Dunaferr, 2007 (56. évfolyam, 1-52. szám)

2007-05-25 / 21. szám

MEGÚJUL A SZABADSÁG HÍD, MINDJÁRT KÉSZ A DUNAÚJVÁROSI, ÉS ÉPÜL AZ MO ÉSZAKI IS Hidak évadja Magyarországon A hídépítésben dolgozó szak­emberek a megmondhatói, hogy igen ritkán fordul elő olyan év, amikor egyszerre több „hidas" nagyberuházás is folyna az országban. Volt már olyan időszaka a magyar hídépítés történetének, ami­kor évtizedekig nem épült jelentősebb vízi átkelő. Ezért is számít szinte példa nélkülinek a 2007-es év, amikor is párhu­zamosan három, különböző stádiumban lévő hídépítési projekten dolgoznak a szak­emberek. Megkezdődött az M0-s körgyűrű északi Duna­­hídjának építése, a dunaúj­városi híd beruházása már a végéhez közeledik, a buda­pesti Szabadság-híd csaknem másfél évre tervezett felújítása is elindult. Mindhárom témá­ról beszámoltak a projektek vezető szakemberei a közel­múltban Dunaújvárosban megrendezett IX. Acélfeldol­gozási és Acélépítési Konfe­rencián. Régi fényében tündököl majd Az 1896-ban épült Szabadság híd — hozzáértők szerint is a világ egyik legszebb Gerber­­rendszerű hídja — az 1980- as években esett át utolsó, jelentős felújításán. Teljes rekonstrukciója rendkívül aktuálissá vált tehát, amelyet a négyes metró építése miat­ti huzamosabb használaton kívüli időszakra terveztek. A felújítás során sor kerül a teljes tartószerkezet megújítására, a díszítőelemek korhű helyreál­lítására, a hossztartók, pályale­mezek, járdák átépítésére és az ivóvízvezeték-rendszer teljes felújítására is. Fontos szakmai újdonság, hogy az acélszerke­zetben olyan rögzítési módo­kat találtak ki a mérnökök, amelyek az eredeti, szegecselt rögzítési módot a legjobban megközelítik, de hosszú élet­­tartamúak, és nem növelik tovább a híd saját tömegét. A híd legnagyobb megterhelését jelenleg a villamosforgalom jelenti, ideális esetben ennek teljes felfüggesztése lenne a legjobb. Miután azonban a villamosforgalom adott, a híd terhelését nagyobb teherbírá­sú, kevésbé zajos sínrendszer­rel igyekeznek csökkenteni a tervezők. A mintegy ötmilli­­árd forintba kerülő beruhá­zás miatti forgalomkorlátozá­sok egészen biztosan próbá­ra teszik majd a fővárosban közlekedők türelmét, de cse­rében a jövő év végére ismét régi fényében tündökölhet majd a rendkívüli szépségű ipari műemlékhíd. A leghosszabb folyami híd Az MO-ás körgyűrű északi Duna-hídjának tervezése már 1993-ban megkezdődött, a kivi­telezés megkezdését azonban hosszú éveken át különböző akadályok hátráltatták. Tavaly januárban azonban az építtető Nemzeti Autópálya Zrt. és az építési tendert elnyerő MO Északi Duna-híd Kon­zorcium képviselői aláírták a szerződést, és a munka végre megkezdődhetett. Az öt sza­kaszból álló híd, hazánk leg­hosszabb folyami átkelőhelye összesen 1862 méter hosszú lesz, és 27 nyílással rendelke­zik, a sorban pedig ez a híd lesz a Duna magyarországi sza­kaszán a tizenkilencedik. Az új híd a Budapestet körülvevő M0 körgyűrű már forgalomban lévő, M3 autópálya és a 2/a szá­mú főút közötti szakaszának folytatásaként létrejövő északi szektor nyomvonala Budapest határánál keresztezi majd a Duna főágát, a Szentendrei­sziget déli részét, a szentendrei Duna-ágat és az árterületeket. A hídon 2x2 sáv vezeti majd át a közúti forgalmat, de a terve­zés lehetőséget nyújt a későbbi esetleges plusz egy-egy sáv kijelölésére is. A hídépítés a legmodernebb technológiákkal valósul meg: az ártéri hidakat feszített vasbeton keresztmet­szettel és előretolásos módszer­rel építik, a Szentendrei Duna­­ági híd pedig a szerelőtéri összeállítás után a többek között Dunaújvárosban is jól bevált beúsztatásos módszerrel kerül a helyére. Szakmai szem­pontból mindenképpen újdon­ság lesz a főági híd építészeti megoldása, hiszen Magyaror­szágon még nem készült eddig ilyen, legyezőszerűen felfüg­gesztett ferdekábeles megoldá­sú hídszerkezet. A tervezésnél külön hangsúlyt fektettek a szakemberek a környezetvé­delmi szempontokra, hiszen a híd természetvédelmi terüle­ten épül. A tervek szerint 2008 augusztusában indulhat majd meg az átkelőforgalom az új hídon. Neve még nincs, de mindjárt kész A dunaújvárosi híd építésének egyes fázisairól csaknem heti rendszerességgel beszámolt hetilapunk is, így jól ismert olvasóink előtt, hogy éppen hol tartanak a munkálatok. Már a legutolsó műveleteket végzik a hídépítők a véghaj­rában, a festési munkálatok mellett a világítási rendszer szerelése folyik. Hogy a júni­us végi átadási határidőre az utolsó simításokkal is elké­szülnek-e a kivitelezők, az most már csak az időjáráson múlik. A konferencia közönsé­ge nagy érdeklődéssel hallgat­ta a két előadót, akik a mára már megvalósult munkálato­kat idézték fel, számos látvá­nyos helyszíni fotó segítségé­vel. A „legek hídjaként" emle­getett dunaújvárosi folyami átkelőnek egyébként valóban több műszaki paramétere is egyedülálló. A mederhíd 307,9 méteres fesztávja a saját kate­góriájában, tehát a kosárfüles ívhidak között világrekord, szokatlanul nagy a 8600 ton­nás tömege is, emellett többek között rekorder abban is, hogy az első olyan magyarországi híd, amelynek minden kötése hegesztett. A technológiában pedig szintén szakmai bravúrt, sőt világrekordot jelentett az a módszer, amellyel beúsztatták és beforgatták a helyére a 41 méter széles és 51 méter magas hidat a 2000 tonna tömegű és 15 méter magas alátámasztó állványzattal együtt. A beruházásból hátralévő néhány hét munkálatai mel­lett legalább olyan fontos lesz egy kifejező, méltó nevet ta­lálni a hídnak, amely új táv­latokat nyithat majd a térség gazdasági fejlődésében. Sz. I. 6 DUNAFERR 2007. május 25. — 21. szám

Next