Dunaújvárosi Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 44-52. szám)
1970-06-30 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! [ umummi] AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JÚNIUS 30., KEDD Komplex aratás Ősidők óta így van: „nyárban”, amikor Péter és minden Pál összefutnak a naptárban, a mezőgazdasági munka is megsűrűsödik; fenik a kaszákat, készülődnek az aratáshoz. Ami azt illeti, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben természetesen egyetlen kaszát sem fennek ezen a nyáron, a naptárbeli Péter és Pál példáját követték viszont a gépek; szemlére futottak össze, álltak hadrendbe, mintha valami csatára készülnének. Az idei csata valamivel később kezdődik mint máskor, a Nap érlelő melege késett. — Ellentétben a régebbi időkkel — mondja Nemes Dániel főagronómus — valamennyi egyéb mezőgazdasági munka az aratás kezdetéig befejeződik. Az aratásra összpontosíthatunk. — Az időjárás engedett több időt az egyéb munkákra? — Dehogy. Hiszen az időjárás az egyéb munkákat éppúgy késlelteti, mint a gabonaérést. Nem több időnk volt, hanem több gépünk. A kézművelés minimálisra csökkent. A kukoricának például mindössze tíz százalékát hetven holdat a hatszáznegyvenből, kapáljuk kézzel. Ezért tudunk mindent befejezni. És persze géppel aratjuk az összes gabonát is. A gépek, az itt felsorakozott pirosra, kékre zománcozott, napragyogtatóan fényesre tisztított gépek még némák és bénák, de a rend, amit az ember teremtett közöttük, mintha értelmet is adott volna nekik, mintha maguk is tudnák mennyire fontosak. 968 hold kalászos learatásához készül a két nagyteljesítményű E— 512-es kombájn, a két SZK—4-es, az SZK—3-as, a rendrevágó, az angol gyártmányú speciális UBA borsókaszák, aztán a traktorok: tizenöt MTZ—50-es, öt szuperzetor, az LS—09-esek, a lánctalpas DT— 54-esek ... Szépek, erőt sugárzók így együtt. De vajon jók-e, újak-e? Tudott dolog, hogy az öreg gép — a drága felújítás miatt — kész ráfizetés. — Főként újak — mondja a főagronómus. A tizenöt MTZ-ből például kilenc egyéves gép. A többi öt év és a halál között van, nagy terhelést nem bírnak, ezért műtrágyaszóráshoz, szalmaelhúzáshoz és más kisebb összekötő munkákhoz használjuk őket. Kicsit csöpögnek, csurognak, de ha vigyázunk rájuk, még elmennek és hasznosak is. Gyakorlatilag a jelenlegi gépállomány félteljesítménnyel is képes lenne tíztizenegy nap alatt betakarítani az egész termést. Félgőzzel, mert kombájnok, az E—512-esek például a éjjel-nappal is mehetnének. — Tizenegy nap alatt? — Igen. Nem is a betakarítás a gond, hanem a termény fogadása, tisztítása, tárolása. Igaz, a termésünk egy részét — száztíz vagonnal — Gabonaforgalmi és Feldolgozó Válalalatnak adjuk le, de úgy tudom, ott sincs elég tárolóhely. Mi is építünk szárítót, meg tárolót is, a szárító kapacitása már elegendő lesz, de csak jövőre. Akkor lesz kész. — Végül is mennyi idő alatt fejezik be az aratást? — Egy hónap alatt, de ezt úgy értse, hogy mindennel együtt. Régebben augusztus 20-ra, a kenyérünnepre befejeztük a cséplést. Tíz évvel ezelőtt, de még négy-öt évvel ezelőtt is úgy számítottunk, hogy akkor végeztünk az aratással, amikor a szem biztos helyre került. A fejlődést éppen az mutatja, hogy komplex aratást, végzünk, hogy augusztus 1-re, ha befejeztük az aratást, ez egyúttal azt is jelenti, hogy a következő évi termést is biztosítottuk. Ehhez persze tökéletes összhangra van szükség. Ügy ám! Az aratáshoz, az évről - évre megismétlődő, ám minden évben korszerűbb módon vívott nagy nyári csatához nemcsak fejlett géppark szükséges, s nemcsak az, hogy a műtrágya vetés előtt érkezzen meg a téeszhez (ahogy ez idén történt, amikor is az AGROKER jobban felkészült, mint tavaly), hanem összhang is, a tervező, a rendre képes ember összehangolt munkája. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél az éves terven belül a komplex aratási tervet is gépre, emberre lebontva készítették el. Szombaton a gépszemlét a traktorosok brigádgyűlése követte, ahol a július elején kezdődő nagy nyári csata harcosai megismerték a ,,hadrendet”, beosztást, megvitatták a „vezérkar” a elképzelését. — Higgyél el — mondta a főagronómus —, csak nyerünk azzal, hogy egy napot arra szentelünk, hogy a tagok megismerjék és megtárgyalják a feladatukat. A jövő héten, még az aratás megkezdése előtt, mégegyszer megtárgyalja a téesz-vezetőség a párttaggyűlés és a téesz küldöttgyűlés is, hogy mit és hogyan csináljunk . .. A traktorosok brigádgyűlése után Tímár Mihállyal váltottam néhány szót, az első kombájnvezetővel, aki az idén megtudta, hogy melyik gépen és melyik területen lát majd hozzá az aratáshoz. — Úgy tudom, a traktorosok, gépkezelők brigádja a szocialista brigád címet akarja elnyerni. Mióta és miért? — Tavasszal volt egy gyűlés, ott vetettük fel és el is fogadtuk, hog*á küzdünk a szocialista címért. Hogy miért? Különböző területeken dolgozunk. Egyénileg hiába vagyunk jók, ha nem a közösen elhatározott, megszabott feladatokhoz igazodunk. Így jobb eredményt tudunk elérni... Hogy mi minden történik a falun, amire mi, városi „kenyérpusztítók” oly ritkán figyelünk oda! Aczél Gábor A Dunai Vasmű fejlesztési alapjából 14 millió forint az árvízkárosultaknak A Minisztertanács június 18-i ülésén a többi között foglalkozott az árvízvédelemmel és a helyreállítás feladataival. Ennek során felhívta a minisztériumok és főhatóságok figyelmét: segítsék elő, hogy a hatáskörükbe tartozó vállalatok, intézmények, szövetkezetek különböző forrásokból segítséget nyújtsanak az árvízkárosultaknak. A Dunai Vasmű igazgatótanácsa a közelmúltban ülést tartott, amelyen az igazgatótanács tagjai mérlegelték a segítségnyújtás lehetőségeit. Mint erről Borovszky Ambrus vezérigazgató lapunk munkatársát informálta: A Dunai Vasmű nyereségből képzett fejlesztési alapjának 5 százalékát ajánlotta fel az árvízkárosultak megsegítésére. Mivel a Dunai Vasmű nyeresége igen magas, ez az összeg meghaladja a 14 millió forintot. A Dunai Vasmű egyébként — mint arról már lapunk korábbi számaiban hírt adtunk — kétmillió forint értékben 50 darab szükséglakást is, térítésmentesen ad az árvízsújtotta vidék lakóinak. A szükséglakások elkészültek, sőt 30 darabot már felállítottak a helyszínen. Baracson már aratnak Gépszemlék a járásban A dunaújvárosi járás termelőszövetkezeteiben — mint mindenütt az országban — a szokásosnál később kezdődik az idei aratás. A gabona érését késleltette az esős időjárás. Mindemellett az elmúlt hét közepén a járásban elsőként a baracsi Béke termelőszövetkezetben már megkezdődtek az aratási munkák. A legkorábbi kalászos növény, az őszi árpa aratása folyik, ebből terményből holdankénti 18—20 mzsás termésátlagra számítanak. Az előzetes számítások szerint a járásban termő őszi árpa átlaga holdanként 17 mázsa körüli lesz, kenyérgabonából pedig jó közepes termést, holdanként átlag 15 mázsa búzát várnak. A járás termelőszövetkezeteiben már befejezték az aratást megelőző karbantartó munkákat, a téeszek többségében már túl vannak a nyári gépszemlén. Az artás július első napjaiban kezdődik. Fagyi? Vidám Park? Strand? Vagy talán az ifjú hölgynek akarnak ajándékot venni? (Riport az 5. oldalon!) 26 ország 400 acélgyártó szakembere Dunaújvárosban Az Országos Magyar Bányász— Kohász Egyesület kezdeményezésére, az angol és francia testvérszervezetek hatékony közreműködésével, mintegy kétévi előkészítő munka után kedden ötnapos nemzetközi konferencia nyílt Balatonfüreden. A konferencián — melyre 26 európai országból mintegy négyszáz kohómérnök és tudós sereglett össze — a nagytisztaságú acélok gyártásáról tanácskoztak a szakemberek. A rangos tanácskozás résztvevői pénteken délután Dunaújvárosba látogattak és megtekintették a Dunai Vasművet. Lapunk munkatársa felkereste Temesi Sándort, az OMBK országos vezetőségének tagját, a szimpózium főrendezőjét, aki elmondotta, hogy ilyen rangos kohászati konferenciát még nem rendeztek hazánkban. A mintegy négyszáz acélgyártási szakember hat szekcióban, az acélgyártás elméleti alapjaitól egésze 1 a felhasználásig minden kérdésben véleményt cserélt. A konferencia rangját jelzi, hogy az elhangzott referátumokat európai, illetve világhírű szakemberek állították össze. A bevezető előadás például B. Trentini, a francia vaskohászati kutatóintézet igazgatójának munkája Az előadók között üdvözölhette volt a konferencia hallgatósága a svéd Kiessling professzort, az angol Melford professzort, a szovjet Golikov professzort. A hat szekcióban elhangzott 32 előadás közül számos, magyar szakember nevéhez fűződik. A magyar szakemberek közül többek között dr. Verő József akadémikus, Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója és Répási Gellért, a Dunai Vasmű műszaki igazgatója is tartott referátumot. Pénteken délelőtt, a Dunaújvárosba történő utazás előtt, Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója tartott előadást a Dunai Vasműről. A résztvevők egyébként egyöntetűen nagyra értékelték az elhangzott előadások tudományos színvonalát és a lebonyolítást. Megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy ezentúl meghatározott időnként, rendszeresen más-más országban, megrendezik Európa kohász szakembereinek, a nagytisztaságú acélok gyártásával foglalkozó nemzetközi konferenciáját. Jó év Napirendjét nézve hátrafelé tekintett ezúttal az országgyűlés — a múlt évi állami költségvetés végrehajtását vitatta meg —, valójában a jelen és a közeljövő tennivalóit tárgyalta meg, felelősséggel, de bizakodóan. Voltaképpen csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott Tisza-völgyi árvíz nyomasztotta a képviselők hangulatát, bár ezen is joggal kerekedett felül a tudat, hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető, és hogy ha nem lettünk volna ilyen erőfeszítésre képesek, a kár, a baj sokszorosa is nagyobb lehetett volna. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel korántsem tekintette megoldottnak a károsultak megsegítését, az érintett községek újjáépítésének gondját Dégen Imre államtitkár beszámolóját megkülönböztetett figyelemmel hallgatták. Többen is kitértek a segítés további, konkrét feladataira, javaslatokat terjesztettek elő, s a pénzügyminiszter jelentős teret szentel beszámolójában e problémának, válaszában pedi mérlegelt minden javaslatot, magáévá téve mindaz, ami megvalósítható és hasznos lehet. Egyébként a természeti katasztrófa lényegében sikeres leküzdése és az elmúlt időszak gazdasági tevékenysége és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az ország, a társadalom ilyen mértékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem sikerült volna az ismert mértékben megszilárdítani a magyar népgazdaságot, mint ahogy további teendőinkben is erre a bázisra támaszkodhatunk. Ezt a biztos fundamentumot jelentékenyen megerősítette az elmúlt esztendő, amely — Vaskó Mihály, Borsod megyei képviselő megállapítása szerint — a legjobb, a legeredményesebb volt az utóbbi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter alapjában tartózkodó hangú beszámolója, mindenekelőtt az, amit a külkereskedelmi kapcsolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fizetési mérlegünkben végbement kedvező változásról, a vállalati jövedelmek bíztató alakulásáról és a lakosság pénzbevételeinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képvielők nem kerülték meg a tapasztalható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beruházási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt v vitában. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — akinek a széleskörű vizsgálatok rendkívül tanulagos anyaga áll rendelkezésére — példák felsorolásául figyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok megenedhetetlen, erkölcstelen manipulációira, másrészt javslatot is tett az építkezések meggyorsítására. Más képviselők is értékes megjegyzésekkel igyekeztek sejt,séget adni e nagy, országos probléma megoldásához m a pénzügyminiszter óvta az országgyűlést a túlzós derűlátástól, mondván: jó néhány év kell ahhoz, hogy ezen a téren — a beruházások reális keretek közé ttartásával és az építő- s építőanyagipar lendületes fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremteni. Ezúttal csupán egy esztendőről volt szó, az egészében jól zárult tavalyi esztendőről. És persze, kimondva a kimondatlant, leginkább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők ., Megszűnt a Belkereskedelmi Üzemi Vendéglátó Tröszt A Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat új neve: Dunavidéki Vendéglátó Vállalat A belkereskedelmi miniszter első helyettese a pénzügyminiszterrel egyetértésben a 4103/1970. G. B. számú határozat alapján elrendelte a Belkereskedelmi Üzemi Vendéglátó Tröszt június 30-i hatállyal történő felszámolását, és a Dunavidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatot közvetlenül a belkereskedelmi miniszter (annak első helyettese) felügyelete alá helyezte. A több megyére dunaújvárosi központú, kiterjedő hálózatú, üzemi és kereskedelmi vendéglátással egyaránt foglalkozó vállalat új neve: Dunavidéki Vendéglátó Vállalat. Egy nem várt és egy várt ajándék a Ságvári I. városrészben A Ságvári II. városrész lakói néhány nappal ezelőtt nem kis örömmel vették tudomásul, hogy váratlan ajándékkal lepte meg őket a Posta. Június 18-án a Barátság városrészből a Táncsics Mihály utcába költözött egy újságárusító pavilon, így június 19-én a legújabb épületek lakóinak már nem kellett a Balogh Ádám utcába zarándokolni egy-egy napilapért. Rövidesen egy várt ajándékot is kapnak a Ságvári II. városrész lakói a Postától. Tanácstagi beszámolón is elhangzott igényt elégít majd ki a Bercsényi utcában, szintén az új ABC áruház közelében elhelyezendő levélszekrény.