Dunántúl, 1919. szeptember (9. évfolyam, 179-202. szám)

1919-09-19 / 193. szám

U tvjolgam 193» ***»• ?étl^ Hit. 1919. szeptember 19. Előfizetési sz: Egész évre . . . 120'— 1félévre .... 60­— Negyedévre . . . 30 — Egy hóra .... 10‘— Egy szám ára 50 fi­lé'. Kiadóhivatal: Igeeu­m-utca 4 szám. Kiadó telefonja: 222. Szerkesztőség: Lyceum-utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyikttér soronkint 2 kor Pécs népesedése 10 év alatt­­ 9537 születés — 14453 halálozás — 3848 házasság Pécs, szept. 18. (Dunántúl tudósítójától.) Pécs város népesedéséről érde­kes számadatokban számol be az alábbi statisztika. Köztudomású, hogy Pécsett már évtizedek óta mindig nagyobb a halálozások szá­ma, mint a születéseké. Az anya­könyvi hivatalban bejelentett ezek a számok azonban nem nyújthat­nak teljesen hű képet Pécs népes­ségének évenként való hullámzásá­ról. Csupán a születések száma irányadó. A halálozások között évről-évre nagyszámú vidéki akad, akik gyógyulást jönnek keresni a pécsi kórházakba. A súlyos és már előre haladt betegségek esetében azonban a pécsi orvosok sem segít­hetnek. A pécsi kórházak betegei­nek száma egyébként is háromne­gyed részben nem pécsi. Ezért a pécsi anyakönyvi hivatalban beje­lentett haláleseteknek aránylag a felét számíthatjuk csak pécsinek. A háborús évek alatt Pécsett anya­könyvelték az itt született hősi ha­lottakat is az egyik belügyminisz­teri rendelet értelmében. Ennek következtében a halottak száma újabb jelentékeny számmal emel­kedett. Az utóbbi tíz év alatt a születé­sek száma fokozatos emelkedést mutat 1914-ig. A háború kitörése után fokozatosan csökken a szüle­tések száma egészen a múlt eszten­deig. A statisztika utolsó adatai 1919. szeptember 18-ig szólnak. Az idei 8 és fél hónap alatt azonban máris olyan sok újszülöttet anya­­könyveitek, hogy számuk az év végéig feltétlenül meg fogja haladni a háborús évekét. A halálozások, száma 1910. óta ugyancsak állandóan emelkedett. Csupán az 1916. év mutat némi visszaesést. Mikor azonban a bel­ügyminiszter intézkedése folytán pótlólag bejegyezték a harctéren vagy más városok kórházában sebe­sülés vagy más betegség következ­tében elhalt pécsieket is, 1917-ben és 1918-ban egyszerre hatalmas emelkedés állott be. Az idei esz­tendő azonban újból nagyon ked­vező, ami főkép annak tulajdonít­ható, hogy a ragályos betegségek és járványok teljesen elkerülték Pécs városát. Különösen kedvező jelnek tekinthető, hogy csecsemő­­halandóság alig van. A született gyermekek majdnem kivétel nélkül életerősek és egészségesek. Az egy éven alul bekövetkező halálo­zások száma feltűnően csekély. A házasságok száma hasonló­kép emelkedést mutat 1913-ig. A háború kitörése már nagyon elvette a nősülési kedvet. Tavaly ismét jó­val több fiatal pár kereste fel az anyakönyvi hivatalt. Az idén azon­ban már a lefolyt háromnegyed­­év alatt is többen léptek házasságra, mint a lefolyt tíz esztendő bárme­lyikében. Az elmúlt évtized születési, ha­lálozási és házassági arányszámai egyébként a következők: év születés halálozás házasság 1910 1163 1225 363 1911 1077 1267 395 1912 1118 1290 438 1913 1200 1302 474 1914 1249 1322 435 1915 956 1602 299 1916 715 1590 294 1917 750 2027 254 1918 680 2086 404 1919 629 880 492 A fiumei események A város kiéheztetés vagy bombázás előtt Fiume, szept. 18.­ (A Dunántúl értesülése.) Az olaszok egy terrorezredet ál­lítottak fel. A délszlávokat letar­tóztatják és a színház épületébe zárják. Sokan közülük a félelem­től a demarkácionális vonalon túlra menekültek. Fiuméban teljes az anarchia. A délszláv elemek az olaszok részéről a legnagyobb ke­gyetlenségnek vannak kitéve. Teg­nap egy olasz repülő a hadtestpa­rancsnokság egy nyomtatott pa­rancsát dobta le, amely felszólítja a zendülő katonákat, hogy térjenek vissza csapattesteikhez. Róma, szept. 18. Nitti hivatalos jelentés alap­ján beszámolt a kamarában az olasz eseményekről, amelyeket el­ítélt. Kijelentette, ez az első eset, hogy az olasz hadseregben rend­bontás történt. Olaszország sem­miféle olyan politikát nem enged meg, amely anarchiára vezet. Olaszország békét akar. Bak­ári, szept. 18. Az antant parancsnokainak bi­zottsága tegnap parancsot kapott, hogy az összes antant csapatokat hajózza be a hadihajókra és hogy az összes faszokkal rokonszenve­ző csapatok hagyják el Fiumét. Így mindössze 3500 katona maradt Fiu­méban. Az angol csapatok nyom­ban hadihajóikra vonultak vissza, készen az ütközetre. A többi antant csapatok is elhagyták a várost. Ez­után ultimátumot küldtek a zendü­­lőkhöz, hogy 24 óra alatt hagyják el a várost. Ha az ultimátum ered­ménytelen maradna, az antant bi­zottság elhatározza, hogy a várost bombázással, vagy éhséggel kény­­szerítsék-e megadásra. A, Regina ezred, amely nem vett részt a zen­dülésben, a demarkációs vonal vé­delmére Susákra vonult. Megálla­pították, hogy ennek az ezrednek soraiban is vannak sok zendülők. L­u­g­a­n­ó, szept. 18. Az olasz kormány megtiltotta a lapoknak, hogy tudósításokat kö­zöljenek a fiumei eseményekről és a legszigorúbb cenzúrát rendelte el. A S­e­c­o­­­o tegnapi számát el­kobozták. • A Corriera d'Italia jelenti, hogy Anglia és Franciaország a legerélyesebben tiltakoztak a fiu­mei események miatt, csak az ame­rikaiak hallgatnak, hism­i azonban nem jelenti azt, hogy a fiumei ese­ményeket helyeslik. A beomlott Zsidfa­ utca A jövő héten adják át a forgalomnak Pécs, szept. 18. (Dunántúl tudósítójától.) Szeptember 8-án délben, mint annak­ idején részletesen megírtuk, a Zöldfa­ utca 2. számú ház előtt lesülyedt az úttest mintegy 6—7 négyszögméternyi területen 4—5 méter mélységbe. Az utcabeomlást az okozta, hogy a ház régi pincéjét az úttest alatt levő földtömeggel tömték be. Ennek következtében az utca alatt hatalmas boltozatlan üreg támadt, amely a leszivárgó eső és talajnedvesség következté­ben mindinkább lazult. Hozzájárult ehez az is, hogy a vízvezetéknek a­­ ház alá nyúló mellékcsövén is re­pedés támadt, ami szintén fokoza­tosan ártott a földtömeg szilárdsá­gának. A városi mérnöki hivatal mind­járt még az ünnep délutánján hoz­zálátott a mentési munkálatokhoz. Az Ómódi János tulajdonát ké­pező Zöldfa­ utca 2. számú ház is komoly veszedelemben forgott, minthogy az utcaszabályozás követ­keztében a ház utcai fala funda­mentum nélkül állott. A házból két lakót azonnal kilakoltattak. Majd „gerendákkal támasztották meg az utcai falat, amely ledőféssel fenye­getett. Elzárták a közlekedést és a vízvezeték főcsövét is, hogy a to­vábbi vízszivárgást megakadályoz­zák. Ezekkel az intézkedésekkel a további veszedelmet elhárították és most már háznak és az úttestnek újból való jókarba helyezésére kel­lett gondolni. E munkálatok során a legfonto­sabb volt a fundamentum nélkül álló ház alapfalazása, amely már a befejezéshez közeledik. A kőmive­­seik holnap estig ezzel is elkészül­nek. Azután az utcai üreg betömé­sére kerül a sor. A j­avítási munká­latoknak szerencsére száraz idő­járás kedvezett és ezért azok aka­dálytalanul folyhattak. E hét vé­géig az üreget is betömik. A jövő hétre azonban még mindig marad munka, mérőhelyre kell állítani a vízvezetéki főcső folytonosságát. Az egész környéket nem akarták hosszú időre a víztől megfosztani, ezért átvágták a vezetéket és a le­vágott főcsövet két végén betöm­ték, így csak egyetlen ház maradt víz nélk­ül, de a jövő héten ezt a kényelmetlenséget is sikerül meg­szüntetni. Az összes munkálatok előre láthatólag a jövő hét köze­pén nyernek befejezést, amikor a Zöldfa-utcát újból átadják a kocsi­­forgalomnak is. Amint értesülünk, a mérnöki hi­vatal jelentést kapott, hogy a Zöldfa-utca más részén is alá van aknázva az úttest, ahonnan a szom­szédban lakó élelmes háztulajdo­nosok homokot bányásztak ki. Amint a Zöldfa-utca 2. számú ház előtt a javítási munkálatok teljes befejezést nyernek, a mérnöki hi­vatal meg fogja indítani a vizsgá­latot, hogy az utcának más részén való esetleges beomlását már eleve is megakadályozza. Az új francia német követ — A Dunántúl értesülése — P­á­r­i­s, szept. 18. A Figaró jelenti: Dutastát, a Békekonferencia ve­zértitkárát francia követté nevez­ték ki Berlinbe.­ ­ Mibe berült a háború is mit fizet Németország? V e r s a i 11 e s, szept. 18. . (A Dunántúl értesülése.) A békeszerződés ratifikálása al­kalmával Klotz pénzügyminiszter ismertette a szerződés 231 pontját, amelyekben Németország anyagi felelősségéről van szó. A háború­ban részt vett nemzetek összkiadá­sa 1050 milliárd. Ebből Franciaor­­ságra 145, Angliára és gyarmataira 180, Amerikára 114, Oroszországra 94, Olaszországra 58, Belgium, Ro­mánia és Szerbiára 42, Németor­szágra 231, Ausztria-Magyaror­­szágra 100, Törökországra és Bul­gáriára 49 milliárd jut. Ezekben az összegekben sem a katonai nyug­díjasok, sem a békekonferencia ál­tal megállapított kártérítés nincse­nek benn. Németország háborús ki­adásai 670 millárdra rúgnak így. Ha ezt az összeget, mint alaptőkét vesszük 50 évre 591-es kamatozás­sal, az összeg, melyet Németor­szágnak fizetni kell, 1904,2 milliárd. Ez mindenesetre megfizethetetlen összeg és ezért a francia kormány súlyt helyez arra, hogy a károkat anyagokban és munkaerőkben fi­zesse Németország. Az összeg, me­lyet Németországnak fizetni kell 375 milliárd, amelyet ha 36 év alatt kifizet, a kamatokkal együtt 463-ra emelkedik. Az a kérdés, vájjon ké­pes lesz-e Németország ezt az óriá­si összeget megfizetni. Az a terme­lési lehetőségektől függ. A háború előtt Németország pénzügyi ere­t­­0 milliárd márka vett aranyban. A románok kivonulnak Buda­pestről — A Dunántúl értesülése. — Bécs, szept. 18. Diamandi, a budapesti román fő­­megbizott kijelentette, hogy a ro­mánok a bolsevista csapatok le­fegyverzése után, rövid idő múlva elhagyják a magyar fővárost. Pak­s, szept. 18. A román kormány parancsot ka­pott, hogy csapatait a Tiszáig vonja vissza. Fontos tanácskozások a románok és a franciák között­­ — A Dunántúl értesülése — Lyon, szept. 18. Mislu és Vajda román békedele­gátusok tegnap fontos tanácsko­zást tartottak Poincaréval és Pí­chon külügyminiszterrel. A tárgya­lás eredményéről a delegátusok nem nyilatkoztak. A Times a tár­gyalás kapcsán megjegyzi, hogy most már sikerülni fog a magyar kérdést is elintézni Romániával. Mibe kerül Vilmos excsászár Hollandiának — A Dunántúl értesülése. — Bern, szept. 18. A Nouvelle Correspodence jelen­tése szerint az az összeg, melyet a holland kormány Vilmos excsászár őrzéséért kénytelen fizetni, olyan nagy, hogy kérdés, győzi-e sokáig Hollandia egyedül a kiadásokat. 1918. november óta a holland kor­mány 20.000 forintot adott ki az őr­zésért. Vilmos császárt állandóan 16 ügynök, köztük két rendőr őrzi, a mellé beosztott magasrangú tit­kos rendőrtiszteken kívül.

Next