Dunántúl, 1923. november (13. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-01 / 248. szám

PH­M^kb. 248. Mami Ara 350 feerana Pém:S923a november 1. Csütörtök SfiSseveiár Mtóos isállasa wgr pcstfai '30 Wn ; «000 B Bgya Bsán ura ' 4 oldalú '«9e 8 oldalú 310, h­a esőéi 130b 860 kerosv " KSsfrsteiar tám­adónk rassa, kyecuitt«utoa 4. aaém SserkeastSsig telefonja 6S0, száraz] tűidéhlVitsl­­ib.]recent*stca 4« axum Kittóhkisz! ttiefonjíj 322. ssánsa Hirdetés íijszibás nem­et Munka és gond között álljunk meg egy pillanatra, hogy tiszteleghessünk egy felénk ra­gyogó fehér élet előtt. Álljunk meg, hogy a panaszok és események szürkén ismétlődő képeiről elirá­­nyítsuk a figyelmet az emberi lé­lek nagysága felé. Álljunk meg és engedjük, hogy­ a lelkünkben, szí­vünkben hosszú éveken át felgyü­lemlett hála és szeretet kicsordul­jon. Mert ha beletekintünk egy iga­zi papi élet 25 esztendős munkás­ságába, elkáprázik a szemünk any­­nyi szépnek, jónak és nemesnek láttára. Nem az embert vesszük kö­rül e helyen hízelgő töm­jénezéssel, az emberfeletti munka az, egy ál­dásos élet nyomán fakadt eredmé­nyek azok, amelyek hódoló elisme­résre állítanak meg. Ez a soha el nem lankadó munka 25 éven át őrzi egy nemes ember energiáját, tudá­sát, idegeit. Ez a lelkes munka nem keres külső hatást, elismerést, nép­szerűséget, ennek a törhetlen mun­kának egy irányító szelleme van s ez az Istennek tetsző eszményi cél. De a munka mellett ebben a kiemel­kedő papi életben a főpásztor pél­dáján induló, az emberi jóságnak­­és áldozatkészségnek tettekben is jelentkező gyönyörű példájával ta­lálkozunk. Hosszú a sor a munká­nak, jóságnak. ■ Munka és gond között lepergett 25 esztendő gazdag értékei köszön­­ítik ma büszkén az ezü­stmisés Mo­­sonyi Dénes­­ püspöki helynököt. Papi élete Krisztus követésében in­dult meg ez­előtt 25 esztendővel. A 25 év útja nem volt könnyű, de biztos és egyenes. A munka és a szeretet köveivel rakta ki s borús, nehéz időkben az isteni hit fáklyá­jával világította meg a célt: Isten­hez. Példát adott munkában, jó­ságban és példát ad a szerénység­ben is. A negyedszázados jubileum ünnepe elvitte Pécsről, hogy a kis Mária gyű­r­ön magányba vonulva lelki gyakorlatot tartson , itt mu­tassa be ezüstmiséjét valamen­nyiünk legfőbb Urának. De hiába igyekezett személyét levonni az i ünnneplésből, egy negyedszázad munkájának eredményét, egy város, egy egyházmegye hívőinek szere­­tetét nem vihette és nem némíthatta el. A munka eredménye hálára int, a szeretet meleget sugároz fe­léje és a kötelesség emlékezést, el­ismerést parancsol az iránt a ritka emberi tulajdonságokkal ékes fér­fiú iránt, áld nem önmagának, ha­nem fenséges hivatásának szentelte életét. Ennek a fehér életnek, fehér lelkű apostolát köszöntj­ük és üdvö­zöljük Mosonyi Dénesben. A mária­­gyüdi ezüstmise csendes ünnepébe, az Uriel mutató­ikor megszólaló csengő halk muzsikájába olvadjon bele a vele érzők, a reá emlékezők egész életére áldást kérő imája. Nagy Emil megokolja lemondását Budapest, aki 31. — Nagy Emil igazságügym­iniszter—­z MTI útján a következő nyilatkozatot teszi közzé: A lapok annyi­féle módon fog­lalkoztak az én lemondási ügyem­ben szándékolt további magatar­tásommal, hogy szükségét érzem annak, hogy egészen őszintén és nyíltszívűen megmagyarázzam a dolgot az ország közönségének, egy­úttal elhatározásomat minden ker­telés nélkül közöljem. — A pénzügyi és gazdasági po­litikával szemben táplált ellentétes felfogásom sokkal régibb keletű, mint az úgynevezett fajvédő tábor megalakulása­ Amikor 1922. má­jusában az illető pénzügyi bizott­ság ülésén vehemensen szembe­kerültem a pénzügyminiszter úrral a befektetési politika sürgetése ré­vén, amit ő mereven elutasított. Amikor felfogásomat a nemzetgyű­lés színe előtt megindokolt külön­véleményben leszögeztem és be­szédemben komolyan kijelentettem, hogy felfogásomnak érvényt szer­­zendő, a párton belül ez irányban mindent elkövetek. Gömbös Gyula mint jó kormánypárti ember, ekkor­­a pénzügyminszter álláspontja mel­lett, illetőleg az indítványom ellen szavazott. De a közelmúlt politikai fordulat után ő és elvtársai so­k te­kintetben ugyanazt hirdetik szen­­vedélyes ellenzői­ hangon, amit én állandóan, minden megszakítás nél­kül sürgetek a magam békésebb módján. Tavaly május óta, minden­kor csalás Bethlen István gróf mi­niszterelnök vezéri lénye feltétlen elismerése és általános politikája helyeslésének keretén felül, eh­hez az ellentéthez hozzájöttek a va­lorizálásán bankhitelek, mezőgaz­dasági hitel stb. tekintetében tá­madt differenciál­ is, amely kérdé­sek egy része szintén a fajvédők Programmjává vált, így azután ki­alakult az a furcsa helyzet, amely­ben én teljesen ártatlan vagyok, hogy én most a pénzügyi kérdések parlamenti taglalásánál mindunta­lan ama kényes látszatba kerülök mintha a párthűség rovására az el­lenzék egy részével rokonszenvez­nék. Kényesebbé tette ezt a helyze­tet az ismeretes részvényügyben vallott felfogásom is. Ez a rám nézve kínos helyzet állandóan lap­pangott és éreztette hatását lelkem­ben és a Bessenyei féle véletlen incidens egyszerűen csak kirobban­totta belőlem azt az elhatározást, amelyet különben már hetek óta forgattam lelkemben. Ennyit a motívumról­. Tegnap délután a miniszterel­nök úr kijelentette, hogy lemondá­­somat semmi szín alatt és semmi körülmények között sem fogadja el. Hogy azonkívül még mit beszéltünk, azt, mint bizalmas dolgot a nyilvá­nosság elé nem vihetem. Ma reggel Urbanics Kálmán képviselőtársam felkeresett Bessenyei Zenó megbí­zásából és szóbeli üzenet kapcsán átadta azt a levelet, amelyet felhatalmazás alapján szó szerint közzétehetek. Ezek után lemondá­som tudomásul vételét nem szor­galmazom és ezzel kapcsolatban szi­lárdan eltökéltem, hogy karácso­­nyig pénzügyi politikával semmi­féle módon nem foglalkozom, még fejbólintás alakjában sem. .4. fővárosban 433 alkalmazottat bo­csátottak el a létszámcsökkentés­nél. — A bpesti Nemzeti Casinó a tagdíjhoz az 1924. évre 100.000­­ drágasági pótlékot állapított meg, a felvétel díja 100 arany korona. — A Czája-Jágó birkózás eldöntetle­nül végződött. Czája megnyerte a 3 milliót. — Erzsébetfalva nagyköz­ségnek rendezett tanácsú várossá alakulását a belügyminiszter meg­engedte. — Ausztriából ez évben 2­3.000 ember vándorolt ki Ameri­kába, vagyis minden 300-ik ember, számuk 2 év alatt megnégyszerező­dött. — Időjárásban egyelőre lé­nyeges változás nem várható. — Zürichben este Budapest 0,0305. Voy. 6-án érkeznek a népszövet­ségi kiküldöttek Budapest, okt- 31. — A magyar kölcsön ügyében a népszövetség titkársága részéről Avenal főtitkár­helyettes, Salter, a politikai ügy­osztály vezetője és a Toom­ kikül­dött noiv­, 6-án kedden repeül érkez­nek Budapestre. aaee»»«<»«0»e®e«ö©©o©©©©8«©©,'’s©aea©©oaes»»«e©®©o®ee©©ooe Hírek néhány sorban Kincstári főtanácsosok lettek: Er­vin Kálmán, Büchler Lajos, szajoli Fejér Aladár dr. tiszabeői Helle­­bronik Kálmán, Kernhoffer József, Nyáry Jenő dr. és Nyulászi János dr. bankigazgatók. — Műegyetemi tanárrá nevezték ki Rohringer Sán­dor földm. min. tanácsost. — Mus­solini nov, 15-én Abbáziában talál­kozni fog Pasiccsal. — Kétszáz mil­liós szövet és ruhacsempészést lep­leztek le Kőszegen. — Apponyi Al­bert megkezdte előadásait Kana­dában, ahol városról-városra ün­nepült. — A Balaton vize a somogyi parton 25 fok meleg, a lakosság rendszeresen fürdik. — Az elbán minisztertanácsom­ egy szóvitából kifolyólag a miniszterelnök revol­verrel rálőtt a hadügyminiszterre, de csak könnyebben sebesítette meg. — Meghaltak Gara József hírlap­író (Kis Újság, Mátyás Diák) 69 éves korában, Mertz József gyógy­szerész Cibakházán, Bricher Kál­­szán Magyar-osztrák pénzügyi fedés köze« Budapest, okt. 31. — Az Ausz­triával fennálló függő pénzügyi kér­dések rendezésére kiküldött magyar és osztrák bizottsági csoportok szer­dán folytatták tárgyalásaikat Szö­rényi József báró elnöklete alatt a pénzügyminisztériumban. A vegyes csoportok megállapították, hogy a két ország közt újból lényeges közeledés történt. Remélik, hogy si­kerül a még függő kérdéseket meg­egyezés útján megoldani. Decem­ber elején a magyar kormány kép­viselői utaznak Bécsbe a tárgyalá­sok folytatására. Az osztrák dele­gátusok ma délután utaztak vissza Bécsbe. Kötélgyártóból kormányelnök Berlin, okt. 31. — A wormsi sze­paratista kormány elnöke Kitt köt­­élgyártó mester lett, aki elrendel­te, hogy este 6 órától reggelig tilos az utcai közlekedés. A munkások sztrájkba léptek és tiltakoztak a sze­paratisták uralma ellen. Felemelték a közalkalmazottak lakbérét Budapest, okt. 31. — A kormán rendeletet adott ki, amellyel újból­ szabályozza az államvasúti tisztvi­­selők, egyéb alkalmzottak, valamint a nyugdíjasok és özvegyek lakása­ pénzét. A rendeletet a táblázatos ki­mutatásokkal a hivatalos lap csütör­töki száma közli. A kis­antant az ellenőrző bizott­ságban Prága, október 31. — A kül­ügyi kormányhoz közelálló körök a magyar kölcsönnel kapcsolatban Budapestre kiküldendő pénzügyi antant bizottságot szakértői bi­zottságnak­ tartják. E bizottság elnöke francia, alelnöke pedig va­lamilyen kisantant-beli államtit­kár lenne. A kisáptantnak azon­ban az­­alelnökön kívü­l több tagja lenne a bizottságban. Fegyveres csapatok Thüringia határán Berlin, okt. 31. — A bajor-szász konfliktus kiéleződöttségére jellem­ző, hogy Thüringia határán irregu­láris csapatok állanak, ágyukkal, géppuskákkal és modern harci fegy­verekkel felszerelve abból a célból, hogy megtámadják Thüringiát és Szászországot. A birodalmi kor­mány ma délután rendkívüli minisz­tertanácsra ül össze, amely a bajor kormány válaszával foglalkozik. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a szocialista miniszterek el vannak határozva a kabinetből való kivá­lásra. A Stresem­ann-ka­bin­etnek jobb felé való orientálódása a közeli­jóvéban

Next