Dunaújvárosi Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 62-69. szám)

1970-08-04 / 62. szám

AZ MSZMP VÁROS­ BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROS­ TAN­ÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD Sátángomb­a „ A tűzgolyó egyre nőtt, már fél mérföld átmérőjű volt, és akkor hirtelen szétpukkadt: a kavargó tű­znyelvekből vörös és rózsaszínű lángok törtek elő, majd hatalmas por- és gőzfelhő, amiből lassan gomba­­szerű képződmény alakult ki — a sátángomba .. A baljós, pokoli színjáték, ahogyan azt huszonöt évvel ezelőtt Caron őrmester leírta, csak az Enola Gay nevű B 29- es repü­lőerőd személyzete szá­mára volt színjáték. Azoknak, akik a hat mérföld átmérőjű kör belsejében voltak, az ato­mokká bomló megsemmisü­­lést, Hirosima többi tíz- és tíz­ezer lakosa számára pedig egy éveken át tartó golgotának, lassít és kínos haldoklásnak kezdetét jelentette. A történe­lem megállít­ha­tat­lanságától rettegő, és ereje tudatában el­vakult embercsoport fá­jal­mas bizonyítékát adta: könnyűszer­rel el tudjuk pusztítani önma­gunkat. S mert ennek az ön­gyilkosságnak lehetősége be­­bizonyosodott, hárommillárd megdöbbent ember ezer nyel­ven, de egy akarattal követel­ni kezdte a vala eléből kitört szellem megfékezését, és az esztelen­­ bűvészinasok tevé­kenységének korlátozását. A bandung­ konferencia öt alapelve, az atomcsend-szer­­ződés, a nukleáris alapanya­gok csökkentése, a forró drót, az atomsorompó-szerződés, s mindenen túl: az agresszív erőkkel egyensúlyt tartó fegy­veres erők nagy áldozatokat kívánó létrehozása és fenntar­tása mind ez ideig lehetővé tet­te, hogy elkerül­jük a világmé­retű katasztrófát, sikerült bi­lincsbe verni a gyilkos tudo­mányt. De csakugyan a tudomány-e a bűnös? Valóban a tudomány gyilkol-e halomra embereket? Van-e egyáltalában erkölcste­len tudomány? Nem. Ilyet nem ismerünk. Csak társadalmi rendszerek vannak, amelyek létük meg­hosszabbítása érdekében fal­­törő kosnak, csatakígyónak használják a tudományt, kö­zönnyel lépve át százezrek, milliók pusztulásán. Ám az emberek élni akar­nak. Zárjuk be tehát a labora­tóriumokat? Ezt nem tehetjük meg — tudásunk visszafordít­hatatlan, amit az ember egy­szer megtanult, az mindörökre az övé marad. Mi hát a megoldás? A tegnap igazsága a Föld egyik felén már végérvénye­sen meghalt, s halódik a má­sikon is. A holnap igazsága, ami felé egyre több élni akaró ember tör itt is, odaát is, hogy végre mindenütt tisztelet adas­sák az embernek gazdasági, politikai és etikai szempontból egyaránt. A holnap igazsága az, ami nem jelent egyebet, mint az elavult tulajdonviszo­nyoktól való függés megszűn­tét, az emberi alkotások meg­őrzését, az értelem és az ér­zelmek szabadságának kitelje­sedését. A sátángomba nem önmagá­tól és nem önmagáért lett, ha­nem azoktól és azokért, akik a múlt törvényeit akarják át­plántálni a jövőbe. Ezt a ve­szedelmes gyomot kell irta­nunk — tudománnyal, művé­szettel, s ha kell, a szükséges rosszal, erőszakkal is, éppen a tudomány és a művészet, hor­dozója, az ember érdekében. Ütünk nehéz, építkezésünk fáradságos, de — mert emberi — a pokol kapui sem vehet­nek erőt rajta. J Megnyílt a II. országos könnyűszerkezeti konferencia Tegnap, hétfőn délután nyitották meg Székesfehérvárott a városi ta­nács székházának dísztermében II. országos könnyűszerkezeti konfe­­­renciát, kétszázötven szakember, köztük mintegy száz külföldi részvé­telével. jér Dr. T­a­p­o­l­c­z­a­i Jenőnek, a Fő­megyei Tanács vb-elnökének megnyitója után dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettese tartott elő­adást. A Dunai Vasművet képviselő szakértő bizottság tagjai közül B­i­­r­ó József, a vasmű tervezőirodájá­nak mérnöke referált a vasműben gyártott könnyűszerkezetek felhasz­nálhatóságáról, a jövőbeni fejlesztés lehetőségeiről. Teljesítette féléves értékesítési tervét a Dunaújvárosi Kiskereskedelmi Vállalat 1970 első félévére a Dunaújvárosi Kiskereskedelmi Vállalat kevesebb forgalmat tervezett az elmúlt év azonos időszakának forgalmánál, hi­szen számolt az öt idegen ABC áru­háznak a városi ellátásba való belé­pésével. 188 millió forintos értékesí­tési tervét fél százalékkal sikerült túlteljesítenie.­ Az élelmiszer és ruházati forgalom kevesebb volt ugyan a tervezettnél (97,7, illetve 94,5 százalékos), de ter­vezett vegyes iparcikk forgalmát 5 millió forinttal túlteljesítette. Az élelmiszer értékesítésben való lema­radás egyik oka, hogy a kisker ke­vesebb sertéshúst kapott, mint amennyire számított. Az első félévben rendkívül rossz volt az ellátás ruházati cikkekből. A nagykereskedelmi vállalatok nem tettek eleget kötelezettségeiknek, például a megrendelt női és lányka tavaszi kabátoknak csak 60—70 szá­zalékát szállították le, azt is késve, s így egy részüket vissza kellett kül­deni. A Női Ruházati Nagykereske­delmi Vállalat ezer női szövetruhá­­val szállított kevesebbet. Hiánycikk volt a fehérnemű, főként a habse­lyem, és a szintetikus kötöttáru. A szokásos téli engedményes vásáron kívül hiába rendezett, a kiskereske­delmi vállalat januárban is ruházati vásárt, a tervezett forgalmat nem tudta elérni. A vegyes iparcikk értékesítési terv túlteljesítésének oka többek között a 250 köbcentiméteres motorok irán­ti igény és a bútorforgalom növeke­dése. Az utóbbi az új bútorraktár­nak is köszönhető, ahol a kisker már be is tudta mutatni eladásra szánt termékeit. Június 15-től még jobban gazdagodott a választék,­­.a Bútorértékesítő Vállalat belépésével Dunaújváros az ország egyik bútor­ral legjobban ellátott városa lett. Ultrahang és röntgen Kevesen tudják, hogy a Dunai Vasműben most újjászülető egyes kohó páncélzatát több, mint egy kilométer hosszúságú hegesztési var­rat tartja majd össze. A varratmi­­nőséget, a kohóátépítés előrehaladá­sával egyidőben, közvetlenül a he­gesztők nyomában haladva ultra­hanggal és röntgennel vizsgálják. A hegesztők már a nyolcszázadik mé­ter felé közelednek és nincsenek sokkal lemaradva mögöttük a minő­ségellenőrzők sem. Képünkön F­e­­­n­yődi Béla és Méhes Sándor, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tech­nológusai és M­a­k­á­d­i György, a vasmű MEAF roncsolásmentes vizs­gálati osztályának csoportvezetője a varratok minőségét értékeli. Jóváhagyták a városi pártbizottság pártértekezleti beszámolóját Ü­lést tartott a városi pártbizottság Pénteken pártbizottság­ ülést tartott a városi Első napirendként megtárgyalta, majd több kiegészítés­sel jóváhagyta a városi pártbizott­ság beszámolójának javaslatát, ame­lyet az október 17-én sorra kerülő városi pártértekezletre terjesztenek elő. Második napirendként a pártbi­zottság jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság és a pártbizottság féléves munka­tervét. A két pártbizottsági ülés között végzett munkáról a végrehajtó bi­zottság és a pártapparátus nevében Sudár Iván elvtárs, a városi párt­­bizottság titkára tájékoztatta a vá­rosi pártbizottságot. Elmondotta, hogy a legjelentősebb munka az el­múlt hónapokban a városi pártérte­kezlet elé kerülő beszámoló terveze­tének elkészítése volt, amelyben a pártbizottság szinte minden egyes tagja személy szerint részt vett. A pártbizottság egyetértett azzal, hogy a pártkongresszus előtti hónapokban a pártbizottsági tagok az eddiginél is szorosabb kapcsolatot tartanak fenn a pártapparátussal, a pártbi­zottság osztályaival, és természete­sen a pártalapszervezetekkel. pártbizottság úgy döntött, hogy tag­­­jai segítséget nyújtanak a pártszer­vezetek beszámolóinak elkészítésé­hez, segítséget adnak a vezetőségvá­­lasztó taggyűlések munkabizottságai­nak, amelyeket már az augusztusi taggyűléseken megválasztanak a pártszervezetek A városi pártbizottság ezután sze­mélyi ügyekben döntött. Gadó Jó­zsef elvtársat, aki az utóbbi években a Kommunista Ifjúsági Szövetség Dunaújvárosi Bizottsága titkári te­endőit látta el, munkája és érdemei elismerése mellett felmentette tiszt­ségéből, és az MSZMP Főiskolájá­nak elvégzésére javasolta.­ Ugyan­akkor a pártbizottság állást foglalt abban­, hogy a KISZ Fejér megyei Bizottságának javaslatára,­­a dunaúj­városi KISZ-bizottság élére Barsi Tamaj elvtárs kerüljön. A városi pártbizottság Sarló Fe­renc elvtársat, a dunaújvárosi vá­rosi és járási rendőrkapitányság ve­zetőjét, akit a Belügyminisztérium más munkával bízott meg, felmen­tette pártbizottsági tagsága és hi­vatali tiszte alól, ugyanakkor egyet­értve a Fejér megyei Rendőrkapi­tányság kinevezésével, állást fo­glalt amellett, hogy a dunaújvárosi városi és járási rendőrkapitányság vezető­jének tisztét Várkonyi László rend­őrőrnagy elvtárs lássa el. A városi pártbizottság tudomásul vette a végrehajtó bizottság két ki­nevezését, amellyel Mészáros Mihály Pál elvtársat a városi pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársává, Tóth Pálné elvtárs­nőt pedig a propaganda és művelő­dési osztály munkatársává nevezte ki. A városi pártbizottság végül egyetértett a végrehajtó bizottság előterjesztésével, hogy a Dunaújvá­rosi Hírlap szerkesztőségének kéré­sére a Dunaújvárosi Hírlap lapfején szereplő XV. évfolyamot XXI. év­folyamra javítsa át. A szerkesztőség ezzel is kifejezésre óhajtja juttatni, hogy mindazon pártlapok örökösé­nek tekinti magát, amelyek 1950 óta, a városépítés kezdetétől Dunaújvá­rosban a párt irányítása alatt meg­jelentek. Megismerni a párt februári határozatát Ö­té sox­ott a KISZ város­ bizottsága A KISZ Városi Bizottsága az el­múlt pénteken ülést tartott. Meg­tárgyalták az 1975. év második fél­éves munkatervét, és az MSZMP KB. 1970. február 18—19-i ülésén hozott ifjúságpolitikai kapcsolatos intézkedési határozattal tervez. A KISZ-bizottsági ülés harmadik napi­rendi pontként az apparátusban be­következett személyi változásokat tárgyalta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának februári ál­lásfoglalása és határozata alapján az MSZMP városi bizottsága és a KISZ megyei bizottsága elemezte if­júságunk helyzetét, a fiatalok között végzett nevelőmunkát, a KISZ tevé­­kenységét, és határozatot­ hozott a további feladatokról. A KISZ városi bizottsága egyetértett a határozat­ban megfogalmazott megállapítások­kal és a megjelölt feladatokkal. Az ifjú kommunisták megkezdték a felkészülést a soron következő vá­rosi KISZ küldöttértekezletre, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusára. . A bizottsági ülésen előterjesztett intézkedési terv, mint egyik legfon­tosabb feladatot, az ifjúsági szövet­ség kommunista vonásainak erősíté­sét, a nevelőmunka eszmei, politikai tartalmának fejlesztését tűzte célul. A kommunista jelleg erősítésének érdekében fontos a KISZ városi szervezeteinek, a szervezetek belső rendjének, fegyelmének megszilárdí­tása. A jövőben fokozni kell KISZ vezető szerveinek és tagságá­a­­ak politikai cselekvési egységét, to­vábbá szükséges, hogy kiemelten foglalkozzanak a vezetőségi tagok, aktívak kommunistákká nevelésével. A kommunista jelleg érvényesítése megkívánja, hogy az eddigieknél kö­vetkezetesebben valósuljon meg a demokratikus centralizmus elve. En­nek érdekében növelni kell a városi, üzemi bizottságok, választott testü­letek szerepét. A városi bizottság ülésén szó volt az alapszervezeti ifjú kommunista közösségek­­ erősítéséről. Ezzel kap­csolatban a következőket h­ozza az intézkedési terv: hangsú­növelni kell a KISZ-tagokkal szemben tá­masztott erkölcsi és politikai köve­telményeket, a fiatal KISZ-vezetők­­nek idejében meg kell ismerniük a vezetés alapvető, a munkához nél­külözhetetlen elvi és gyakorlati kér­déseit, — a vezetőképzést a vég­rehajtó bizottság lényeges feladat­ként kezeli. Javítani kell az alap­szervezetek tevékenységének anyagi, technikai feltételeit­ is. Az intézkedési terv utal arra, hogy az egységes ifjúsági tömegszer­vezeten belül differenciáltabban kell foglalkozni a városi ifjúság egyes korosztályaival és különböző réte­geivel. Következetesebbé, tervsze­rűbbé kell tenni az együttműködést az ifjúság nevelésében, a népfront, tanácsi szervek, szakszervezetek, a gazdasági vezetők, városi sportta­nács, Magyar Honvédelmi Szövetség, Nőtanács, Vöröskereszt és a TIT kö­zött. A városi bizottság ezeket a fel­adatokat fokozatosan, hosszabb tá­von kívánja végrehajtani. A KISZ kommunista jellegének erősítésével kapcsolatos tennivalók között említi az intézkedési terv a városi bizottság azon feladatát, hogy vizsgálja meg a KISZ-oktatás sze­mélyi helyzetét, tárgyi ellátottságát, és ennek alapján konkrét javaslatot tegyen az illetékes pártszerveknek, üzemi, tanintézeti bizottságoknak e feltételek megjavítása érdekében. Az egyes ifjúsági rétegekkel, cso­portokkal való differenciáltabb fog­lalkozás érdekében — készülve a városi küldöttértekezletre — a KISZ végrehajtó bizottság folyamatosan megvizsgálja a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ré­teghatározata végrehajtásának ta­pasztalatait. A KISZ megyei bizott­ságának javaslatára a városi bizott­ság tervet készít a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben folyó KISZ-tevékenység fejlesztésé­re, és nagyobb figyelmet fordítanak a fiatal pedagógusok politikai akti­vitására is. A párt- és KISZ-határo­­zatok értelmében a végrehajtó bi­zottság javaslatot dolgoz ki, hogyan vonhatnák be a lányokat, fiatalas­­szonyokat az eddiginél aktívabban a szervezeti életbe. A KISZ városi bizottsága fontos feladatának tekinti a párt ifjúság­­politikai határozatának feldolgozá­sát. Ennek érdekében már történtek is intézkedések, így például a kö­zépiskolások dunaújvárosi jubileumi táborában, és a nyári vezetőképző táborokban részletes ismertetések hangzottak el. A KISZ-bizottság pénteki ülésén, a KISZ városi bizottságában bekö­vetkezett személyi változások meg­vitatására, illetve a bizottság új tit­kárának megválasztására is sor ke­rült. A KISZ városi bizottsága — érde­meinek elismerése mellett — Gadó Józsefet felmentette a KI­SZ-bizott­­ság titkári funkciójából. Az 1970— 71-es tanévtől kezdve Gadó József az MSZMP Politikai Főiskolájának hallgatója lesz. A KISZ városi bizottsága pénteki ülésén tagjai közé kooptálta Barsi Tom­ait, és megválasztotta a KISZ Dunaújvárosi Városi Bizottságának titkárává.★ Barsi Tomaj elvtárs 1939-ben szüle­tett. A Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen szerzett diplomát. 1964 óta Dunaújvárosban dolgozik, mint gim­náziumi tanár, majd mint a Münnich Ferenc Gimnázium és Szak­középiskola nevelési igazgató helyettese, legvégül pe­dig, mint a műszaki főiskola tanára. Az elmúlt évek során a KISZ-bizottság megbízása alapján sok segítséget nyúj­tott a tanintézeti alapszervezeteknek; több értékes tanulmánya is napvilágot látott, amelyekben a tanuló- és munkás­­ifjúság helyzetéről és gondjairól készí­­tett szociográfiai felmérést. *

Next