Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-26 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanto XLIV. évfolyam, 84. szám 1987. március 26., csütörtök óra: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Hazánkba látogat Georgi Atanaszov Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bol­gár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A megyei tanács vb-ü­lése Az állami ellenőrzés és a helyi tanácsok felügyeletének tapasztalatai Az állami ellenőrzések és a helyi tanácsok felügyeletének tapasztalatairól tárgyalt töb­bek között tegnapi ülésén a Baranya Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A dr. Föld­vári János általános elnökhe­lyettes vezetésével tanácskozó testület megvitatta az előter­jesztéseket és a határozati ja­vaslatokat elfogadta. Az állami ellenőrzések ta­pasztalatai alapján a jelentés megállapítja, hogy a gazdál­kodók egy része nem képes kellő rugalmassággal alkalmaz­kodni a változó gazdálkodási körülményekhez, nem elég mar­káns a kezdeményező, kocká­zatot is vállaló magatartás. A gazdálkodási fegyelem, a mérleg-valódiság, az adómo­rál, a számviteli rend és bizony­lati fegyelem, a társadalmi tulajdon védelme nem javult a kívánt mértékben. A legtöbb negatív megállapítás a munka­idő és munkabér elszámolási hibáihoz, leltározási hiányos­ságokhoz, a selejtezési eljárás lazaságaihoz kötődött. Nem ér­vényesült mindenütt az a köve­telmény, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljanak. Tavaly csupán né­hány helyen — például helyen a Baranya Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál, a Szigetvári Állami Gazdaság­nál - került sor nagyobb lép­tékű létszámleépítésre. Az építési beruházások ver­senytárgyalásainak tapaszta­lataival kapcsolatban az elő­terjesztés kiemeli, hogy pél­dául Pécsett 21 versenytárgya­lásból mindössze nyolc volt sikeres. Ennek oka, hogy a ver­seny csak szűk körben, a ke­vés élőmunka igényű mélyépí­tési munkáknál figyelhető meg, a kötelezően előírt versenytár­gyalás az előkészítés időtar­tamát mintegy négy hónappal meghosszabbítja, nehéz a költ­ségek tervezése. Az ellenőrző szervezetek ál­tal tett javaslatokat általában hasznosítják a gazdálkodók, de a megtett intézkedések nem mindig állnak arányban az el­követett vétség, mulasztás sú­lyával. A felelősség érvényesí­tésében jelentős előrelépés nem történt. A helyi tanácsok felügyeleté­nek tapasztalatai szerint álta­lános, hogy megélénkült ezek­nél a tanácsoknál a népkép­viseleti-önkormányzati tevékeny­ség, különösen a testületi munka aktivitása fokozódott. Többször tartottak társadalmi vitákat, fórumokat. Jelentős előrelépés, hogy az elöljáró­ságok nagy tenniakarással lát­ják el munkájukat. A többségé­ben eredményesen dolgozó ta­nácsok mellett sok helyütt gyenge minősítést kapott a tes­tületi tevékenység. Az előterjesztés hangsúlyoz­za, hogy a helyi tanácsok fel­ügyelete szervezettebb, egysé­gesebb lett, ugyanakkor önkri­tikusan elismeri, hogy eseten­ként a vizsgálatok végrehaj­tása a kívántnál körülménye­sebb, az indokoltnál többen vesznek részt benne, sokszor csak tényközlésre szorítkoznak, nem vállalkoznak az adott ta­nács munkájának minősítésére. A jövőben ezért célratörőbben kell megfogalmazni a vizsgá­latok tartalmi és szervezési kö­vetelményeit. Kérdésekre válaszolva dr. Bognár Zoltán, a megyei ta­nács elnökhelyettese elmond­ta, hogy a gazdasági szabá­lyozóknak kellene úgy hatniuk, hogy csak teljesítményekkel alátámasztott bérkiáramlás va­lósulhasson meg. Baranyában a szervezett létszámleépítés csupán töredéke a munkaerő­­mozgásnak, s ez nem segíti elő a hatékonyabb területek felé történő munkaerőáramlást. Az építési beruházásokkal kapcso­latos versenytárgyalások nem hozták a remélt eredményt, vál­tozás csak akkor várható, ha megfelelő kapacitások állnak rendelkezésre. A vitában többen felszólal­tak. Dr. Diófási Lajos a fele­lősségre vonásokkal kapcsolat­ban előrelépést sürgetett, dr. Lusztig Péter arról szólt, hogy javult az ellenőrzés színvona­la, de a fogyasztói érdekvé­delemben ez nem tükröződik, s hogy a hiányosságok feltá­rásánál nem kap kellő hang­súlyt a szándékos magatartás. Dr. Kása Ferenc azt emelte ki, hogy a belső ellenőrzések­nél roppant lassú a szemlélet­­változás, dr. Sasvári László sze­rint a vállalati tanácsok jól működnek, de több helyütt még nem vállalják a gazda szerepét. Piti Zoltán azt java­solta, hogy az ellenőrzések ne csupán a hiányosságokat tár­ják fel, hanem adjanak meg­oldási javaslatot is, dr. Gábor János többirányú, de össze­hangoltabb ellenőrzést kért. R. N. Kádár János fogadta C. L. Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L. Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósí­tóját. Lengyel pártmunkások Baranyában A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Krakkó Vajdasági Bizottsága küldöttsége Jó­zef Szczurowskinak, a LEMP Krakkói Bizottsága gazdaságpolitikai titkárá­nak vezetésével tegnap dél­után Baranyába érkezett. A küldöttség tagjai: Jerzy Wrobel szervezési osztály­­vezető, Jacek Inwald, a Krakkó Városi Bizottság tit­­ kára, Henryk Szydlowski, a Krakkói Bizottság propa­gandaosztályának vezetője, Ryszard Mielnik, a Krakkói Bizottság V. B. tagja, és Marian Cwiertniak, a Krak­ kói Bizottság propaganda­osztályának tagja. A vendégeket Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának tit­kára fogadta. Ott volt Vi­­segrády Tamás, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese. A lengyel pártmunkások a fogadás után Pécs neve­zetességeivel ismerkedtek. Megnézték a Felszabadulá­si Emlékművet, a Barba­­kánt, az Ókeresztény ká­polnát és látogatást tettek a Nevelési Központban. N. I. Ma a Dunántúli Napló fóruma Hímesházán. (írásaink a 3. oldalon) Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozása Moszkvában ülésezett a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága. A képen középen Várko­nyi Péter, magyar külügyminiszter. (Telefoto : TASZSZ) Közel 150-féle műanyag terméket állít elő a Plastex Műanyag- és Textilipari Szövetkezet pé­­terpusztai műanyagüzeme, évente megközelítőleg 150 millió forint értékben. Hagyományos ter­mékeik a különféle vízvezeték-szerelvények és a Malév számára gyártott felszolgáló étkészlet. Fotó: Proksza László M. Gorbacsov találkozott az ülésszak résztvevőivel Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizott­sága 1987. március 24—25-én Moszkvában megtartotta soron­­következő ülését.­­ A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak az európai és világhelyzetről. A fő figyelmet korunk alapvető kér­déseire ,­ a nukleáris veszély elhárítására, az emberiségnek a nukleáris és egyéb fegyverek­től való megszabadítására, az európai és általános biztonság megerősítésére, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére — fordították. Az ülés résztvevői szükséges­nek tartják, hogy valamennyi állam fokozza és egyesítse erő­feszítéseit a leszerelésért, ha­tározottan törekedjék az atom­fegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtésére. Az ülésen megállapították, hogy a Szovjetunió Reykjavík­­ban tett nagy horderejű javas­latai a leszerelés problémáinak minőségileg új megközelítését jelentik, tovább fejlesztik az SZKP KB főtitkárának 1986. január 15-i nyilatkozatában az atomfegyvermentes világ létre­hozásáról kifejtett programot. (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán fogadta a VSZ tagállamainak külügymi­nisztereit, s megbeszélést foly­tatott velük a külügyminiszteri bizottság munkájáról. A szov­­jet párt vezetője hangsúlyozta: a testület munkáját operatívab­bá és d­inamikusabbá kell tenni, hogy teljes mértékben megfeleljen a nemzetközi szín­téren jelentkező egyre bonyo­lultabb és nehezebb feladatok­nak, s kihasználhassa azokat a bővülő lehetőségeket, amelyek révén a szocializmus békesze­rető politikája hatással lehet a világ jövőjére. Az elvtársiasság és a köl­csönös megértés légkörében megtartott találkozón a mi­niszterek elégedetten szóltak a VSZ külügyminiszteri bizottsá­ga munkájának átalakításáról. Megállapították, hogy a bi­zottság tevékenysége egyre al­kotóbb jellegű. Az átalakítás célja az, hogy a közösen ki­dolgozott irányvonal megvaló­­sításában erősítsék minden egyes szocialista ország saját kezdeményezését. A külügymi­niszterek hangsúlyozták a szovjet leszerelési kezdeménye­zések nagy fontosságát. Megál­lapították: a szocializmus és a béke számára történelmi je­lentőségűek a Szovjetunióban a társadalom és a gazdaság át­alakítása, a demokratizálás ér­­dekében végbemenő folyama­tok. Mihail Gorbacsov elégedet­ten szólt a VSZ külügyminisz­teri bizottságának munkájáról, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, valamint a VSZ más tagállamainak leszerelési javaslatait, amelyek módosítják az egész nemzetközi élet lég­körét, rokonszenvvel fogadja és támogatja a világ közvéle­ménye. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtett és ezután is megtesz azért, hogy az em­­beriséget megmentse a nukleá­ris megsemmisülés veszélyétől - hangoztatta a szovjet párt vezetője. Végezetül az SZKP KB főtit­kára azt kívánta a külügymi­niszteri bizottság tanácskozá­sán résztvevőknek, a szocialis­ta országok minden diploma­tájának, hogy alkotó módon, újító szellemben munkálkodja­nak a nemes cél, a háború megakadályozása érdekében.

Next