Dolgozó Nő, 1972 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
MUNKA TANULÁS, VEZETÉS A felvételes sepsiszentgyörgyi Oltus Textil Üzem jelentős helyet foglal el Kovászna megye gazdasági térképén. Kevés itt az olyan család, amelyiknek ne lett volna valamilyen úton-módon kapcsolata a gyárral: innen ment nyugdíjba a nagymama, ide készül a nagylány. Mert az alkalmazottak többsége — mint általában a könnyűipari üzemekben — nő, szövő-fonó asszony, leány. Szakképzettségük, szorgos munkájuk bizonyítékai a külföldi piacokra is eljutó kifogástalan minőségű damasztok, vásznak. Nekik is köszönhető, hogy szép eredménnyel zárhatták az 1971-es évet, 4,2%-kal teljesítették túl az előirányzott termelési tervet. Az üzem vezetősége nagyra értékeli munkájukat, tudásukat. Különösen a szakiskolát végzett s az esti líceumban leérettségizett fiatal munkásgárdát tartja Vass Károly igazgató aranyfedezetnek. Ők azok, akik amellett, hogy a szakmát kifogástalanul megtanulták , képesek a további állandó fejlődésre. Mert ma, a tudomány, a technika gyors ütemű fejlődésének korában a pillanatnyi ismeretanyag holnap már kevés, s holnaputánra elégtelen. Még a fonó- szövőgép mellett dolgozóknak is. Ezért követtek el mindent, hogy a szakmai tanfolyamok — amelyeknek időnkénti megismétlése minden dolgozó kötelessége — minél tartalmasabbak, célravezetőbbek legyenek. A szövődében és a fonodában az elmúlt ősszel sikerrel zárták a háromhónapos tanulást, s nagyon színvonalas a minőségi ellenőrök és a laboránsok szaktanfolyama. De bár a termelésben kifogástalanul dolgoznak, az üzem vezetésében, irányításában még nem veszik ki eléggé a részüket: amíg a termelésben dolgozók hetven százaléka nő, addig a felelős beosztásban levőknek mindössze tíz százaléka. Magyarázatot keresni e jelenségre nem egyszerű dolog, ezernyi szálból tevődik össze. Kerékkötői még ma is a nők felelős munkakörbe helyezésének — amint azt Király Károly elvtárs,a megyei pártbizottság első titkára is elmondottak a még meglevő előítéletek. Vannak,akik azt kérdezik: mi szükség egy anyát, feleséget «előléptetni», vannak, akik a nő erkölcsi magatartásával, szaktudásával szemben összehasonlíthatatlanul magasabb követelményeket állítanak fel,mint a férfiéval szemben. Máskor éppen a nők azok, akik nem bíznak eléggé saját képességeikben, erejükben, holott éppúgy megállnák a helyüket, mint a férfi. Az Oltus gyárban is eredményes munkát végez az a néhány nő, aki felelős beosztásban, technológusként, minőségi ellenőrként, laboránsként dolgozik. Az üzemvezetés felső szervében, a dolgozók tanácsában a tizenhét tag között egyelőre csak négyen képviselik a nőket. Bartók Anna pártbizottsági titkár és Bács Anna szakszervezeti elnöknő tisztségüknél fogva tartoznak ide, Bartha Mária szövőnőt és Váncsa Vilma fonónőt a dolgozók közgyűlésének jóváhagyásával választották be az elmúlt év júliusában. Mindketten szakiskolát végeztek, s tapasztalatuk, hozzáértésük elismeréseképpen a legkényesebb munkafázisokat végzik a termelésben.De amellett, hogy az élmunkások sorába tartoznak, hogy fegyelmezettek, pontosak , van még egy jellemvonásuk, a közösségért való szüntelen tevékenység. Nicolae Ceauşescu elvtárs a községi pártbizottsági titkárok és néptanácsi elnökök országos konferenciáján újra hangsúlyozta: «A férfiak és a nők közötti jogegyenlőség egyenlőséget jelent a vezetési munkában való részvételben is minden tevékenységi területen és célul kell kitűznünk hogy határozottabban megvalósítjuk azt.» S e célkitűzés megvalósítása a nők cselekvő és közvetlen részvételének kiterjesztése a gazdasági életben, az üzemvezetésben függ attól is, hogy a már felelősséggel megbízott asszonyok hogyan dolgoznak. Tevékenységük ösztönzőleg, bátorítóan hat a többi nőre, s hozzájárul a még meglevő előítéletek eloszlatásához. Ezért is kívánjuk, hogy az 1972-es esztendő munkaeredményekben, felelős tisztségük gyakorlásában gyümölcsöző legyen. LEN ILONA Bartha Mária szövőnő, ha délutáni váltásban dolgozik, gyakran betér lakónegyedük új iskolájába, hogy az ötödik osztályos István fiával megbeszéljék az iskolai híreket, a délutáni feladatait. Az üzem laboratóriumi dolgozói hetenként két órát tanulnak. Ciobotaru Klára mérnöknő, a fonoda technológusa vezeti a tanfolyamot. B A Váncsa Vilma Tibi fia elsőosztályos, naponta szüksége van még az édesanya türelmes segítségére, magyarázatára. IOAN MICLEA-MIHALE