Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

1970. január 1­2 Utolsó h04*§a a hős sírha­jóstól Összeesküvés Szudánban Khartoum, Khaled Hasszán Abbasz Szu­dán­ hadügyminiszter kedd­en bejelentette, hogy a szudáni hadsereg a Szudáni Forradalmi Tanács megdöntésére irányuló összeesküvést hiúsított meg. A puccs­kísérlet vezetőjét, Abdul­lah Mohamed Adam dandártá­bornokot és néhány tiszttársát letartóztatták. Ügyöket katonai bíróság tárgyalja majd. 9 WASHINGTON: John Ryan százados, John Ryan tábornoknak, az amerikai lé­gierők vezérkari főnökének fia és egy másik személy hét­főn délután életét vesztette, amikor egy F 4. típusú va­dászbombázó röviddel a fel­szállást követően lezuhant a Sara Pueblo öbölben. r­­­z ol* ♦ GENF: A nemzetközi kábítószer bizottság hétfőn Genfben rendkívüli ülésszak­ra ült össze, amelyen igye­keznek majd egyezmény-ter­vezetet kidolgozni a pszicho­­tropikus anyagok nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről. *. MEXIKÓVÁROS: A Volks­wagen Művek mexikói leány­vállalata 1969-ben 25 198 Volks­wagen 1500 típusú autót gyártott és ezzel termelését 1968-hoz ké­pest 16,5 százalékkal növelte. A mexikói piacon tavaly eladott járművek 22 százaléka a Volks­wagen Művek leányvállalatának gyártmánya volt. Eugene McCarthy szenátor, az ismert amerikai közéleti szemé­lyiség, akit a minap Moszkvá­ban fogadott Koszigin miniszter­­elnök, úton hazafelé. Párizsban tárgyalásokat folytatott a DIVK, valamint a VDK delegátusaival. Később — képünk itt készült — a szenátor beszédet mondott a francia fővárosban tanuló ame­rikai diákok előtt. ♦­­ VIDEO: Az asztúriai szénmedence összesen 6123 bányásza közül hétfőn 5000 még mindig folytatta sztrájk­ját Hétfőn a különböző tár­nákban rendszer­ellenes röp­lapokat osztogattak. *­ MOSZKVA: Moszkvában hétfőn délután megkezdte hato­dik rendes ülésszakát a szovjet —jugoszláv gazdasági együttmű­ V? kormányközi bizottság, atrd • ••'»? napirendjén a két o?­­szég • •-* *.i 1 ' 'nek é* gazda­sági .....ati'ndj-*5d4S£nek fejlesz­tésével összefüggő időszerű kér­­lések szerepelnek.. 4 MOSZKVA: Moszkvában hétfőn megtartották a nemzet­közi gazdasági együttműködés bankjának tanácsülését. Az ülé­sen dr. László Andor államtit­kár, a magyar küldöttség veze­tője elnökölt. 9­ DELHI: Az indiai Ber­­hampur városban megnyílt az Egészségügyi Világszervezet III. regionális szemináriuma, amely a lepra elleni harc kérdésével foglalkozik. A sze­minárium munkájában India, Ceylon, Nepál, Burma, Thai­föld és Indonézia képviselői vesznek részt. Hivatalos köz­lés szerint Indiában jelenleg mintegy két és félmillió leprás beteg van. 9- DRIEBERGEN: A hol­landiai Driebergen városka szeretett házának hat lakója szörnyet halt, amikor kedden reggel a háromemeletes épü­let kigyulladt. A személyzet egyik tagja is valószínűleg a lángok között lelte halálát. 4- FOKVÁROS: Pieter Smith-t, a leghosszabb ideje élő dél-af­rikai „újszívest’” napokkal ez­előtt ismét beszállították a Groote Schuur kórházba. A kór­ház részéről nem közölték, hogy miért kellett Smithnek vissza­térnie a kórházba, kijelentették azonban, hoszú egészségi állapo­ta „kielégítő”. 9­ LONDON: A Boeing— 747 -es utasszállító óriásgép, amely első próbarepüléseit végzi, a rossz időjárási viszo­nyok miatt nem tesz körutat Európában és kedden Lon­donból visszarepül New Yorkba. A gép Frankfurtba, Rómába, Lisszabonba és Pá­rizsba repült volna. 4 DUNKERQUE: Dunkerque­­ben ünnepélyesen vízrebocsátot­­ták az Onyegai-öböl (Onyezs­­szkij Zalív) nevű hűtőhajót, amelyet a Szovjetunió rendelé­sére építettek. KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO Eltemették Beljajev űrpoétát A Kkozmosz utasa nem nem száll fel többé. Ra­vatalánál díszőrséget állt hazája képviseletében sok ismert politikus, az or­szág sok vezetője. Belja­­jevnek tisztelegtek, aki egyike volt a szovjet űr­hajózás úttörőinek.­­ A Voszhod 2-n nyitott új fejezetet a kutatás­ban, legjobb bajtársaival együtt.­­ Szomorú szív­vel búcsúztatták tegnap Moszkvában a hős űrha­jóst a hadsereg központi székházában. I nagy ezabású segélyprogram végrehajtása kezdődött­­ az éhező biafrai lakosság megsegítésére Egy nap alatt a tonna élelem Lagos. A nigériai szövetségi kor­mány csapatai kedden mé­lyen behatoltak a keleti tar­tománynak a biafrai szaka­­dárok fennhatósága alatt ál­ló területeire, hogy kapcso­latba kerüljenek a biafrai hadsereg kapituláló egysé­geivel. A jelek szerint az ibo egységek elfogadták új parancsnokuk Effiong vezér­őrnagy fegyverletételi felszó­lítását. A központi kormány egy keddi rádiónyilatkozatában elutasította VI. Pál pápa va­sárnapi nyilatkozatát, amely­ben a katolikus egyházfő ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a nigériai szövetségi erők a háború befejeztével esetleg leszámolnak az­­ibok­­kal. * A Biafra területe feletti szövetségi ellenőrzés megte­remtésére irányuló hadmű­veletekkel párhuzamosan nagyszabású segélyprogram végrehajtása kezdődött meg az éhező biafrai polgári la­kosság megsegítésére. Már a keddi napon 800 tonna élel­miszert sikerült eljuttatni a leginkább veszélyeztetett te­rületekre. Ogbemudia ezredes, a kö­zép-nyugati tartomány kato­nai kormányzója elrendelte, hogy hozzanak létre táboro­kat a „fellázadt terü­letek­ről” érkező menekültek befoga­dására — közölték kedden Lagosban. KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO A nigériai szövetségi hadsereg győzelme a szakadár Biafra fe­lett változatlanul élénken fog­lalkoztatja a nemzetközi köz­véleményt. Képünkön: Adedo­­kun Haastrup, Nigéria bonni nagykövete sajtókonferencián számol be kormánya nagy kato­nai és politikai sikeréről. A Pravda Nigériáról A Nigériából érkező jelen­téseket­­ értékelve V. Korovi­­kov, a Pravda hírmagyará­zója a lap keddi számában megállapítja: „a nigériai belső torzsalkodások nem vezettek volna ilyen pusztító következményekhez, ha az imperialista hatalmak nem igyekeznek minden eszköz­zel kiszélesíteni a konflik­tust, nem nyújtanak fegyve­res és politikai támogatást a szeparatistáknak. A nigériai háború kulisz­­szái mögött — folytatja a hírmagyarázó — világosan kivehetők a világ legnagyobb olajmonopóliumainak mes­terkedései. Az ország part­menti részében ma már több tízmillió tonna olajat hoznak felszínre évente, s így ez a vidék trópusi Afrika legna­gyobb olajkitermelő körzeté­vé vált. Angol, amerikai, francia és holland vállalatok szereztek ezen a területen nagyértékű koncessziókat. Vetélkedésük sok tekintet­ben az országon belüli sza­­kadárokat erősíti. Az egységes Nigéria meg­őrzéséért vívott nehéz küz­delem — írja végül a Prav­da —, sok mindenre megta­nította az ország népét, egyebek között ellenségeinek és barátainak megkülönböz­tetésére."­­ Január 28-án ül össze a CSKP KB plénuma Prága: Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: Csehszlovákiában folynak az előkészületek a CSKP KB januári ülésére, amely min­denekelőtt ez ország legége­tőbb gazdasági problémáival, az 1970-es népgazdasági terv és az ötéves terv irányelvei­vel foglalkozik majd. A plé­­num elé terjesztik ezenkívül a párttagsági igazolványok cseréjének alapelveit. A pártelnökség hétfői ülé­sén bejelentették, hogy a Központi Bizottság plénumát január 28-ra összehívták. Az elnökség politikai és szervezeti intézkedéseket ho­zott az 1971—1975. évi öt­éves népgazdasági terv kidol­gozásának biztosítására. A terv — mint hangsúlyozták — rendkívüli jelentőségű a konszolidáció befejezése és a népgazdaság továbbfejleszté­se szempontjából. Az elnökség jóváhagyta a CSKP KB szerveinek 1970- es első félévi munkatervét. A konszolidációs folyamat idei befejezését szolgáló munkaterv feladata, hogy előmozdítsa a párt politiká­jának általános megértését és megvalósítását a párttag­ság és az összes becsületes állampolgárok mozgósításá­val, segítse továbbá a szo­­cialistaellenes és jobboldali opportunista irányzatok fel­számolását, a szervezők el­szigetelését, a párt társadal­mi vezető szerepének meg­szilárdítását és az erők össz­pontosítását a gazdasági jav­­­vulás­ érdekében. Magyarok között a Vajdaságban­ ­ ! S itt tennem kell egy kis ki-­­­térőt. Mellőzném a száraz, adat-­­ szerű felsorolást, s röviden csu­­­­pán annyit mondanék el, hogy­­ a Vajdaság Autonóm Tartomány-­­­ban a legsokrétűbb a lakosság­i összetétele. Meglepően tarka kép­­ fogadja ezen a tájon, vidéken ,­­ az embert. Szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, románok, s­­­crnagoraiak, ruszinok, macedónok,­­­­ muzulmánok, szlovének, bolgá­­­­rok, csehek, albánok, törökök,­­­­ olaszok élnek a Vajdaság közsé­­­­­­geiben, városaiban. A magyar i­s anyanyelvű lakosság kb. 450­­­s ezer, félmillió. A szerbek után a magyar­­ nyelvűek élnek legnagyobb szám­­­­ban a Vajdaság Autonóm Tarto-­­ mányban. A színmagyar telepü­­­­­lések mellett gyakori, vagy ép­­­ pen gyakoribb a vegyes község,­­ ahol váltakozó arány­számban él­­­­nek együtt a szerbek, a magya­­­­rok, a szlovákok, a románok, a crnagoraiak és a többi nemzeti-­­­ség. Világos, hogy ebben a köz- j­s­ségben a magyar nyelvű köny- í­vek, újságok, folyóiratok jelen- .­­ tősége felmérhetetlen. Nemcsak a tájékoztatás, a szel- j­­­lemi szükségletek anyanyelven­­ történő kielégítése szempontján­k­­­ból, hanem a nyelv tisztaságának­­ megőrzése szempontjából is. A , nemzetiségi vidékek jellegzetes ! ! szellemi tunyaság tünete a nyelv-­­ romlás. Ezzel úton-útfélen talál-­­ koztam, s elmondhatom, szívszom­o­rító élmény beszélgetni vajdasági­­ magyarokkal, akik úgy használ- i­­ák az anyanyelvüket, mint a I . Tolna megyei svábok a magyart. " Egyik este egy magyar család vendége voltam. Vacsora közben megérkezett valamelyik távoli községből a nagypapa is, öröm­mel üdvözölte a magyarországi vendéget, s éjfél is elmúlott, mi­re kifogytunk a szóból. Beszél­getés közben ilyeneket mondott: „Holnap bemegyek a Szkupsti­­nába és kérek egy potvardát” (igazolást). Vagy „én is azono­­vázó (alapító) tag vagyok”. Azok a magyarnyelvű üzemi munkások, akik tiszta szerb aj­kú környezetben dolgoznak, egy idő után a kutyát kacsának, a gyárat dzsárnak ejtik. „Medzsek a dzsárba.” A hatvanas években alakult meg egy Jugoszláviai Ma­gyar Nyelvművelő Társaság. En­nek az intézménynek küldetés­szerű munkáját ott, a Vajdaság­ban értettem meg igazán. Statisztikai adatokkal nem ren­delkezem, személyes tapasztala­tokkal azonban igen. Ezek is­meretében azt mondom: a Vaj­daságban élő magyarok közül tízezrek felejtették volna el vagy­ helyezték volna „használaton kívül” az anyanyelvüket, ha nem létezne a Jugoszláviai Magyar­ Nyelvművelő Társaság, továbbá a v­ajdasági magyar lap és könyv­kiadó vonalat, a Fórum, az új­vidéki rádió, az újvidéki filozó­fiai fakultáson a magyar nyelv és irodalom tanszéke és az a könyvesbolt-hálózat, amelynek egyikében most körülnéztem. Ezek a szervek, intézmények nemcsak léteznek, hanem élvez­vén a jugoszláv állam erkölcsi és anyagi segítségét, tervszerű és tudatos munkát fejtenek ki a jugoszláviai magyar szellemi élet teljessé tétele érdekében. A viszony, ahogyan láttam, a nemzetiségi állampolgárok és az állam között nem olyan, hogy az egyik oldalon a nemzetiségi ál­lampolgárok követelményekkel lépnek fel és bizonyos engedmé­nyeket csikarnak ki az állam­tól. A viszony másmilyen: az egyenrangúság aspektusából „in­tézik” közös dolgaikat. Hogyan is tudnám érzékeltetni? Olyas­formán talán, hogy olykor ná­lunk a községi tanács bekötő utat, strandfürdőt stb. kért a meg­­ától, mire a megye esetleg azt válaszolja: szívesen adnánk, de miből? Csak addig nyújtóz­kodhatunk, ameddig a takarónk ér. Ilyesmi van most a belgrádi televízió magyar nyelvű adásá­val. Beszélgettem a tv bemon­dójával: szerinte az már nagy dolog, hogy 1969. december 7-én századszor sugározta a belgrádi televízió a magyar műsort. Ugyanakkor a Dolgozók című lap nincs tekintettel a jubileum­ra, mert cseppet sem hízelgő nyilatkozatokat közöl, azzal az Összegező főcímmel, hogy a né­zők többet várnak. Görög Tibor újvidéki optikus szerint hiányzik a szórakoztató műsor. Harangozó Rozália újvidéki új­ságárus kifogásolja, hogy a ma­gyar műsorok nem elég érdeke­sek. Uracs Erzsébet temerini néző szerint E st Barázda című magyar műsor kiábrándító volt. Az egészet csak azért nézte, hogy a műsor végén meghall­gasson egy-egy nótát­ . „Sze­retném tudni — kérdezte —, miért nem tűznek a műsorra olykor egy-egy magyar filmet, vagy miért nincs gyakrabban színházi közvetítés a Szabadkai színházból, esetleg az újvidéki M. Stúdióból?” A nyilatkozók közül néhányan keveslik a magyar adás időtar­tamát. Rossznak találják a mű­soradás időpontját. Hivatalos he­lyeken is elismerik a bírálatok jogosságát, főleg azt, ami a mű­soradás időpontjára vonatkozik. Dehát az objektív nehézségek. Az esti órákban ugyanis még­sem sugározhatják a magyar nyelvű műsort, hisz a készülé­kek előtt ülő sok millió néző­nek csupán a töredéke ért ma­gyarul. Sokat beszélnek most Újvidéken az önálló vajdasági tv-ről, amely állítólag nyomban megoldaná a problémákat. Dehát mindent egyszerre nem lehet. A Fórum könyvesbolt há­lózata sem alakult ki egyik nap­ról a másikra. Beszélgettem Győri Lászlóval, az újvidéki Fórum könyvesbolt vezetőjével. Elmondta, ők látják el a Vajdaság székhelyén mű­ködő hat magyar nyelvű elemi iskolát, két magyar nyelvű gim­náziumot és a főiskolát tan­könyvekkel. Ezen kívül minden magyar nyelven megjelent könyv, a magyarországi könyvkiadók összes termése beszerezhető ná­luk. Természetesen a vajdasági írók műveit is a Fórum köny­vesbolt-hálózata népszerűsíti. Egyébként a Fórum Lap és Könyvkiadó vállalatnak Újvidé­ken, Topolyán, Kishegyesen, Sza­badkán, Zentán, Becskereken, Zalaborban és Becsén van ma­gyar nyelvű könyvesboltja. Mind­egyikben hanglemezeket is áru­sítanak. Az újvidéki könyvesbolt évi forgalma egymillió új dinár. Győri Lászlótól tudom, hogy a Vajdaságban a felsoroltakon kí­vül még 25 könyvesboltban vá­sárolhat a lakosság magyar nyelvi­ irodalmat. Széküle­­­y Péter A tömegmészárlások nem maradhatnak megtorlatlanul Szemtanúk beszámolója a vérengzésekről­ ­ meghívására Le Thi Caonak, a Dél-Vietnami Felszabadítá­­si Főbizottság saigoni terü­leti bizottsága tagjának tár­saságában európai körúton vesznek részt — kedden az Ifjúság Szállóban találkoztak­­ a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel.­­ Vo Thi Lien szemtanúja­­ volt az amerikaiak My Lai­­­­ban — pontosabban Son Mi­­­­nél — elkövetett véres tö­­­­megmészárlásának. A meg­­­­rázó eseményre emlékezve­­ sírástól elfulladó hangon mondta el gyermekéletének­­ legszomorúbb történetét: ■ — Túléltem a vérfürdőt,­­ amelyet az amerikai csapa­­­­tok rendeztek a falunkban , de 18 hozzátartozóm meghalt,­­ s a helységben mindössze öten maradtunk életben. Há­zainkra ágyútűz zúdult egyik nap. Én a közeli folyó part­­j­­án voltam nagyapámmal,­­ nagyanyámmal. Az óvóhelyre­­ rohantunk. Helikopterekből amerikai katonák szálltak ki, s elkezdődött a gyilkolás. A katonák betörtek a mi ta­nyánkra is, géppisztollyal agyonlőtték nagyanyámat. Fi­am Thi Lien, a Dél- Vietnam Felszabadításáért Küzdő Ifjúsági Szövetség tag­ja, az amerikaiak Ba Lang An-ban elkövetett tömegmé­szárlásának volt tanúja. A barbár akció pontosan egy évvel ezelőtt történt. Az ame­rikai és bábcsapatok ,,tiszto­gató hadműveletet” hajtottak­­ végre a környéken: több mint 1­300 embert megöltek, a vidék­­ lakosságát koncentrációs tá­borba hurcolták. Az amerikaiak dél-vietna­mi tömegmészárlásainak két­­ fiatal szemtanúja, a 21 éves­­ Pham Thi Lien és a 12 éves­­ Vo Thi Lien , akik a DÍVSZ KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO A KISZ KB vendégeiként hazánkban tartózkodó dél-viet­nami fiatalok nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát tartottak az Ifjúsági Szállóban. Szavaikból kiderült, hogy hazájukban nemcsak egy My LtU nőtt.. . Képünkön: A tizenkét éves Wo Thi Lien megindultan számol be azokról a szenvedésekről, amelyeket neki, családjának és népének az amerikai betolakodók okoztak.

Next