Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara' 50 fillér Dunántúli napió XXVIII. évfolyam, 48. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 26., péntek A Őszinte szóval napi munkában, a termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken, politikai gyűléseken, az üzleti vásárlás alkalmával gyakran hangzanak el kritikai észrevételek. A társadalomban az ügyszerető munka során is előforduló hibák csökkentésének és ha lehet, megszüntetésének hasznos eszköze a nyílt, segítő szándékú bírálat. A szocializmus építése időszakában különösen megnőtt a nyílt, jó szándékú kritikának a szerepe. Sokáig lehetne sorolni az olyan eseteket, amikor a megbírált, érezve a segítőkészséget, a kritikai előrehaladást szolgálja. A bírálat alkalmazásával való találkozás olyan tapasztalatokat is ad, amelyek nincsenek összhangban rendszerünkkel. A szemtől szembeni nyílt kritika itt-ott azzal szenved csorbát, hogy az ü-sm, a termelőszövetkezet, a,, intézmény vezetője a szabad bírálat légkörét nem engedi kialakulni. Némely vezető azt tartja, hogy az egyszemélyi felelős vezetés és a beosztott kritikai észrevételeit lehetetlen összhangba hozni. Az ilyen vezető nem ritkán kevesebb gonddal végzi munkáját, mint az, amelyik igyekszik helyt adni a dolgozó kollektíva véleményének. Az is igaz, hogy a kritika visszautasítása együtt jár az üzem, a termelőszövetkezet, az intézmény lassú fejlődésével, vagy stagnálásával. A szabad véleménynyilvánítás pedig, amely magas szintű politikai és szakmai vezetést szükséges, ösztönzi a felelősségteljes, rentábilis termelést. Nagy kár, hogy a két ellentétes vezetési módszer értékelésére csak nagyon ritkán kerül sor. A leggyakrabban előforduló megnyilvánulása a kritika visszaszorításának a „ne szólj szám, nem fáj fejem” sólásmondás. Biztos, ami biztos — vélekedik nagyon sok, főleg hivatali dolgozó, de nem kevés üzemi munkás is —, jobb, ha nem látok, nem hallok és nem nyitom ki a számat. Az sem tagadható, hogy a tehetségtelen, de semmit nem látó és semmit észre nem vevő gyakorta nagyobb sikereket ér el, mint aki kiválóan helytáll az üzemben, termelőszövetkezetben, intézményben, de él társadalmi jogával, és kritikai véleményét is elmondja. A valóság ábrázolása feltárja a szocialista rendszer és a vele szembenálló törekvések közötti ellentmondást. A szocialista törekvések e dologban is felülkerekednek. Erről tanúskodnak a sajtóban és rádióban is ismertetett, a fejlődést szolgáló bíráló vélemények. A szocializmus építése, és e célból a nyílt kritika alkalmazása is harcot kíván. Küzdeni szükséges az ellen a hiba ellen, amely a káros képmutatásban és a valóság elferdítésében mutatkozik. Nevelő munkával érdemes azon fáradozni, hogy megértessük: társadalmunkban teljesen tökéletes emberek nincsenek. Az egyszerű ember és a vezető egyaránt követhet és követ is el hibát, amely feltétlenül naggyá nő, ha annak elismeréséhez nem alakul ki az önkritikus készség. L.S. Szovjet kormánynyilatkozat az USA laoszi intervenciójáról Moszkva: A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekményeit e szuverén állam ellen. A szovjet kormány határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az indokínai, rendezésre vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag elfogadott genfi egyezményeket, amelyek jó alapot teremtettek az ország helyzetének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadműveletek kiterjesztése Kambodzsára és a saigoni—amerikai fegyveres erők betörése Laoszba, az agresszió fokozása és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az amerikai imperializmus részéről Indokína népei ellen elkövetett és világszerte felháborodást keltő agresszió egy-egy láncszeme. Az Egyesült Államok a cinikus vietnamizálási politikát követve, laoszi terveinek közvetlen, végrehajtására a dróton rángatott saigoni habrendszer csapatait állította be annak a számításnak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Washingtonban azt állítják, hogy az amerikai fegyveres erők „korlátozottan vesznek részt a behatolásban”, csupán a dél-vietnami csapatok tüzérségi támogatását és utánpótlását biztosítják. Az efféle állítások arra valók, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, ámde senkit sem vezetnek félre. Az amerikai légihaderő és tüzérség napról napra és óráról órára tömeges támadásokat hajt végre Laosz tesrülete ellen, bombák és lövedékek ezreit zúdítja az ország békés lakosaira, halált ■ és pusztulást okozva. Mint Washingtonban hivatalosan kijelentették, az amerikai légihaderő laoszi felhasználására vonatkozólag nem (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Nagy Sándor, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkára, valamint az egyetem tanácsa és pártbizottsága képviseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László docens, a pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Az egyetem tanácstermében a rektor ismertette a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakemberképzés érdekében több mint negyedszázadon át kifejtett tevékenységét. A látogatók és a házigazdák — az egyetem vezetői, a mozgalmi szervek és a hallgatók képviselői — között kialakult eszmecserén az oktatónevelőmunka eredményeiről és a további feladatokról is szó esett. A Központi Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Itt dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár kalauzolta a vendégeket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikereket. A gépjavítási tanszék tanműhelyét dr. Beer György docens, a tanszék vezetője mutatta be, a mezőgazdasági villamosítási tanszék laboratóriumáról dr. Mikecz István egyetemi tanár adott tájékoztatást a vendégeknek. Délben az egyetem vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost és a társaságában lévő személyeket. Délután az ezerkétszáz személyes Nyisztor György kollégiumot kereste fel Kádár János, akit az egyetemi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiumi diákönkormányzat titkára üdvözölt. A párt első titkára megtekintette a kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgójában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. Iskola, klub és üzletsor Új létesítmények a sásdi járásban Számos, jelentős, még az elmúlt évben megkezdett beruházás valósul meg 1971- ben a sásdi járásban. A községi tanács és a helyi fogyasztási szövetkezet mintegy tízmilliós költséggel építteti Sásd első többszintes épületét, amelyben az emeleti részen 16 lakás, a földszinten pedig egy üzletsor kap helyet. Az új kereskedelmi létesítmény áruházjelleggel üzemel, élelmiszert, ruházati cikkeket és egyéb árukat egy helyen vásárolhatnak majd a sásdiak. Épül már a kilencmillió forintos költséggel létesülő sásdi gimnázium is, amelyben négy tanterem és két korszerű műhely lesz. Több mint félmillió forintba kerül a Baranyajenőn épülő új orvoslakás és rendelő. Két községben avatnak új általános iskolát az idén. A mágocsi oktatási intézmény négy-, a felsőmindszenti pedig hattantermes lesz. Több problémát old meg egyszerre az a középület, amely Köblény központjában áll majd. Az új létesítmény 440 ezer forintos költséggel még az idén otthont ad a különféle irodáknak, a községi könyvtárnak, ifjúsági klubnak és egy presszónak. Fejlesztik a magyarhertelendi strandot, ahol a nyárra már újabb fürdőmedence várja a vendégeket. A községi tanácsoknál még nem dőlt el pontosan, mire fordítják az idei fejlesztési alapot. Így, a különböző áthúzódó és jelenleg folyó építkezéseken kívül több, a falvak lakóit érintő korszerűsítés és új létesítmény várható. A cserkúti Gépjavító Vállalatnál viszonylag fiatal üzemág a szállító- és tárolótartályok gyártása. 1969 novemberétől 1970 elejéig 50 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas alumínium-tartályt gyártottak. A legkisebbek a 2,5 köbméteres szállítótartályok, a legnagyobbak a 60 köbméteres tárolók. A vállalat legnagyobb megrendelői a Balatonboglári Állami Gazdaság, Sátoraljaújhely, Kiskunhalas és Izsák. A nagy vásárlókhoz csatlakozott a Győri Ganz-MÁVAG is, amely 17, vasúti kocsira való alumínium-tartályt rendelt egyelőre, de a jövőben még többet szándékoznak vásárolni. A tankgyártó üzemrész idén 20—25 millió forint értékű tartályt gyárt és szállít. Képünkön: 35 köbméteres kész fekvőtankok elszállításra várva a gyártó csarnok előtt. A Minisztertanács ülése Május 21—31.: BW Fock Jenő tájékoztatója a csehszlovák miniszterelnökkel folytatott tanácskozásairól Határozat a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti légkörben folytak és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok összehangoltabb , fellépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú államközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruöszszetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelyezését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyersanyagigényeink jelentős részének fedezetét. Mind a kivitelben, mind a behozatalban a korábbinál több gépipari termék szerepel. Az árucsere-forgalom növekedésben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi árucsere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnövekedést irányoznak elő. A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rendező szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.