gesztely környéki szakaszát, s gyengén zajlik az Ipoly. Több mint 20 fo­­lyónk és nagy tavunk közül tehát mindössze három vízen talált jeget Mátyás — tör­heti most a fejét, mit csinál­jon: összetörje a jeget, vagy fagyasszon? A vízügyi igazgatóságok­nak nem okoz már gondot a jég, de annál több vesződ­­séggel jár a belvíz. Az utób­bi napokban a belvízzel leg­jobban elöntött területek kapták a legkevesebb csa­padékot, de a talaj már an­­­nyira átázott, telítődött, hogy ez a kis vízpótlás is jelentő­sen fokozta az elöntést. Sze­ged, Baja, Gyula, Debrecen, Szolnok és Kalocsa térségé­ben újabb 16 ezer holdnyi területen gyűlt össze a bel­víz, s jelenleg összesen 230 ezer hold áll víz alatt. A vízügyi igazgatóságok 121 nagy szivattyúteleppel és 116 hordozható szivattyúval másodpercenként 225 köb­méter vizet csapolnak le az elöntött területekről. A Körösök az utóbbi na­pokban nem kaptak lényeges vízpótlást, s így folytatódott az apadás, óvatosságból azonban változatlanul első­fokú árvízvédelmi készült­ség őrzi még a Hortobágy- Berettyót és a Hármaskörös alsó szakaszát. A Duna árhulláma a folyó felső szakaszán, Engelhart­­szellnél tetőzött 700 centi­­méteres vízszinttel. Az ára­dás a magyar szakaszon is fokozottabban érezteti hatá­sát. Rajkánál egy nap alatt 186, Nagyhajósnál 200 centi­méterrel emelkedett a Duna vízszintje. Budapestnél egye­lőre mérsékelten indult az áradás. Hétfő reggeltől kedd reggelig mindössze 16 centi­méterrel emelkedett a víz­­szint KGST-ülésszak Moszkvában Kedden Moszkvában meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának 45. ülésszaka. A napirenden a tagállamok gazdasági tudományos és mű­szaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülésszakon Piotr Jaro­­szewicz, a lengyel miniszter­tanács elnökhelyettese, len­gyel megbízott elnököl. Raj­ta kívül részt vesznek Bul­gária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia és a Szovjet­unió kormányfő-helyettesei. A SZOT és a CGIL együttműködési megállapodása A SZOT és az Olasz Álta­lános Munkásszövetség (CGIL) képviselői február 17—24 között Budapesten tár­gyalásokat folytattak, köl­csönösen tájékoztatták egy­mást munkájukról. A SZOT küldöttségét Gál László tit­kár vezette. Az olasz kül­döttséget Rinaldo Scheda, a CGIL titkára vezette. Az olasz delegációt tájé­koztatták a magyar szak­­szervezetek helyzetéről, sok­irányú tevékenységéről, az új gazdaságirányítási rend­szerrel kapcsolatos tapaszta­latokról. A CGIL küldöttsé­ge Olaszország társadalmi, gazdasági, politikai problé­máiról, a szakszervezetek helyzetéről informálta ma­gyar partnereit. Az olasz szakszervezeti vezetők ismer­tették az elmúlt év nagy sztrájkharcaiban elért ered­ményeket és a dolgozók ér­dekében folytatott harc pers­pektíváit. A két küldöttség megálla­podást írt alá az együttmű­ködés továbbfejlesztéséről. A CGIL küldöttsége, amely több szakszervezeti intéz­ményt, illetve vállalatot is meglátogatott, kedden eluta­zott Budapestről. 60. évfolyam, 47. szám 1970. FEBRUÁR 25., SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Sok a gyerek a szegedi óvodákban A szülők nagy része szük­ségesnek tartja, hogy gyer­meke óvodába járhasson. Igényeik megegyeznek a tár­sadaloméval. Csak örülni le­het annak, hogy Szeged az elmúlt években ilyen tekin­tetben messze megelőzte a többi várost: nálunk az első osztályos iskolásoknak az előző évben 89,4 százaléka járt óvodába, Debrecenben csupán 57,8, Pécsett 57,7, Miskolcon 49,8, s Budapes­ten is csak 77,8 százaléka. Mivel azonban a szegedi óvodák egyre zsúfoltabbak, felmerül a kérdés: lemond­jon-e a város arról, hogy minél több kis lakója legyen óvodás, vagy megpróbálja megtartani az elért eredmé­nyeit? Romlottak a feltételek Hogy az utóbbi időben romlottak Szegeden az óvo­dai ellátás feltételei, annak több oda van. Növekedett a születések száma, ami ön­magában örvendetes dolog, 1970. januárjától azonban nem tudják biztosítani a gyermekgondozási segély le­telte után munkába vissza­térő anyák hároméves gyer­mekeinek óvodai elhelyezé­sét. Az idén 1404 gyerek lép óvodás korba, jövőre 1618, s a statisztikai hivatal becs­lése szerint 1972-ben már közel 1800. Szegeden az 1965—1969 években az óvo­dai ellátottság igen magas szintet ért el. A nem dolgo­zó szülők is kérték 5-6 éves gyermekük felvételét dél­előtti foglalkoztatásra.­­ Az említettekből eredően növekedett a zsúfoltság, s ráadásul igen sokat romlott az óvodaépületek állapota. A városban jelenleg 34 taná­csi és 11 üzemi óvoda műkö­dik. Az óvodaépületek nagy része régi, elavult, például a Toldi utca és a Szilléri su­gárúti óvoda életveszélyessé vált, ki kellett üríteni. A Hunyadi téri óvoda aládú­colt, a Juhász Gyula utcai óvoda tetőszerkezete a télen tönkrement. A régi óvodák állandóan tatarozásra szo­rulnak. Jelenleg 3096 óvodai férő­helyen, 3628 gyerekkel fog­lalkoznak. A város óvodái­nak átlagos kihasználtsága 117,7 százalékos. Az I. kerü­letben két óvoda kivételével a kihasználtság meghaladja vagy eléri a 120 százalékot. A II. kerületben, különösen Petőfitelepen, Fodortelepen és Tarjánban zsúfoltak az óvodák, a III. kerületben a Bem utcai, a Hunyadi Já­nos sugárúti és a ságvárite­­lepi óvoda különösen leter­helt. Pedig 211 gyerek óvo­dai felvételét utasították el, holott a felvételhez minden jogosultságuk megvolt. A gyerekekkel való tartalmi foglalkozásnál a nagylétszá­mú csoportok miatt sok ne­velési, fegyelmezési problé­ma merül fel. A gyermek­­csoportok létszámának 25— 30 fő között kellene lennie, de az I. kerületben 26 cso­portnál 40 körül van. Tönkrement épületek felújítása A városi tanács, illetve végrehajtó bizottsága az el­múlt években többször is foglalkozott a gyermekintéz­mények problémáival. A művelődéspolitikai (1968- ban), majd az egészségpoli­tikai irányelvekben (1969- ben) az óvodai, illetve böl­csődei hálózat gyorsabb fej­lesztése mellett foglalt ál­lást. Sajnos, a fejlesztési tervek megvalósításának el­húzódása, valamint az óvo­daépületek gyors romlása egyelőre megakadályozta a helyzet javítását. A férőhely gyarapítása érdekében a végrehajtó bizottság koráb­bi határozata alapján a Toldi utcai óvoda helyreállí­tására 3,3 millió forintot kértek a Pénzügy­miniszté­­riumtól. Végleges válasz még nem érkezett. Elkészüléséig az Arany János utcában kapott lakásban helyezik el az óvodásokat. E helyen a napokban fejezték be a 75 személyes óvoda kialakítá­sát. A Szilléri sugárúti óvo­dára 1970-re és 1971-re ös­­­szesen 4,4 millió forintot biztosítanak a fejlesztési alapból. A tervek most ké­szülnek a kivitelezésre. Az aládúcolt Hunyadi téri óvo­da helyreállítására 1971-ben 400 ezer forintos költséget terveztek. A Juhász Gyula utcai óvoda tetőszerkezeté­nek kijavításához szükséges 100 ezer forintot az idén biztosítják. A tarjáni óvodai beruházások meggyorsítására felvették a kapcsolatot az érdekeltekkel. Remélhető, hogy az első 100 személyes óvoda az idén év végére el­készül. A későbbiekben még egy 150, valamint egy 100 személyes óvoda épül a Tar­­jánban. A Toldi utcai és a Csanádi utcai óvodákban le­vő szolgálati lakásokat is igénybe vették fejlesztésre. Nem segítenek az üzemek Mindhárom kerületi ta­nács vezetői megfelelően tá­mogatják az óvodákat. Álta­lában évente egyszer a vég­rehajtó bizottságok megtár­gyalják a kerületi óvodai felügyelő jelentése alapján az óvodák helyzetét. Jelentős anyagi erőfeszítéseket is tesznek a férőhelyek növelé­sére — mint például a Jó­zsef Attila-telepi és Csanádi utcai óvodák esetében —, valamint az óvodák felújítá­sára az étkeztetési költségek növelésére. Az egyre nagyobb igénye­ket a tanács egymagában nem bírja kielégíteni az üze­mek, vállalatok hozzájárulá­sára is szükség volna. Két évvel ezelőtt 14. szegedi vál­lalat igazgatójával folytattak tanácskozást üzemi óvodák létesítéséről, de a kábelgyár kivételével valamennyi nem­leges álláspontra helyezke­dett. Azóta új rendelkezés jelent meg e tárgyban, mely alapján ismét felveszik a kapcsolatot az üzemekkel. Az említett rendelet ki­mondja : „A gyermekjóléti intézmények közös létesíté­sénél illetve fenntartásánál arra kell törekedni, hogy a közös fenntartásban mind­azok a szervek részt vegye­nek, melyek a gyermekjóléti intézmény működésében ér­dekeltek.” A személyi feltételek is rosszabbodtak az óvodákban. A tanácsi üzemi óvodákban összesen 185 óvónő látja el 159 dajka segítségével a gye­rekek nevelését. Az óvónők elméleti felkészültsége, pe­dagógiai, pszichológiai és didaktikai képzettsége meg­felelő. Ebben a tanévben for­dult elő először, hogy képesí­tés nélküli óvónőket is al­kalmaztak szerződéssel, mert nincs elég óvónőnek jelent­kező fiatal. Visszatartottak nyugdíjas korba lépett, de még szívesen dolgozó óvónő­ket is. Az óvónők az előírt 6 és fél órás munkaidő he­lyett 8—9 órát is dolgoznak. A munkából kilépő kisegítő fizikai dolgozók pótlása igen nehéz. Gyakran előfordul, hogy a hiányzó dajka he­lyett a vezető óvónő fűt, mosogat, takarít. A megnö­­vekedett­ létszám miatt több délutános óvónő munkába állítására volna szükség. Új nevelési program Az idén vezetik be az óvodák új nevelési program­ját, melynek kísérleti mun­káiban a szegedi I. kerületi óvodák is részt vesznek. Az új nevelési program az elő­zőnél jóval munkaigénye­sebb, megfontoltabb, céltu­datosabb felkészülést kíván az óvónőktől. Az ismeret­­anyag sokkal jobban figye­lembe veszi a 3—6 éves korú gyermekek életkori sajátos­ságait, körülményeit. Az óvodai oktató-nevelőmunka alapvető célkitűzése, hogy a gyerekeket előkészítse az is­kolai életre. Az óvodai neve­lésben részesült gyermekek­nek olyan előnyük van a tanulásban és a közösségi magatartásban az óvodába nem járt társaikkal szemben, amit csak nagy erőfeszíté­sekkel tudnak megszüntetni. A szülők és óvodák kap­csolatában előtérbe kerültek a pedagógiai együttműködés követelményei. Több helyen kísérleteznek az úgynevezett nyílt napok rendezésével, amikor a szülők megnéznek egy-egy óvodai foglalkozást. A szülők nagyon szeretik és igénylik az évi két óvodai nyilvános ünnepélyt is. A szülői munkaközösségek tar­talmi munkája óvodánként változó. Különböző társadal­mi munkákat szerveznek az óvoda részére, rendben tart­­­ják az udvari és belső játé­­kokat. A Becsei és a Hét­vezér utcai óvodának szo­cialista szerződése van a pat­ronáló üzemmel. A szülők egy része csak kevéssé ismeri az óvónők munkáját, az óvodai nevelés célkitűzéseit. A köztudatban a játék, a megőrzés az óvo­dák dolga. Sok munkát je­lent a szülői ház és az óvo­da között a nevelési mód­szerek összehangolása. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a művelődés­­ügyi osztály jelentését az is­koláskor előtti nevelés hely­zetéről és feladatairól. Ha­tározatai arra irányultak, hogy a szegedi óvodák meg­tartsák azt a színvonalat, melyet az utóbbi években elértek.

Next