Delta, 1980 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Üvegszálbetétes betonelemek A hagyományos acélbetét helyett üvegszálbetétet tartalmaznak a temesvári műszaki főiskola kutatóintézetében kifejlesztett újfajta betonlapok, amelyeket elsősorban az öntözőcsatornák bélelésére használnak fel. Az üvegszálbetétes betonelemek 50 százalékkal könnyebbek, mint a hagyományos betonlapok és tíz százalékkal kevesebb cement kell hozzájuk. Újfajta betoncsöveket, rácstartókat, tetőszerkezeti elemeket, tetőprofilokat is kidolgoztak, amelyekkel jelentősen csökkenthetik az acél- és cementfelhasználást, továbbá az épületek súlyát is. LYUKKERESŐ AUTOMATA A csővezetékrendszerek sérüléseinek, lyukainak megkeresésére önműködő elemzőberendezést szerkesztettek a Német Szövetségi Köztársaságban. A berendezés azt a jelenséget hasznosítja, hogy a lyukak állandóan negatív nyomáshullámokat hoznak létre, amelyek a csőben mindkét irányban meghatározott fizikai törvényszerűség szerint terjednek. Ebből a vezérlőközpont önműködően kiszámíthatja a lyuk, sérülés helyét. A javítóbrigád azonnal a megfelelő helyen avatkozhat be és gyors intézkedéssel megakadályozhatják a nagyobb károkat. MESTERSÉGES ERELZÁRÁS A világ több országában kísérleteznek jelenleg a gyógyító vazookkluzióval, az erek gyógyító célú elzárásával. Bizonyos röntgenvizsgálathoz például műanyagot vagy habanyagot juttatnak egyegy érbe és ezzel elzáródást idéznek elő. Ezen a módon nagyobb műtéti beavatkozás nélkül csillapítani lehet a vérzést. A müncheni röntgenklinika közlése szerint a vesét ellátó ér mesterséges elzárásával sikerült a rosszindulatú daganat méretét csökkenteni ebben a térségben, sőt, teljesen el is pusztítani a daganatot. A vérzés és a fájdalom megszűnt a beavatkozás hatására. A mesterséges érelzárás módszere alkalmasnak látszik a tüdőtuberkulózis okozta vérzés csillapítására és bizonyos gyomor- és bélpanaszok enyhítésére is. Megoldható vele a májzsugorodás bizonyos eseteiben jelentkező súlyos vérzés leküzdése is: az érintett betegek egyharmada már az első vérzés során 30 percen belül meghal egyébként. A nyugatberlini klinikán mesterséges érelzárással sikerült elzárni a nyitva maradt Botallo-vezetéket is. Ez az aorta és a tüdőverőér között a magzati vérkeringés idején fennálló összeköttetés később elzáródik. Eddig nehéz műtéttel kellett közbeavatkozni, ha a spontán záródás nem következett be. Nyomtatott antenna A holland Philips mérnökeinek új eljárásával a mikrohullámú antenna és a mikrohullámú vevő-elektronika a félvezető anyagnak ugyanabban a darabjában helyezhető el. Az új módszer nagyon kompakttá, olcsóvá és egyszerűen gyárthatóvá teszi ezeket az antennákat. A „hasíték-antenna” kétdimenziós megfelelője az ismert háromdimenziós kürtantennának. A kürtöt — vagyis a hasítékot — vékony fémrétegek között alakítják ki szilíciumlemezre nyomtatva. Egészen mostanáig azért nem sikerült megoldani az antenna félvezető lemezre nyomtatását, mert a szilícium reflektálja, visszaveri a beérkező frekvenciák legnagyobb részét, nagy energiaveszteséget okoz. Egyelőre még gyártási titok, hogy a Philips mérnökeinek miként sikerült egyesíteni az antennát és az elektronikát ugyanabban a rétegben, közönséges fotolitográfiai eljárással. Új jégkorszak küszöbén? A jelenlegi átmeneti korszakból az átlépés a teljes jégkorszakba húsz évnél rövidebb idő alatt végbemehet, és veszedelmesen közel vagyunk a következő jégkorszakhoz — állítja Genevieve Woillard, a belgiumi Louvain egyetemének kutatója. Az általános feltevés szerint égitestünk az elmúlt egymillió évben a jégkorszakok ciklusát élte át. Ezek a jégkorszakok 90—100 ezer évig tartottak és rövid, mintegy 15 ezer évig tartó melegebb, interglaciális szakaszok választották el őket. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt ért véget, így a következőnek rövidesen meg kell kezdődnie — a „rövidesen” a klímakutatók mércéjével mérve ezer éveket is jelenthet. Woillard az elmúlt 140 ezer év virágporkövületeit tanulmányozta behatóan a klimatikus változások jelzőjeként és azt tapasztalta, hogy a növényzetben jelentős változások mentek végbe csupán 150 évvel az interglaciális időszakok vége előtt. Ezekre az átmeneti időszakokra a kemény, havas telek és meleg nyarak voltak a jellemzők. A belga kutatónő úgy véli, hogy ilyen növényzetátalakulási jelek már tapasztalhatók Skandinávia északi részének erdőségeiben. „Nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a nyugat-európai erdők gyors, talán drámai átalakulása felé haladunk, és ez az átalakulás 115 ezer évvel ezelőtt mindössze húsz évet vett igénybe” — állítja Woillard. Izotópok vallomása a Föld kialakulásáról Mai feltevéseink szerint a Föld kialakulásakor bolygónk teljesen olvadt anyagából elkülönült a sok vasat tartalmazó földmag és a vékony kéreg, s közöttük helyezkedik el a vastag, egynemű földköpeny. Két amerikai geológus most közzétett tanulmányában bizonyítékokat ismertet arra vonatkozóan, hogy a Föld kialakulása óta változatlanul megmaradt vékony kőzetréteg a kontinensek alatt helyezkedik el. Elvetik az egynemű földköpeny feltételezését —■ szerintük a köpeny két elkülönült övezetből áll. Az alsó, az ősibb réteg szétválatlan kőzetekből áll, ebbe merülnek a kontinensekből származó anyag maradványai. A geológusok a neodimium elem két izotópjának arányát vizsgálták a kontinentális és a tengerfenéki lávákban. A tengerfenéki lávában több neodimium—143 izotópot találtak, mint a szárazföldi lávákban. A szárazföldi vulkánok sokkal mélyebbre nyúlnak, így a köpenyből feltörő anyagok izotóparánya megegyezik az ősi kőzetekével. A kutatások során százmillió évnél fiatalabb lávák izotóparányát elemezték. Most megkezdik ennél idősebb lávaminták elemzését is, hogy a feltételezett izotópanomáliával is igazolják új Föld-szerkezeti modelljüket. Távolságmérés a denevér módjára Az Egyesült Államokban nemrégiben forgalomba hozott új típusú fényképezőgép ultrahangokkal méri meg a tárgy távolságát és ennek megfelelően állítja be önműködően a kamera optikáját. Aranynyal bevont műanyag fólia mögött helyezkednek el az ultrahangjelet kibocsátó és a visszhangot felfogó fémmembránok. A négy különböző frekvenciájú ultrahangból álló hangjelet emberi, állati füllel nem lehet érzékelni. A hangintenzitás is olyan elenyésző, hogy semmiképpen sem okozhat egészségi károsodást. A mért értéknek megfelelően szervomotor állítja be az objektív távolságát. A motor működéséhez szükséges és a villanófényt működtető energiát a filmcsomaggal egyesített hatvoltos laposelem adja. Üveglapon, ablakon keresztül természetesen az újfajta géppel nem lehet felvételt készíteni és a sűrű hóesés is meghamisítja a mérést. Szomjazó növények Az ólomtól szomjaznak a növények — állapították meg a bécsi egyetem növényfiziológiai intézetének munkatársai. A főként az autók, motorkerékpárok kipufogógázaival a környezetbe kerülő nehézfém nemcsak nagy koncentrációban akadályozza akár 90 százalékos mértékben a gyökerek vízfelvételét. Az ólom okozta „fiziológiai vízstressz” felborítja a növények vízfelvételének napi ritmusát is, minden jel szerint tápanyagokat — például káliumot — von el a felszíni növényrészekből és ezzel befolyásolja a levelek párologtatását. Ezt a rendkívüli stresszhatást már olyan viszonylag kis mennyiségű ólom is kiválthatja, ami mindenütt megtalálható az autópályák, autóutak környékén. SÖRTARTÓSÍTÓ A Bolgár Tudományos Akadémia betevgrádi kísérleti állomásán küllönleges enzimkészítményt készítettek az értékes sörfajták stabilizálására. A „Krisztalaza” elnevezésű készítmény elbontja a sörben levő nagymolekulájú fehérjéket és ezzel megakadályozza a sör további fermentációját. Az enzimkészítmény jól hasznosítható a gyümölcslevek tisztítására is. tudományos hírmagyarázónk ÍRJA: Nyomozás A Bad Nauheim-i (NSZK) fiziológiai és klinikai kísérleti intézetben hektóliterszámra dolgozzák fel a kutatók a vért: olyan anyagokat keresnek benne, amelyek a szívizom-infarkust követően „péterek” növekedését indítják el, ösztönzik a kollaterális keringés kialakulását az érelzáródás miatt rosszul ellátott, sérült izomszövetek vérellátására. A kollaterális keringés kialakulásakor az események egész láncolata megy végbe. Az eseménysor az infarktussal kezdődik. Valamelyik koszorúér beszűkülése vagy elzáródása miatt összeomlik a szívizom meghatározott területének vérellátása — az érintett terület sejtjei elhalnak, nekrotizálódnak. Csakhamar — 45—60 percen belüli gyulladásos folyamat kezdődik. Fehérvérsejtek, leukociták, főként falósejtek vándorolnak be a szívizom érintett területére. Erre a károsodott szívizomterület által kibocsátott anyagok által kapják a jelet, ezek az anyagok egyfajta csalogatóként és útjelzőként hatnak. Röviddel a falósejtek „bevonulása” után megkezdődik a kollaterális erek növekedése. Erre a voltaképpen károsodott területtől távolabb kerül sor: kis híderek (arteriolák) indulnak ki a normális vérellátású területekről az elzáródott koszorúér ellátási területére. Hogyan megy végbe ez a távhatás és miként ellenőrzi-vezérli a szervezet? Ez sok más szempontból is rendkívüli jelentőségű kérdés. Régebben úgy vélték, hogy a kollaterális keringés kialakulását tisztán fizikai ingerek indítják el: a koszorúerek véráramlásának megváltozott nyomásviszonyai. Újabban kiderült, hogy