Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Diákszociális alapot létesített a szegedi tanács Egy korábbi tanácsi vég­rehajtó bizottsági határozat alapján az 1971. évi költ­ségvetésben 150 ezer forintot biztosított a tanács vb mű­velődésügyi osztálya diák­szociális alap létrehozására Szegeden. A diákszociális alap célja, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­kei számára — összhangban pártunk X. kongresszusának határozatával — jobb tanu­lási feltételeket biztosítson, anyagi támogatást is adjon tehetségük kibontakoztatá­sához, s lehetőséget adjon továbbtanulásukhoz A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén szabályzatba foglalta a di­ákszociális alap felhasználá­sát Eszerint az alapból tá­mogatásban részesíthető bármely Szegeden lakó munkásszülő gyermeke, aki valamelyik szegedi általános iskola VII—VIII., vagy kö­zépiskola I—IV. osztályának (a nem tanácsi fennhatósá­gú iskolákban is) tanulója; példás magatartással és­ szorgalmas tanulással az előző fél évben legalább 4,5-ös tanulmányi eredményt ért el, vagy valamelyik tan­tárgyból kiemelkedő képes­ségről tett bizonyságot és tanulmányi átlaga 4,0-nél nem rosszabb, a diák csa­ládjában a havi jövedelem egy főre jutó része nem ha­ladja meg az ezer forintot, és legalább az egyik szülő jelenleg is fizikai dolgozó. Ha az elmondott feltételek megvannak, és a szülő is egyet­ért azal, hogy gyerme­ke az alapból részesüljön, az iskola igazgatója éven­ként kétszer terjesztheti elő személyi javaslatát a városi tanács művelődésügyi osztályához. Az első félév­re szóló javaslatokat mindig augusztus 15-ig, a második félévre szólót január 15-ig kell előterjeszteni. A javas­latokat az iskolai pártszer­vezettel egyetértésben a KISZ­, illetve az úttörőszer­­vezet és a szülői munkakö­zösség véleményének meg­hallgatásával készítik elő, s az esetleges véleményelté­rést is feltüntetik a javas­latban. Ugyanaz a tanuló egymás után többször is ja­­vasolható tanulmányi segé­lyezésre, ha a feltételeknek folyamatosan megfelel. A beérkezett javaslatokat a művelődésügyi osztály a KISZ városi bizottsága és a városi nőbizottság bevoná­sával bírálja el. A döntést szeptember 1-ig, illetve feb­ruár 1-ig hozza meg. A ta­nulmányi segély összege az általános iskolában féléven­ként 500, a középiskolákban félévenként 1000 forint. A diákszociális alap terhére egyidejűleg körülbelül 50 általános iskolás és ugyan­ennyi középiskolás tanuló részesíthető segélyben. Az egyes iskolák között előze­tes keretszámok megállapí­tása nem indokolt, de tíznél több javaslatot egy iskola sem terjeszthet elő. A tanulóknak megállapí­tott segélyöszegből — a ta­nuló vagy a szülő által beje­lentett igények alapján, az osztályfőnök véleményét is meghallgatva — többféle kiadás fedezhető: a napközi, a menza étkeztetési díja; tankönyvek, tanszerek, eset­leg szépirodalmi, ismeret­terjesztő könyvek vásárlása, táborozás, tanulmányi kirán­dulás, országjárás költségei; olyan iskolán kívüli kultu­rális igények, mint például mozi, színház, hangverseny; felsőfokú intézmény felvé­teli vizsgáján való részvétel (Utazás) költségei; a tanuló személyes használatát szol­gáló cikkek, például ruhá­zat vásárlása. Mindenkép­pen biztosítani kell, hogy a segélyösszegek teljes egészé­ben a kedvezményezett ta­nulók érdekeit szolgálják. A diákszociális alap sza­bályzata visszamenőleg, 1971. január 1-ével lépett hatály­ba. Kincs fennakadás a közlekedésben Nem jósolni jöttek a csonttollú madarak Kedden megnyugtató hely­zetképet adtak a MÁV, a KPM, a Volán és a légi for­galom ügyeletesei. A tájé­koztatás szerint az elmúlt napokhoz viszonyítva tovább javultak a közlekedési vi­szonyok. A vasúti forgalmat keddre virradóra csupán a helyenként fellépő köd za­varta, azonban ez sem volt országos jellegű. Látási ne­hézségek miatt kissé lelas­sult a személyszállító vona­tok sebessége, de nagyobb késés ennek ellenére sem fordult elő a vonalakon. A nemzetközi vonatok egész minimális késéssel érkeztek, illetve indultak. A főútvonalak — amelye­ket a hajnali órákban fel­szórtak — országszerte jár­hatók, s ugyanez vonatko­zik az alsóbbrendű utakra is. A járművek vezetőit vi­szont még mindig óvatos­ságra inú­ik a síkosság miatt. Kedvező választ adtak a Volánnál is: a távolsági au­tóbuszjáratok mindenfelé pontosan indultak és a leg­több helyről ugyanígy, vagy legfeljebb minimális késés­sel érkeztek. • Ismert tény, hogy nyáron hazánkban tartózkodó ma­darak egy része télre mele­gebb vidékre költözik. Ugyanakkor vannak olyan madarak is, amelyek tőlünk északra fekvő tájakon köl­tenek, de a téli hónapokban rövidebb, hosszabb időt gyakran nálunk töltenek. Az ide érkező téli „ván­doroknak" egyik jellegzetes képviselője a csonttollú ma­dár. Érkezésükről a közhie­delem azt vallja, hogy a ma­darak erős hideget jósol­nak, hosszú, kemény tél várható. A tudományos szemlélet nem osztja ezt a véleményt, a szakemberek véleménye szerint ténylege­sen arról van szó, hogy a madarak is érzékenyek az időjárásra. A zord hideg be­álltával az északi tájakról melegebb éghajlat után ku­tatva jutnak el hozzánk és egy ideig tanyát vernek. Különösen kedvenc helyük a Mátra és a Bükk között el­húzódó védettebb völgyvo­nulat, valamint Szeged-Fe­­hértó. Érkezésüket természete­sen gyakran követi északi irányból hideg áramlat. Er­ről azonban a madarak „nem tehetnek” semmit, egyszerűen csak észlelik a hidegebb északi időjárást,­­de „nem tudnak jósolni”. II. évfolyam. 18. Rém 1971. JANUÁR IS, SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 13 oldalon. ARA: 80 FILLER Téeszek a homokon Új tervek a járás homokterületeinek hasznosítására A szegedi járásban 45 termelőszövetkezet mintegy 153 ezer holdon gazdálko­dik. Nagy részük — ponto­san 31 — olyan kedvezőtlen adottságú területen, amely­nek gazdaságos kihasználá­sára szinte külön tervet kell kidolgozni. A kétségtelen fejlődés ellenére is alatta marad ezen a vidéken a kö­zös és az egyéni jövedelem a megyei átlagnak: a kü­lönbség munkanaponként az egyéni jövedelemben 22 fo­rint. Nem csoda hát, annak ellenére, hogy a megyei és járási tanács már tíz év óta jelentős erőfeszítéseket tesz a homokon gazdálkodó szö­vetkezetek fejlesztésére, egy­re fogy a munkaerő, a sze­gedi ipar elcsábítja ebből a körzetből a fiatalokat, s az idősebb munkaerőt is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben 9700, a szakszövetkezetekben pe­dig mintegy 7000 család 21 ezer tagját foglalkoztatják állandóan és háromezret idő­szakosan a mezőgazdaság­ban. De a tagoknak mind­össze 23 százaléka a 40 év alatti, 42 százalékuk pedig már betöltötte 60. életévét is. A körülmények javításá­val 1963-ban tervtanulmány foglalkozott. 1964-ben a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány tárgyalta a Csongrád megyei homokte­rületek hasznosítására tett javaslatot, s 1968-tól megkü­lönböztetett állami támoga­tást kapnak a szövetkezetek. Az elmúlt évben a Csong­rád megyei tanács vb elő­terjesztést készített az átla­gosnál gyengébb termőké­pességű területeken elhe­lyezkedő mezőgazdasági nagyüzemek helyzetéről és további fejlődéséről, majd ennek alapján a múlt év decemberében a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Szegeden megvi­tatta saját főosztályának, il­letve a Csongrád megyei ta­nács illetékes osztályának közös előterjesztését. A Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a miniszteri értekezlet ha­tározatai következtében ki­alakult helyzetet. Azt, hogy milyen lépések szükségesek az új koncepció realizálásá­hoz. Az új elképzelésekben szerepel ugyanis többek kö­zött olyan bázisgazdaságok létrehozása, amelyek né­hány év múlva modellül szolgálhatnak a többi ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sához, a nyárfa- és egyéb hasznos erdőtelepítés szor­galmazása, a gyeptelepítés, a legelőgazdálkodás, a szarvas­marha- és juhtenyésztés fej­lesztése stb. tekintetében. A rendkívül­ sokféle-fajta tervezett tevékenység össze­hangolására, a főbb koncep­ciók kijelölésére az illetékes minisztérium, a tanácsi, és a pártszervek szakemberei­ből koordinációs bizottság alakult Ahogy a vb-ülésen elhangzott, a közös tervek nem évekre, hanem egy év­tizedre szólnak. Az erdősí­tés, az ésszerű növénytele­pítések akkorra hozzák meg azt a hasznot, amit várnak tőlük. De biztosan többet is: új, másabb életet a homo­kon. A szegedi olajmezőn Minden mező alszik télen, csak az olajmező él to­vább. Gépek dübörögnek éjjel-nappal, höben-fagy­ban, de emberek éltetik ezt a mezőt. „Műhelyüket” a szabad ég takarja, vagy a vastag hó. Ha esik, áznak, ha fagy, fáznak is az olajbányászok. A tornyok alját, ahol szakadatlanul dolgoznak, nem lehet fűteni, „lélekmelegítő” laposüveget se hordhatnak zsebükben, legföljebb a melegedőbódéba húzódhatnak be néhány perces toporgásra, ha a munka engedi. Ha a gép fázik, néhány szavas kikapcsolódás után hamar fölmondja a szolgálatot. Frissítőként meleg vízzel öntik nyakon a szelepeket, mert a hosszabb alvás után még nehezebb az ébredés. Legkényesebb maga az olaj, de a szabályozó műszerek is rosszul számolnának, ha fázná­nak. Gőzzel fűtik tehát a hatalmas tartályokat, így mele­gítik az apróbb-nagyobb szerkezeteket is. A helytállás aranyszabálya itt kint, az olaj termőföldjén: jöhet a hó, jöhet a fagy, de az olajnak mennie kell. I Somogyi Károlyné felvétel« i

Next