Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Október 4-én érkezik Giri Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége október 4—7 között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Dimény Imre sajtótájékoztatója a magyar mezőgazdaság nehéz esztendeje (Kiküldött munkatársunktól.) Tegnap, pénteken dr. Dimény Imre, mezőgazdaságiés élelmezésügyi miniszter a Parlamentben sajtótájékoztatót tartott. Beszámolójában elmondta, hogy az idei esztendő az elmúlt negyedszázad legnehezebb éve volt a magyar mezőgazdaságnak. A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az ár- és belvizek rendkívül sok gondot okoztak. Körülbelül 250 ezer hold kalászos gabona, csaknem 100 ezer hold kukorica pusztult el, s mintegy 700 ezer holdnyi volt a vetetlen terület. Az ár- és a belvíz miatt az ország szántóterületének kereken 9 százaléka esett ki a termelésből. Az idei gabonatermelésünk előreláthatóan 25 százalékkal gyengébb a tavalyinál. Ettől függetlenül — hangsúlyozta a miniszter — biztosítva van az ország kenyérellátása, mivel a tavalyról tartalékolt gabona és az idei termés elegendőnek látszik az ellátás fedezésére. Részletesen beszélt az őszi betakarítási munkákról is. Elmondta, hogy a kukorica termése körülbelül megfelel a tavalyi átlagnak, bár a betakarításnál nagyon nagy erőfeszítésekre lesz szükség. Részletes adatokat sorolt fel a zöldség- és gyümölcstermelés várható eredményeiről. Sokkal gyengébb volt az idei termelés paradicsomból, paprikából, vöröshagymából. A téli alma mennyisége is 15—20 százalékkal kevesebb lesz a tavalyinál, de mindettől függetlenül a zöldség- és gyümölcsellátásban nem lesz gondunk. Ebben az esztendőben megélénkült az állattenyésztési kedv. Elmondta, hogy a tehénállomány 6 ezerrel, a sertésállomány pedig mintegy egynegyedével nagyobb az elmúlt esztendőhöz képest. A mezőgazdaság anyagi és műszaki ellátásával kapcsolatban kiemelte, hogy körülbelül 700 millió forinttal több gépet vásároltak a mezőgazdasági üzemek, mint tavaly. Ettől függetlenül számos gépféleségből és alkatrészből nem tudták kielégíteni az igényeket. Műtrágyából is jelentősen többet vásároltak a mezőgazdasági birtokok, mint korábban. A soron következő feladatok közül külön is hangsúlyozta: nagyon lényeges, hogy az őszi vetések időben befejeződjenek és a több mint 2 millió hold kukoricavetést rendben betakarítsák. Az őszi mezőgazdasági munkákban — elsősorban a betakarítás és szüreti munkákban — a falusi lakosság gondos és lelkiismeretes összefogására van szükség. A felvásárlásról és forgalmazásról elmondta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termékekből és élelmiszeripari cikkekből megfelelő ellátást biztosítanak; a hazai piacon nem lesz hiány sem a zöldségfélékből, sem pedig az élelmiszeripari termékekből. O. I. Ismét a katonák Újabb társadalmi összefogás az újjáépítésben Árvíz óta szem elől tévesztettük őket. Ott voltak mindig, ahol a gát szakadni akart. Hogy azóta merre jártaik, nem tudni, de most az algyői árvizes házak falán újra találkozhat velük, aki akar. Szombaton és vasárnap, amikor más pihen. Ide nem vezényszóra jöttek, maguk akaratából, társadalmi munkában. Miért jöttek? Nagy Ferenc honvéd szavai: — Kötelességünknek éreztük, hogy jöjjünk, mert segíteni kell. Lipcsei Istvánt családi kapcsolatai Sárospatakhoz kötik, mégis itt van az algyői falakon. Rokonai, ismerősei házát vitte el odafönt a víz, tudja, mit jelent a segítség. Föliratkozott vasárnapra is. Neveket sorolhatnánk tovább, a válaszok azonban egyformák. Nem külsőre, hiszen másképpen fogalmaz mindegyik, a lényeg az egyforma. Segítségre van szükség, ha ráérnek, segítenek. Reggeltől estig dolgoznak, látszik, hogy nem először végeznek hasonló munkát és azt is, hogy szívesen teszik. Nem egyedül találtuk tegnap a katonákat az algyői építkezésen. Az orvosegyetemisták, úgy látszik, ide szoktak, itt voltak most is 41-en, és újabbak készülődtek mára. Rakják a téglát és a blokkot, szünet nélkül, adják kézről kézre, de van, aki eltanulta a szakemberektől, hogyan kell elkapni, párosával. Itt vannak természetesen az építők is, szombaton is, vasárnap is, hiszen a társadalmi segítséghez szakértelem is kell, hogy följebb nőjenek a falak. És egyre többen jönnek az építtetők is. A gyógyszerészlányok szerint könnyű megismerni, kié lesz a ház. Azé, aki négyesével adná a téglát, hogy hamarabb végezzenek. 60. évfolyam, 221. szám 1970. SZEPTEMBER 27„ VASÁRNAP Megjeleni« hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 1 FORINT Pusztaszeri SVS „hétvezérek" a Kossuth Tsz Pusztaszeren napjainkig három közös gazdaság működött: az Árpád, a Kossuth és a Petőfi Tsz. Kis gazdaságokként, elaprózott beruházásokkal egyik termelőszövetkezet sem tudott felzárkózni a legjobb nagyüzemek közé. Szeptember 19-én az Árpád Tsz, 21-én pediig a Kossuth Tsz tagsága úgy döntött, hogy a kettőből egy gazdaságot hoznak létre. 592 szövetkezeti gazda közül 409-en adták le szavazatukat, s ellenvélemény nélkül, úgy döntöttek, hogy 1971. január elsejével egyesülve, egy szövetkezetben kívánnak gazdálkodni. Az összterület 4651 hold, ebből szántó 2807 hold. A szőlő 280 hold, amitől évente most már 2 millió 300 ezer forintos bevételt várnak. Tegnap a pusztaszeri emlékműnél ünnepi közgyűlésre gyűlt össze a két szövetkezet tagsága, s megválasztotta az új vezetőséget. A rendezvényen részt vettek Kiss István, a megyei pártbizottság munkatársa, Csamangó Mihály, a járási pártbizottság osztályvezetője, valamint a megyei, a járási és községi tanácsok képviselői, s meghívottak. Szeri István, a Kossuth Tsz elnöke ismertette, hogy az ünnepi közgyűlés határozatképes, ugyanis 400-nál több szövetkezeti gazda érkezett a nem mindennapi eseményre. A tagság egyhangúan elfogadta a javaslatot, hogy 1971. január elsejétől Hétvezér Tsz néven gazdálkodjanak, s miután meghallgatta az új alapszabály ismertetését, titkosan megválasztották a 11 tagú vezetőséget is. Elnök: Szeri István, elnökhelyettes: Veress László, vezetőségi tagok: Szűcs Ferencné, Tóth Károlyné, Bagi Sándorné, Magyar István, Fejtő Mihály, ifj. Tassi István, Gömöri Endre, Ocskó Dávid és Makra János. Az ellenőrző bizottságba öt tagot választottak, s az ellenőrző bizottság elnökévé Holcsik Józsefet. A megnövekedett gazdaságban sokkal nagyobbak lesznek a feladatok, a követelmények. Az is igaz, hogy koncentráltabb tőkeberuházással és a már meglevő termelőeszközök egyesítésével gazdaságosabban, jövedelmezőbben tudnak termelni. Úttörők köszöntötték a választás után a kedves vendégeket, köztük a szövetkezet legidősebbjeit, Festő József, Kiri István, Nagy Gergelyné és Szász Antalné nyugdíaasokat, járadékosokat. A szövetkezet anyagi erejétől telhetően kedveskedett az idősebbeknek, ez alkalomból a KISZ-fiatalok 150 idős embernek adtak át 100—120 forint értékű ajándékcsomagot. Somogyi Károlyné felvétele A sátrak előtt gyülekeznek a szövetkezetiek Enyhül Az ősz hivatalos bemutatkozása fagyos volt, de talán csak azért, hogy komolyan vegyük érkeztét. Ugyanis a hét végére felenged zordságából, a délnyugati légáramlatokkal érkezett nyugateurópai felmelegedés lassan kelet felé terjed. Tegnap reggelre már a Kárpát-medencét is elérte. A hűvös légtömegek pedig hátrálnak, kelet felé húzódnak. A nyugat felől érkező meleg, és a még itt időző hűvös lé- az idő végő keveredési zónája éppen hazánk fölött van, s ez okozza az erősen felhős, több helyen esőkkel tarkított időjárást. Mára azonban valószínű, hogy felszakadozik a felhőzet és a napsütés is néhány fokkal emeli a hőmérsékletet. Az éjszakai fagyok megszűnnek. Hazánk nagy részén az éjszakai hőmérséklet plusz tíz fok körül várható. Kirándulóidőt várunk vasárnapra. Az olasz—magyar gazdasági kapcsolatokról Timár Mátyás nyilatkozata Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Olaszországból, ahol Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására néhány napos látogatást tett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Vályi Péter pénzügyminiszter, Marjai József külügyminiszterhelyettes; jelen volt Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Tímár Mátyás hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának: Olaszországi utam célja az volt, hogy a kedvező tendenciákat stabilizáljuk és erősítsük — mondotta többek között. Eszmecserét folytattam (időrendi sorrendben) Moro külügyminiszterrel, Zagari külkereskedelmi miniszterrel, De Bartino miniszterelnök-helyettessel, majd Colombo miniszterelnökkel arról, hogy milyen módon lehet szorosabbra fűzni kapcsolatainkat, fokozni a két ország közötti árucserét és az ipari együttműködést. Bár külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben dinamikusan fejlődött, Magyarország részesedése az olasz külkereskedelemben százalékos arányban még mindig kisebb, mint a második világháború előtt. Teljes volt az egyetértés köztünk abban, hogy ez nem természetes állapot. A két ország földrajzi közelsége, történelmi, gazdasági adottságai, a jelenleginél lényegesen szorosabb gazdasági kapcsolatokat tesznek lehetővé. Mint ismeretes, az Olaszországba irányuló magyar export nagy része mezőgazdasági termék. A hosszabb távra szóló mezőgazdasági export stabilitásában bizonyos gondokat okoz az Európai Közös Piac ismert rendtartása. Egyetértés volt abban is, hogy bővítsük az iparcikkek árucseréjét és a termelési kooperációt. Magyarországon az automobilizmus az utóbbi időben lényeges fejlődésnek indult, s a fejlődés tovább fokozódik. A negyedik ötéves terv végére hazánkban a személygépkocsik száma túlhaladja a félmilliót, ehhez megfelelő úthálózatra, szervizhálózatra lesz szükség, e fejlesztésben Olaszország is érdekelt. Erről tárgyaltunk a külkereskedelmi miniszterrel, más partnerekkel is, s illetékes szerveink e tárgyalásokat tovább folytatják. Utalnék arra, hogy már tavaly körülbelül 5 ezer személygépkocsit vásároltunk a Fiat cégtől, de nemcsak olasz autók beszerzéséről van szó, hanem az automobilizmus magyarországi fejlesztésével kapcsolatos egyéb kapcsolatokról is. Valamennyi megbeszélés alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a nyugat-európai országokban, köztük Olaszországban is erősödő a meggyőződés, hogy az európai biztonsági konferencia komoly lépés lenne az európai béke és biztonság érdekében.