Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara' 50 fillér Dunántúli napió XXVIII. évfolyam, 48. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 26., péntek A Őszinte szóval napi munkában, a ter­melési tanácskozásokon, brigádértekezleteken, po­litikai gyűléseken, az üz­leti vásárlás alkalmával gyakran hangzanak el kriti­kai észrevételek. A társada­lomban az ügyszerető mun­ka során is előforduló hibák csökkentésének és ha lehet, megszüntetésének hasznos eszköze a nyílt, segítő szán­dékú bírálat. A szocializmus építése idő­szakában különösen megnőtt a nyílt, jó szándékú kriti­kának a szerepe. Sokáig le­hetne sorolni az olyan ese­teket, amikor a megbírált, érezve a segítőkészséget, a kritikai előrehaladást szol­gálja. A bírálat alkalmazásával való találkozás olyan tapasz­talatokat is ad, amelyek nincsenek összhangban rend­szerünkkel. A szemtől szem­beni nyílt kritika itt-ott az­zal szenved csorbát, hogy az ü­-sm, a termelőszövetkezet, a,, intézmény vezetője a sza­bad bírálat légkörét nem en­gedi kialakulni. Némely ve­zető azt tartja, hogy az egy­személyi felelős vezetés és a beosztott kritikai észrevéte­leit lehetetlen összhangba hozni. Az ilyen vezető nem ritkán kevesebb gonddal végzi munkáját, mint az, amelyik igyekszik helyt adni a dolgozó kollektíva vélemé­nyének. Az is igaz, hogy a kritika visszautasítása együtt jár az üzem, a termelőszö­vetkezet, az intézmény lassú fejlődésével, vagy stagnálásá­val. A szabad vélemény­­nyilvánítás pedig, amely magas szintű politikai és szakmai vezetést szükséges, ösztönzi a felelősségteljes, rentábilis termelést. Nagy kár, hogy a két ellentétes vezetési módszer értékelésére csak nagyon ritkán kerül sor. A leggyakrabban előfordu­ló megnyilvánulása a kriti­ka visszaszorításának a „ne szólj szám, nem fáj fejem” s­ólásmondás. Biztos, ami biztos — vélekedik nagyon sok, főleg hivatali dolgozó, de nem kevés üzemi munkás is —, jobb, ha nem látok, nem­­ hallok és nem nyitom ki a számat. Az sem tagad­ható, hogy a tehetségtelen, de semmit nem látó és semmit észre nem vevő gya­korta nagyobb sikereket ér el, mint aki kiválóan helyt­áll az üzemben, termelőszö­vetkezetben, intézményben, de él társadalmi jogával, és kritikai véleményét is el­mondja. A valóság ábrázolása fel­tárja a szocialista rend­szer és a vele szemben­álló törekvések közötti ellentmondást. A szocialista tö­rekvések e dologban is felül­kerekednek. Erről tanúskod­nak a sajtóban és rádióban is ismertetett, a fejlődést szolgáló bíráló vélemények. A szocializmus építése, és e célból a nyílt kritika al­kalmazása is harcot kíván. Küzdeni szükséges az ellen a hiba ellen, amely a káros képmutatásban és a va­lóság elferdítésében mutat­kozik. Nevelő munkával érdemes azon fáradozni, hogy meg­értessük: társadalmunkban teljesen tökéletes emberek nincsenek. Az egyszerű em­ber és a vezető egyaránt követhet és követ is el hibát, amely feltétlenül naggyá nő, ha annak elismeréséhez nem alakul ki az önkritikus kész­ség. L.S. Szovjet kormánynyilatkozat az USA laoszi intervenciójáról Moszkva: A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi in­tervenciójával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki­: A Laosz elleni invázióval az Egyesült Államok tovább bővíti agresszív cselekmé­nyeit e szuverén állam el­len. A szovjet kormány hatá­rozottan elítéli a Laosz el­leni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nem­zetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azok­kal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Ál­lamok az ENSZ alapokmá­nya révén vállalt. Az Egye­sült Államok lábbal tiporja az indokínai, rendezésre vo­natkozó 1954-es genfi meg­állapodásokat és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag elfogadott genfi egyezménye­ket, amelyek jó alapot te­remtettek az ország helyze­tének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadmű­veletek kiterjesztése Kam­bodzsára és a saigoni—ame­rikai fegyveres erők betö­rése Laoszba, az agresszió fokozása és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az amerikai imperializmus ré­széről Indokína népei ellen elkövetett és világszerte fel­háborodást keltő agresszió egy-egy láncszeme. Az Egyesült Államok a ci­nikus vietnamizálási politi­kát követve, laoszi tervei­nek közvetlen, végrehajtásá­ra a dróton rángatott saigoni habrendszer csapatait állí­totta be annak a számítás­nak alapján, hogy „ázsiaiak kezével harcol az ázsiaiak ellen”. Washingtonban azt állítják, hogy az amerikai fegyveres erők „korlátozottan vesznek részt a behatolás­ban”, csupán a dél-vietnami csapatok tüzérségi támoga­tását és utánpótlását bizto­sítják. Az efféle állítások arra valók, hogy megtévesszék a világ közvéleményét, ámde senkit sem vezetnek félre.­­ Az amerikai légihaderő és­­ tüzérség napról napra és órá­ról órára tömeges támadá­­­­sokat hajt végre Laosz tes­­­rülete ellen, bombák és lö­­­­vedékek ezreit zúdítja az or­szág békés lakosaira, halált ■ és pusztulást okozva. Mint­­ Washingtonban hivatalosan kijelentették, az amerikai­­ légihaderő laoszi felhaszná­lására vonatkozólag nem (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. A láto­gatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizott­ság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának vezetője és dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter. Dr. Nagy Sándor, a Gödöl­lői Városi Pártbizottság tit­kára, valamint az egyetem tanácsa és pártbizottsága képviseletében dr. Pethő György rektor és dr. Lökös László docens, a pártbizott­ság titkára fogadta a vendé­geket. Az egyetem tanácstermé­ben a rektor ismertette a fel­sőoktatási intézmény fejlődé­sét, a mezőgazdasági szak­emberképzés érdekében több mint negyedszázadon át ki­fejtett tevékenységét. A lá­togatók és a házigazdák — az egyetem vezetői, a moz­galmi szervek és a hallgatók képviselői — között kiala­kult eszmecserén az oktató­nevelőmunka eredményeiről és a további feladatokról is szó esett. A Központi Bizottság első titkára ezután a talajtani tanszéket kereste fel. Itt dr. Stefanovits Pál tanszékveze­tő egyetemi tanár kalauzolta a vendégeket, ismertette a tudományos kutatásban elért sikereket. A gépjavítási tan­szék tanműhelyét dr. Beer György docens, a tanszék ve­zetője mutatta be, a mező­gazdasági villamosítási tan­szék laboratóriumáról dr. Mikecz István egyetemi ta­nár adott tájékoztatást a vendégeknek. Délben az egyetem vezetői ebéden látták vendégül Ká­dár Jánost és a társaságában lévő személyeket. Délután az ezerkétszáz személyes Nyisz­­tor György kollégiumot ke­reste fel Kádár János, akit az egyetemi fiatalok nevében Szarvas Imre, a kollégiumi diákönkormányzat titkára üdvözölt. A párt első titká­ra megtekintette a kollégi­um korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intéz­mény társalgójában találko­zott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselői­vel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. Iskola, klub és üzletsor Új létesítmények a sásdi járásban Számos, jelentős, még az elmúlt évben megkezdett be­ruházás valósul meg 1971- ben a sásdi járásban. A köz­ségi tanács és a helyi fo­gyasztási szövetkezet mint­egy tízmilliós költséggel épít­teti Sásd első többszintes épületét, amelyben az eme­leti részen 16 lakás, a föld­szinten pedig egy üzletsor kap helyet. Az új kereske­delmi létesítmény áruházjel­leggel üzemel, élelmiszert, ruházati cikkeket és egyéb árukat egy helyen vásárol­hatnak majd a sásdiak. Épül már a kilencmillió forintos költséggel létesülő sásdi gim­názium is, amelyben négy tanterem és két korszerű műhely lesz. Több mint félmillió forint­ba kerül a Baranyajenőn épülő új orvoslakás és ren­delő. Két községben avatnak új általános iskolát az idén. A mágocsi oktatási intéz­mény négy-, a felsőmind­szenti pedig hattantermes lesz. Több problémát old meg egyszerre az a középü­let, amely Köblény központ­jában áll majd. Az új léte­sítmény 440 ezer forintos költséggel még az idén ott­hont ad a különféle irodák­nak, a községi könyvtárnak, ifjúsági klubnak és egy presszónak. Fejlesztik a ma­­gyarhertelendi strandot, ahol a nyárra már újabb fürdő­­medence várja a vendége­ket. A községi tanácsoknál még nem dőlt el pontosan, mire fordítják az idei fejlesztési alapot. Így, a különböző át­húzódó és jelenleg folyó épít­kezéseken kívül több, a fal­vak lakóit érintő korszerű­sítés és új létesítmény vár­ható. A cserkúti Gépjavító Vállalatnál viszonylag fiatal üzemág a szállító- és tárolótartályok gyártása. 1969 novemberétől 1970 elejéig 50 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas alumínium-tartályt gyártottak. A legkisebbek a 2,5 köbméteres szállítótartályok, a leg­nagyobbak a 60 köbméteres tárolók. A válla­lat legnagyobb megrendelői a Balatonboglári Állami Gazdaság, Sátoraljaújhely, Kiskunhalas és Izsák. A nagy vásárlókhoz csatlakozott a Győri Ganz-MÁVAG is, amely 17, vasúti kocsira való alumínium-tartályt rendelt egyelőre, de a jövőben még többet szándékoznak vásárolni. A tankgyártó üzemrész idén 20—25 millió forint értékű tartályt gyárt és szállít. Képünkön: 35 köbméteres kész fekvő­­tankok elszállításra várva a gyártó csarnok előtt. A Minisztertanács ülése Május 21—31.: BW Fock Jenő tájékoztatója a csehszlovák miniszterelnökkel folytatott tanácskozásairól Határozat a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strou­­gallal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Szövetségi Kormányának elnökével foly­tatott hivatalos tárgyalásai­ról. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti légkörben foly­tak és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista or­szág közötti testvéri kapcso­latok elmélyítéséhez. A Mi­nisztertanács a jelentést tu­domásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyel­mét, hogy a kétoldalú kap­csolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökhelyettesével foly­tatott tárgyalásokról. A kor­mány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsola­tainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyan­csak tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott tanács­kozásáról. A kormány meg­állapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista országok össze­hangoltabb , fellépését az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter je­lentését a szocialista orszá­gokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucserefor­galmi megállapodásokról, va­lamint az 1971. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyvek meg­kötéséről. A megállapodások­ban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehaj­tását. Az új hosszú lejáratú ál­lamközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irá­nyoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áruösz­­szetétele egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelye­zését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyers­­anyagigényeink jelentős ré­szének fedezetét. Mind a ki­vitelben, mind a behozatal­ban a korábbinál több gép­ipari termék szerepel. Az árucsere-forgalom növeke­désben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a koope­rációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi áru­csere-forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnöveke­dést irányoznak elő. A Mi­nisztertanács az előterjesz­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vá­sárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország je­lentkezett. A kormányhatá­rozat értelmében a magyar rendező szerveknek és a ki­állító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szén­igények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és mun­kaügyi intézkedésekről. A ko­rábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelen­tés tartalmazza az ország­­gyűlés 1970 szeptemberi ülés­szakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott kép­viselői felszólalások és javas­latok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresé­re nőtt, hazánkban a szén­bányászat előtt nagy felada­tok állnak. Ezek sikeres meg­oldására a kormány határo­zatot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások hely­zetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szak­értői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgá­lat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a for­mája sok tekintetben elő­nyös, viszont a különböző in­tézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogá­solható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot ho­zott a főálláson kívüli foglal­koztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatá­ra, illetve azok szükség sze­rinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next