Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
2 Táviratváltás A. A. Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere táviratban köszöntötte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztert Budapest elszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter táviratban mondott köszönetet Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének az évforduló alkalmából küldött jókívánságaiért, 4 BUDAPEST: Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására február végén hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. 4 STOCKHOLM: Coretta King, Martin Luther King özvegye, csütörtökön néhány napra Stockholmba érkezett. Gusztáv Adolf király is fogadja majd. Súlyos vihar Franciaországban letBM z A Bretagne-i hatóságok megkezdték azoknak a károknak a felmérését, amelyeket a Franciaországon csütörtökön végigsöprő erős vihar okozott. Kilenc személy életét vesztette, három hajó elsüllyedt és a szélvihar számos épületet rombadöntött. Az öt elpusztult francia halászon kívül még négy ember életét követelte a vihar. Le Havre-ban egy dokkmunkást lesodort a szél a hajóról, a szerencsétlen ember halálra zúzta magát a rakparton. Blois-ban egy építőmunkást egy lezuhant daru sújtott halálra. Két mezőgazdasági dolgozót a leomló házfal ölt meg. A hatóságok közlése szerint ez volt az utóbbi tíz évben a legerősebb vihar. Péntekre virradó éjszaka, röviddel éjfél után a vihar csendesedni kezdett 4 MÜNCHEN: Húsz nyugatnémet fodrászipari tanulólányt csütörtök este ételmérgezés gyanújával kórházba szállítottak. A 16—17 éves lányok az iparitanuló-intézet étkezdéjében fogyasztottak romlott ételt. 4 PÁRIZS: Az igazság Hangja rádióállomás közvetítette a Görög EP Politikai Bizottságának határozatát az ország jelenlegi helyzetéről. A belső helyzet legjellemzőbb sajátossága a párt szerint a „fekete ezredesek” juntája és csaknem az egész görög nép közti ellentétek kiéleződése. A junta képtelen volt stabilizálni rendszerét és kivívni a nép bizalmát. ♦ LONDON: Tűz ütött ki péntekre virradó éjjel egy exeteri kórház egyik kórtermében. Bár a tűzoltók hamarosan elfojtották a lángokat, egy beteg életét vesztette és öten súlyos sebesüléseket szenvedtek. 4 BUKAREST: A Sevitela beszámol a magyar nép által negyedszázad alatt elért eredményekről és befejezésül a következőket írja: Románia dolgozói teljes szívből örvendeznek azon figyelemreméltó eredmények láttán, amelyeket Budapest, az egész szocialista Magyarország mutat fel 25 évvel a felszabadulás után. ♦ LYON: Pénteken hajnalban plasztikbombák robbantak a franciaországi Lyon öt, egymástól távol eső adóhivatalában. Sebesülés nem történt, az anyagi károk sem nagyok. Nem tudni, ki állt bosszút ilyen módon igazságtalannak vélt megadóztatásáért. ♦ NEW YORK: Huot Sambath, Kambodzsa állandó ENSZ-képviselője kormánya nevében levélben tájékoztatta a Biztonsági Tanács soros elnökét arról, hogy idén január 5-e között a Dél- Vietnam területén állomásozó amerikai csapatok és a saigoni hadsereg katonái megközelítőleg huszonötször hatoltak be Kambodzsa területére, felségvizeire és légiterébe. A gyalogsági, tüzérségi, légi- és haditengerészeti támadások emberáldozatokat követeltek és súlyos anyagi kárt okoztak. Brandt Koppenhágában Willy Brandt, nyugatnémet szövetségi kancellár péntek délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Koppenhágába érkezett. A kancellár kíséretében van többek között felesége és Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár is. A nyugatnémet vendégeket a koppenhágai repülőterein Hilmar Baunsgaard dán miniszterelnök fogadta. ♦ HANOI: Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a közeljövőben Kambodzsába látogat, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről tanácskozzék Norodom Szihanuk, kambodzsai államfővel — tűnik ki a két államférfinak abból a levélváltásából, amelyet pénteken hozott nyilvánosságra a VNA észak-vietnami hírügynökség.4 BONN. Szombaton nagyméretű tiltakozó tüntetést tartanak mintegy tízezer ember részvételével a nyugat-németországi Wertheimben, ahol a neonáci nemzeti demokrata párt kongresszusát szándékozik megtartani. A náciellenes megmozdulást támogatja a nácizmus üldözötteinek szervezete, a Német Kommunista Párt, a Német Békeunió, az ifjúsági szervezetek és a különböző „polgári bizottságok”, amelyek harcolnak az NPD betiltásáért. 4 NEW YORK: A New York-i rendőrség csütörtökön rajtaütésszerűen letartóztatott egy kábítószercsempész bandát, és kilencmillió dollár értékű heroint, valamint kokaint foglalt le. Ez volt — mint a rendőrségen mondják — „emberemlékezet óta” a legnagyobb fogás a kábítószercsempészek elleni hajtóvadászatban. 4 REYKJAVIK: Az izlandi fővárosban csütörtökön befejezte ötnapos tanácskozását az Északi Tanács — dán, svéd, norvég, finn és izlandi parlamenti képviselők testülete — 18. ülésszaka. Különböző ajánlásokat terjesztettek az illetékes kormányok elé, többek között azt, hogy gyorsabban hozzák tető alá az északi országok gazdasági együttműködési megállapodását. Megfenyegették a koronatanút Los Angeles: Shelley Nadellt, azt a nőt, aki felbecsülhetetlen értékű információival bizonyítékot adott a rendőrség kezébe a Manson-féle kaliforniai tömeggyilkosság ügyében, „saját biztonsága” érdekében Kalifornia államból ismeretlen rejtekhelyre csempészték ki. A 31 éves Nadell asszony hamisított orvosi recepttel akart kábítószert kiváltani és ezért került Los Angelesben börtönbe. Egy cellába zárták Susan Atkins-szal, azzal a 31 éves lánnyal, aki tagja volt Charles Manson, hippi-„családjának”. Atkins a börtönben elmondta Nadell asszonynak, hogyan gyilkolták meg 1969 augutusában Sharon Tate filmszínésznőt és hat másik embert. Nadell asszony másnap reggel mindezt visszamondta, és ekkor már Susan Atkins sem tagadott: most ő a koronatanú. Amióta vallotta Shelley Nadellt a börtönben sokszor megfenyegették. 4 NAHA: Kétnapos tiltakozó ülésezést kezdett pénteken hatszáz ember a japáni Nahában. A résztvevők követelik a japán—amerikai biztonsági szerződés eltörlését, az amerikai támaszpontok felszámolását Japánban, valamint Okinawa azonnali visszaadását. 4 VARSÓ: A lengyel nemzetgyűlés csütörtökön este véget ért ülésén elfogadott új törvény 12 tengeri mérföldben állapítja meg az ország felségvizeinek és halászati övezetének határát. Lengyelország a 42. olyan állam, amely 12 mérföldben rögzítette felségvizeinek határát. »untttiTtm nopi a Megrendítő helyszíni tudósítás Abu Zabalból Hetven halálos áldozata van a barbár légitámadásnak Miint jelentettük, az izraeli légierő csütörtökön reggel barbár támadást hajtott végre az egyiptomi Abu Zabal község ellen, amely Kairótól északkeletre fekszik, mintegy harminc kilométerre a fővárostól. A támadás napján az MTI tudósítója a külföldi sajtó több képviselőjével együtt felkereste a támadás színhelyét. A példátlan kegyetlenséggel kitervelt és végrehajtott terrortámadás célpontja az Abu abali Állami Fémkohászati üzem volt, amelynek az égvilágon semmi köze sincs a hadiiparhoz, hiszen fennállása óta vasszerkezeteket gyárt, főként a betonozáshoz szükséges gömbvasakat és huzalokat. A barbár támadás 70 halálos áldozatot követelt. A tudósítókat Ahmed Fahmi fiatal mérnök tájékoztatta, aki maga is könnyebb sérüléseket szenvedett. A legsúlyosabb találat a mechanikai műhelyt érte, a legtöbben itt lelték halálukat, a sebesülteket késedelem nélkül kórházba szállították. A gyár gyakorlatilag megbénult. Két-három műhely, köztük a karbantartó és az áramfejlesztő teljesen rombadőlt, de a többi is súlyosan megrongálódott. A tudósítók még füstölgő romok között szétszórt, összezsugorodott gömbvasakon, fémlemezeken, apró darabokra tört tetőcserepeken lépkedve járták be a pusztulás színhelyét. Az összeomlott mechanikai műhely közelében döglött ló teteme hevert, kifordult belekkel. A gyárkapunál fehér lepedőbe csavart halottat helyeztek el egy taxi hátsó ülésén. A kocsi közelében középkorú férfi zokogott vigasztalhatatlanul. A hivatalos jelentésekből az is kitűnik, hogy a támadást két amerikai gyártmányú, Phantom típusú izraeli gép hajtotta végre. A gyilkos akció során rakétákat, nemzetközileg tiltott napalbombákat és időzített bombákat vetettek be. Az 1967- es izraeli agresszió óta ez a bombatámadás követelte a legtöbb polgári áldozatot. A célpont kiválasztása és a támadás jellege, mérete egyaránt arról tanúskodik, hogy Tel Aviv folytatja a „pszichológiai” hadviselés eszkalációját Az eddigi tapasztalatok viszont kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy ez az agresszív számítás nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Kairó: Talhuni jordán miniszterelnök csütörtökön Kairóba érkezett. A miniszterelnök Husszein király Nasszer elnökhöz intézett üzenetét hozta magával a jordán hatóságok és a gerillák között kialakult feszültséggel kapcsolatban. A jordán miniszterelnök érkezésekor kijelentette: kormányának a gerillákkal kapcsolatos magatartása nem változott, és a jövőben sem fog megváltozni. My Lai — újabb vádemelés Thieu több pénzt kért az amerikai hadügyminisztertől Washington Újabb személy ellen emelt vádat a Pentagon a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében folytatott vizsgálat során. Az ötödik vádlott Thomas Willingham 25 éves százados, aki az americai division harmadik ezredének negyedik zászlóaljában volt szakaszparancsnok a tömeggyilkosság idején. A vád szerint részt vett a Son My térségében végrehajtott mészárlásban. Egy amerikai hadbíró ideiglenesen május 18-ra tűzte ki Calley főhadnagynak, a My Lai-ban rendezett vérengzés első számú vádlottjának perét. Saigon Thieu dél-vietnami elnök és Laird amerikai hadügyminiszter csütörtöki megbeszélésén, amelyen jelen voltak a hadügyminiszter magasrangú tanácsadói is, nemcsak katonai kérdésekről, hanem a saigoni rendszernek nyújtott amerikai gazdasági és pénzügyi segélyről is szó volt. Mint a Pentagon egyik szóvivője közölte, Thieu lényegesen több pénzt kért Lairditól és biztosítékokat arra nézve, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között sem hagyja magára a saigoni rendszert A szóvivő szerint Laird megértéssel fogadta Thieu szavait de nem tett kötelező ígéretet Az amerikai hadügyminiszter pénteken vidéki szemlekörútra indult 4 WASHINGTON: Az Amerikai Űrkutatási Hivatal megkezdte a Conrad Bean űrpáros által összegyűjtött holdminták „postázását” 139 amerikai és 54 külföldi címre. Intézmények, tudósok, kutatók kapnak a holdmintákból néhány, az Egyesült Államokkal baráti viszonyban álló országban. Küldenek holdkőzet-darabokat amerikai diplomáciai képviseleteknek is. 1970. február 14. Ulbricht fogadta AbrasziinoTot Berlini Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke pénteken fogadta Pjotr Abraszimovot, a Szovjetunió NDK- beli nagykövetét. A találkozáson a nagykövet tájékoztatta Walter Ulbrichtot a Szovjetunió és az NSZK megbízottai között folyó moszkvai véleménycseréről. Emellett konzultációt folytattak a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos, küszöbönálló négyhatalmi tárgyalásokról. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozót a teljes egyetértés jellemezte a megtárgyalt kérdésekben. Fegyveres összecsapás Lesothóban Letartóztatták a királyt és fivérét Maseru. A Dél-Afrika területébe ekelt Lesothoban, ahol nemrég az ellenzéki győzelemmel befejeződött választásokat Leabua Jonathan „miniszterelnöki puccsal” fordította a visszájára, a péntekre virradó éjjel összecsapások robbantak ki az ellenzék és a kormány erői között. A tudósítások arról számolnak be, hogy egy fegyveres csapat megtámadta a lesothoi rendőrkapitányság épületét Fél órán át lehetett hallani a géppuskaropogást. A kormányerők megszólaltatták a szirénákat, hogy a veszélyeztetett ponton összegyűjtsék a szabadnapos rendőröket és szabadságos katonákat Lövöldözést hallottak a város más pontjairól is. Úgy tudják, hogy járókelők is megsebesültek. A fővárosba vezető útvonalakat katonaság zárta el. Az események közvetlen előzménye, hogy csütörtökön az ország keleti részében, Mokhodongban letartóztatták a király fivérét, Mathealira Seeiso törzsfőnököt, aki az ellenzékkel szimpatizált. Azon a területen, ahol a közigazgatást irányította, az ellenzéki Lesothoi kongresszus párt nagy többséggel győzött UA kormánypárti jelöltek fölött. Seeiso törzsfőnök letartóztatását az érvénytelenített választások után elrendelt rendkívüli állapottal indokolták. A Dél-Afrika-barát miniszterelnök, Leabua Jonathan, börtönbe vetette az ellenzéki politikusokat és háziőrizet alá helyezte a Moshoeshoe királyt is. Egyelőre nem ismerik a péntekre virradó éjjel lezajlott események pontos menetét, és azt sem tudni, hogy történt-e kísérlet a kongresszus párttal kapcsolatban álló király kiszabadítására. Az AP hírügynökség tudósítója azonban arról számol be, hogy a homokkőből épült királyi palota környékéről is hallatszott heves lövöldözés. .Elérték céljukat...** Sajtócenzúra az USA-ban Egy amerikai demokratapárti sajtószakember azzal vádolta csütörtökön Agnew alelnököt és az igazságügyminisztériumot, hogy ha hivatalos cenzúrát nem alkalmaznak is, megfélemlítéssel fojtják el a hírközlés és a kommentálás szabad szellemét, és „ebben már értek is el sikert”. Nicholas Johnson, annak a bizottságnak a tagja, amelyet még a demokrata párti kormány alapított a televíziós hálózatok munkájának felügyeletére, volt Harvardösztöndíjas újságírók közgyűlésén fejtette ki nézeteit Johnson kijelentette: „hivatali megbízatásom ideje alatt még sohasem voltam tanúja a hírközlő szervek integritása ellen irányuló olyan súlyos fenyegetéseknek, mint amilyenek az elmúlt hónapokban bizonyos kormányhivatalok részéről megnyilvánultak ... A kormány legutóbbi intézkedései, akár nevezzük cenzúrának, akár nem, mindenesetre elérték céljukat” — mondotta Johnson, majd sajnálkozásának adott hangot, amiért a hírközlő szervek engedtek is különböző nyomásoknak. A rabati csúcsértekezletnek kellett volna elvégeznie a jelenlegi politikai helyzetből és katonai erőviszonyokból következő összarab politika és taktika megfogalmazását. Az arab világ jobbszárnya azonban nem volt hajlandó arra, hogy tovább lépjen a khartoumi elgondolásokon. Ennek oka nyilvánvalóan abban kereshető, hogy — bár az Egyesült Államok szerepe, befolyása rendkívüli módon alászállt, még a Nyugathoz korábban egyértelműen hű arab monarchiákban is — de Szaúd Arábia, Kuwait, Tunézia, Marokkó és a sejkségek igyekeznek elkerülni a nyílt szakítást, a kenyértörést. Amennyiben ugyanis túllépnek Khartoumon, s ami ezzel egyet jelent, felsorakoznak a hatnapos háború következményeit megszüntetni hivatott politikai vagy fegyveres harc céljainak szolgálatában, azok a laza kötelékek is feloldódnak, amelyek a történtek ellenére is más orientációt biztosítanak számukra, mint amelyek akár Kairó, akár Damaszkusz vagy Bagdad kapcsolatait jellemzik. Viszont az arab Világnak az a része, amely az izraeli támadást követően egyes területeit elvesztené, s amelyben — éppen Izrael makacssága miatt — megrendült a bizalom a politikai rendezés lehetősége iránt, tovább akar — mert tovább kell — lépnie. Amikor Rabatban egyértelműen kiderült, hogy a társadalmi képletek megszabják az egyes arab országok politikai szándékait is, elkerülhetetlen volt a polarizáció. Ennek jegyében került sor, közvetlenül Rabat után, a líbiai Tripoliban arra a hármas találkozóra, ahol a politikailag egymáshoz legközelebb álló, s ami szintén rendkívül jelentős, földrajzilag is szomszédos arab országok vezetői lerakták egy rendkívül hatékonynak ígérkező szövetség alapjait. Ebben a szövetségben nem valamifajta jövőbeni föderáció lehetőségei figyelemre méltóak. Az idő dönti el, hogy szükség lesz-e arra, hogy államjogi, külső formákkal is megpecsételjék közös céljaikat. Ennél sokkal jelentősebb az, hogy Kairó olyan fegyvertársakkal alakíthatja, formálhatja elképzeléseit, amelyekkel nincsenek ideológiai vitái, mint a baathistákkal, s amelyek anyagi támogatást nem igényelnek (mint például Dél-Jemen), hanem maguk is jelentékeny eszközöket képesek mozgósítani a közös ügy szolgálatában. Ennek a progresszív magnak a kialakulása, formálódása lehetőséget biztosított arra is, hogy Kairó olyan összejövetel gondolatát vethesse fel, ahol a közelkeleti válságban közvetlenül érdekelt országok államfői vesznek részt. Ezen a tanácskozáson ugyanis nem elvek, hanem a tennivalók, az elvégzendő feladatok sorrendje körül folyhat érdemi vita. A tanácskozásról, amelyre a napokban került sor az egyiptomi fővárosban, rendkívül kevés szivárgott ki a tárgyalótermekből, csupán annyi, hogy ott egy politikai és egy katonai referátum vitája folyt. A közelkeleti válsággal összefüggő események (a Koszigin-üzenet amerikai részről történt elutasítása, s Izrael katonai tevékenységének látványos fokozása) ismeretében azonban nem lehet kétség a haározatok irányát illetően. A záróközlemény — a kairói rádió ismertetése szerint — leszögezi az értekezlet résztvevőinek azt az eltökélt szándékát, hogy folytatják a harcot, nem honolnak be az ellenségnek és felszabadítják a megszállt arab területteket. Feltehetően az elfogadott taktika sem más, mint amit Nasszer elnök, az EAK gazdasági, katonai és politikai helyzetét elemezve már megfogalmazott. Vagyis: az agresszió áldozatai nem tűrik, hogy Izrael megtartsa az agresszió gyümölcsét, viszont tisztában vannak azzal is, hogy a területek visszaszerzése csak hosszú, kemény és áldozatos harc árán lehetséges. Ezt a programot, amit az aktív ellenállás taktikájának neveznek, Nasszer még az elmúlt nyáron hirdette meg. A Kairó köré csoportosuló, a közös harcra kész arab országok tömörülése jelzi, hogy az EAK, minden bizonnyal, ennek a politikának nyerte meg a számbelileg ugyan kisebb, de hatásában a rabatinál fontosabb, előbbre mutató kairói kiscsúcs résztvevőit. Ónody György Rabat, Tripoli, Kairó