Dunaújvárosi Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1971-02-26 / 17. szám

Die csak a hibákat... Különböző fórumokon, egymás közti beszélgetések során, hétköznapi életünkről szót váltva gyakran tapasztaljuk, hogy eredményeinknél általában mindig nagyobb teret kapnak a gondok, munkánkat megkeserítő, fejlődésünket gátló problémák. Természetesnek vesszük ezt, mert az észrevételek, a bíráló megjegyzések — az esetek nagy többségében — saját hibáink, fogyatékosságaink őszinte feltárására és megszüntetésére irányuló szándékot fémjelzik. Pontosabban azt, hogy türelmetlenek vagyunk közös munkánk feltételeinek megteremtésében, abban, hogy nemcsak beszélni hanem tenni is tudunk az előrehaladásunkat fékező, életünket feleslegesen nyugtalanító bajok ellen. S hogy ezt kell-e tennünk, tiszta szándékkal szükségszerű bírálatot gyakorolnunk, vitatkozni aligha lehet. De vajon természetesnek kell-e tekintenünk azt is, hogy a jövőnk érdekében közösen meghatározott társadalmi céljaink teljesítésével — munkánk számbavételekor — az eredmények és a hibák nem az elért helyzetnek megfelelő arányban szerepelnek. Hogy az értékeléskor általában az indokoltnál is több a bírálat, az elégedetlenség, mint a cél elérése és teljesítése felett érzett öröm, vagy a dicséret. Nyilvánvaló, hogy az örömöt, a közös erőfeszítéseink sikerélményét néha megkeseríthetik nem várt nehézségek, sőt olyan gondok is, amelyeknek elsődlegesen nem a tévedés, hanem a hanyagság, a felelőtlenség az okozója. Életünknek azonban mégsem ez a jellemzője. Ha pedig ez így igaz, akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi, akik ebben a városban élünk, megtanultunk-e örülni annak, amit eddig létrehoztunk, becsülni azt, ami szemünk láttára, ma, vagy a közeljövőben születik. Eljutottunk-e odáig, hogy mindaz, ami ebben a városban megvalósulni látszik nemcsak magától értetődő dolog. Hogy a várost önzetlenül magáénak valló, ahhoz ragaszkodó társadalmi munkások sokaságával elért sikerek nagyszerű ténye nem sikkadhat el az ugyan bosszantó de mégis jelentéktelen hibák mellett. Mi egy kicsit úgy vagyunk — és ez nem is baj —, hogy ma egy kilenc emeletes, 36 családnak otthont adó lakóépület, vagy éppen egy 20 tantermes iskola megépülése nem lep meg senkit. Nem hat ránk a meglepetés erejével, mert mi fogalmaztuk meg, hogy kell, és sokak által esetleg régóta várt igényt, egyéni és közösségi elvárást elégít ki. De mégis úgy érzem, jobban kellene tudnunk érezni, látni mindazt, ami körülöttünk történik, hogy még véletlenül se az otthon csepegő vízcsap, vagy a szobánk ablakrámája által bezárt méretek szerint gondolkozzunk. Azt hiszem, hogy az önmagunkkal való kritikus szembenézés nemcsak hibáink megállapítását, hanem elért céljaink és eredményeink örömteli számbavételét is kell, hogy jelentse. Azzal együtt, hogy az erőfeszítéseink eredményei felett érzett öröm sose zárja ki azt, hogy amit várnak tőlünk megtegyük, úgy, ahogy kell, maradéktalanul és tisztességesen. Kóréh Sándor Társadalmi munkások—társadalmi ellenőrök Mindannyian, minden nap kapcsolatban állunk a kiskereskedelemmel. Ezért merült fel annak az igénye, hogy a kiskereskedelem és vendéglátóipar mindennapi tevékenységét a fogyasztók érdekét képviselő szervezet ellenőrizze rendszeresen. Ezt a feladatot Dunaújvárosban nyocvanhárom tagból álló társadalmi ellenőrző hálózat végzi az SZMT és a megyei tanács kereskedelmi osztályának irányítása mellett. A közvetlen felügyeletet az ellenőri csoport felett Balogh Bélává, a tanács kereskedelmi osztályának előadója látja el. A társadalmi ellenőrök többségét — 53 személyt — a Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága választotta erre a társadalmi feladatra. Az elmúlt évben összesen 1088 ellenőrzést végeztek a társadalmi ellenőrök. A kereskedelmi osztályon összesített statisztika szerint minden negyedik ellenőrzés szabálytalanságot tárt fel. Az előző (1960-es) évhez viszonyítva növekedett a téves számolás, valamint csökkent a hamis mérés és súlycsonkítás aránya. Az ellenőrzések nyomán feltárt szabálytalanságokat nyolcvanegy esetben követte vállalati figyelmeztetés, három esetben fegyelmi. Szabálysértési feljelentésre huszonkilenc alkalommal került sor, a kirótt bírságok együttes összege háromezer forint volt, a megelőző évi tizenkétezer forinttal szemben. A társadalmi ellenőrök tavaly összesen több mint ötezer órát fordítottak a kereskedelmi és vendéglátóipari ellenőrzésekre. A legaktívabb társadalmi ellenőrt, Németh Imre csoportvezetőt megkérdeztük: mi késztette arra, hogy vállalja ezt a sokszor bizony népszerűtlen megbízatást. — A társadalmi ellenőrzés célja segítségnyújtás, jó kapcsolat megteremtése a boltvezetőkkel. A hiányosságok feltárása, a vásárló nézőpontjából megfogalmazott észrevételek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az üzletvezető jobban irányíthassa egységét. Ez persze nem jelenti azt, hogy adott esetben elnézőnek is kell lenni. Előfordult, hogy valaki egy szabálytalanság feltárásáért — melyből bírság lett — hosszabb ideig neheztelt rám. Ma boltvezető, jó a kapcsolatunk és nekem is jó érzés arra gondolni, idejében, talán komolyabb vétséget is sikerült megelőznöm. Szlavka László társadalmi ellenőr nyolc év óta tartja szemmel a kereskedelmi egységeket. Őt arról kérdeztük: megfelelő-e a társadalmi ellenőrök társadalmi megbecsülése? — Elismerik ugyan társadalmi munkának a tevékenységünket, de „bélyeget” nem kapunk ezért. A szocialista brigádmozgalomban pedig csak az a társadalmi munka számít, amiért bélyeget kapunk. Ezt már többször kifogásoltuk, sajnos eredmény nélkül. A társadalmi ellenőrök munkája - orvosi szóhasználattal élve — tüneti kezelés. A panaszokat radikálisan megszüntető állapot lenne, ha mindegyik vállalat és egység abban lenne érdekelt, hogy a vásárló és fogyasztó hozzá, és ne máshová vigye a pénzét. Ennek megteremtése a kereslet és kínálat egyensúlyán, valamint azon múlik, monopolhelyzetben marad-e valamelyik vállalat egy adott területen, vagy versenyeznie kell szolid árpolitikával, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal és egyéb kedvezményekkel (például Centrum hétfő) a lakosság napról napra történő meghódításáért. Cs. Gy. Szegélyezik a Szórád Márton utat Eredetileg tavalyra tervezték Szórád Márton út szegélyének elkészítését, azonban a tavalyi árvíz miatt a Betonútépítő Vállalat dunaújvárosi építésvezetősége a szükséges szegély- és kockaköveket nem tudta időben beszerezni. Az ősz és a szél folyamán végre megjött az anyag, a betonútépítők február 14-én megkezdték az útburkolat leszegését. A Dózsa György út és a Vöröshadsereg út közötti szakasszal előreláthatólag a jövő hét közepéig elkészülnek, a határidő betartása az anyagellátás függvénye. Betont pillanatnyilag a Hídépítő Vállalattól kapnak kölcsön, a betonútépítők saját betonkeverő gépeinek felújítása még folyik. Az elhúzódó karbantartási munka oka, hogy e gépek december végéig dolgoztak, (a 6-os út betonozását december 22-én hagyták abba), de a korai tavaszt most igyekeznek „utolérni”, a gépek felújítását még ezen a héten befejezik. Ez annál is inkább sürgető, mert a Szórád Márton úton végig burkolt árok is készül, s a burkolólapokat a betonútépítők maguk fogják gyártani. 2 1971. február 26., péntek Dolgozunk az elvek gyakorlati megvalósulásáért Barsi Tornai, a KISZ Városi Bizottságának titkára az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról Az MSZMP Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásáról tárgyalt a közelmúltban a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága. Az ülést megelőzően brigádok vizsgálták meg három nagyüzemi pártbizottság, három tanintézeti és több hivatali, üzemi pártalapszervezet ezirányú munkáját. A végrehajtó bizottság elé került jelentésben a pártszervezetek, az állami és tömegszervezetek által készített intézkedési tervek tartalmi értékelése és azok végrehajtási tapasztalata szerepelt. A városi pártbizottság intézkedési terve a pártszervezetekre, a KISZ szervezeteire és szerveire, valamint a társadalmi és tömegszervezetekre, a városi tanácsra és a vállalatok, intézmények gazdasági vezetőire érvényesen meghatározta az ifjúságpolitika konkrét és távlati feladatait. Tartalmazta az intézkedési terv felnőttek ifjúságot megítélő szemléletének formálását, a KISZ pártirányításának továbbfejlesztését, az állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek munkájának összehangolását a párt ifjúságpolitikájának érvényesítésében, a KISZ kommunista jellegének erősítését és az ifjúsági szövetség politikai és szervezeti befolyásának erősítését a munkásifjúság körében. A végrehajtó bizottsági ülést követően interjút kértünk Barsi Tornaitól, a KISZ városi bizottságának titkárától. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját nagymértékben segíti e határozat és az ennek nyomán született intézkedési tervek — mondotta bevezetőben a KISZ-bizottság titkára. — Nem hinném, hogy különösebben hangsúlyozni kell, mi a jelentősége annak, hogy a párt nemcsak segítője, hanem elsősorban irányítója az ifjúság nevelésének, és annak, hogy a társadalom minden érdekelt szerve megtalálja feladatát a jövő nemzedékének formálásában. Az ifjúságpolitikai határozat lényeges szemléleti változást hozott az ifjúság megítélésében. Eddig talán azért sem kapott társadalmi súlyának megfelelő elismerést az ifjúság, mert sok téves általánosítást, egyedi esetekből levont következtetést viselt teherként. Differenciáltabban kell nézni az ifjúságot és hibáit, a hibák okait. Ám ugyanakkor észre kell venni eredményeiket is. Differenciáltabb nevelési módszerekre van szükség. mai ifjúság „beleszületett” a szocialista viszonyokba, a forradalom konszolidált periódusában él, harca más jellegű mint elődeié volt. Ez sok mindent meghatároz. A fiatalok olyanná válnak, amilyenné a ma felnőttei nevelik őket. Az ifjúságpolitikai határozat egyértelműen kimondja, hogy a fiatalok nevelése össztársadalmi ügy és bár nem kevés, ami e feladatból a KTSZ-re hárul, mégsem az ifjúsági szövetség az egyetlen, melynek e kérdéssel foglalkoznia kell. — Városunk társadalmi és politikai szervei, szervezetei az intézkedési tervek tanúsága szerint részt vállalnak ebből a munkából. , Hogyan? — A városi tanács végrehajtó bizottsága intézkedési tervet fogadott el, melyben a közéleti nevelés, munka- és életkörülmények javítása, a az iskolai nevelés és a szabadidő felhasználási tanácsi feladatait körvonalazta. A negyedik ötéves terv időszakára „igen fontos feladatként’ jelölte meg az ifjúság művelődési és sportolási feltételeinek jelentős javítását. A Hazafias Népfront városi elnöksége is megtárgyalta az ifjúságpolitikai határozatot és programot készített, melynek első feladataként a népfrontban dolgozó aktivisták fiatalítását, másik feladatként pedig az ifjúság körében végzendő politikai, ideológiai, és kulturális munka javítását tűzte célul. Egyébként a választott szervekben személyileg, testületileg erősödött a KISZ-képviselet. Alapszervezeti szinten már kevésbé jó ez a helyzet. — Az ifjúság tudatának formálása, különös tekintettel a tanulóifjúságra, lényegi kérdéssé vált. Ennek tapasztalati okai voltak. Vajon miért kapott ilyen rangos helyet a feladatok között a tudatformálás? — Ha lehet azt mondani, akkor a kiszesek legifjabb rétegét a tanulófiatalok képviselik. Az érzelmi hangulati elemek náluk jobban érvényesülnek. Hajlamosabbak szélsőséges nézeteket elfogadni. A munkásifjúság sokkal megfontoltabb, éppen azért, mert a felnőttekkel állandó tuk. A és közvetlenebb a kapcsolatanulóifjúság homogénebb életkorú közösségben él, a munkásifjúságot jobban és pozitívan befolyásolja a felnőtt környezet. A tizenéves fiatalok az iskolából kerülnek a termelésbe, onnét kapják az indítást, tehát ott kell elkezdeni a tudatosabb eszmei, politikai nevelést. — Hogyan kívánják erősíteni a politikai befolyást a munkásfiataloknál? — A közvetlen politikai célokért igen jól mozgósíthatók a munkásfiatalok. A közéleti aktivitás, ha helyi feladatokról van szó, igen nagy. A munkásifjúság politikaiszervezeteiben el kell jutni oda, hogy az össztársadalmi, sőt nemzetközi, politikai eseményeket is nagyobb felelősséggel ítéljék meg, és ennek lehetőség szerinti megoldásában aktívabban vegyenek részt. Társadalmi életünk demokratizmusának továbbfejlődése megteremti a lehetőséget arra, hogy ifjúmunkásaink az egyéni érdekek, vagy szűkebb csoportérdekeik szintjéről fel tudjanak emelkedni a társadalmi, sőt nemzetközi politikai tettek szférájába. Az előbbiekhez kapcsolódik a következő feladat, mely a KISZ kommunista jellegének erősítését, a KISZ-tagfelvétel követelményeinek növelését tűzi célul, különösen középiskolákban. Milyen intézkedést tett ennek érdekében a KISZ városi bizottsága? — A politikai oktatások színvonalát emeltük. Kötetlenebb, nívósabb ifjúsági fórumokat szerveztünk, a propagandisták felkészítésére nagyobb gondot fordítottunk. A tantestületekkel, pedagógus szakszervezetekkel is többet foglalkozunk. Minőségi változás következett be a vezetőképzésben reszortfelelősi képzés kialakításával és azzal, hogy a tanuló alapszervezetek titkárait is bevontuk a képzésbe. A tanulóifjúság politikai, tudati, világnézeti állásfoglalásáról csak szórvány ismereteink vannak, ezért a következőkben rendszeres vizsgálatot folytatunk. Nem úgy képzeljük a KISZ politikai jellegének erősödését, hogy valamiféle tagrevíziót hajtunk végre. Nem ez a követendő út. A jelenlegi KISZ- tagsággal szemben nagyobb követelményeket állítunk, és ezentúl magasabb színvonalon történik a felvétel is. Differenciáltabban kell alkalmazni az elismerést, és a felelősségrevonást, különösen alapszervezetekben. A jövendőbeli kiszesekkel szemben emeljük a minőségi követelményeket, jobban felkészítjük őket a KISZ-életre. Érdemi viták döntsenek a KISZ tag felvételekor, ez a célunk. Tudomásul kell venni, hogy a KISZ politikai szervezet és például a középiskolákban nem feltétlenül szükséges, hogy már az első évben elérjék a maximális szervezettséget. Egyébként az iskolákban eddig jobb volt az elméleti felkészítő munka, ám kevésbé alkalmazták a megbízatások rendszerét. Az üzemekben éppen fordított volt a helyzet. Szeretnénk a felvételi munkát egységesebbé tenni. — A KISZ egységes tömegszervezet, de továbbra is csak differenciáltabb rétegmunkával tud hatékonyan dolgozni. Politikai munkánk rétegek szerinti differenciáltsága még megoldatlan Dunaújvárosban az egyes ifjúsági rétegek meglehetősen elkülönülnek. Törekvésünk, hogy élő kapcsolatok megteremtésével közelebb hozzuk őket egymáshoz. Az elmúlt egy évben, az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta nagy lehetőségek adódnak az ifjúság nevelésében, a mozgalmi életben. A határozat végrehajtása megnyugtatóan halad. Mi fiatalos türelmetlenséggel és bizakodással dolgozunk azért, hogy az elvi megfogalmazások gyakorlati valósággá váljanak. Sütő Enikő Új vezetőséget választott a Gagarin Lakásszövetkezet Csütörtökön délután a város legrégibb társulása, a Gagarin Lakásszövetkezet megtartotta zárszámadó közgyűlését. A Vasmű Klub nagytermében 120 lakásszövetkezeti tag gyűlt össze. A közgyűlésen megjelent dr. Pál József, a SZÖVOSZ lakászövetkezeti főosztályvezetője és Kovács György, a SZÖVOSZ Fejér megyei elnöke. A lakásszövetkezet igazgatósága ismertette az 1970. év zárszámadását és az idei költségelőirányzatot . A Gagarin Lakászövetkezet mértéktartóan gazdálkodott. A lakásszövetkezeti tagok felújítási hozzájárulásából, a helyiségek bérleti díjából 390 ezer forint bevételt ért el, ugyanakkor az éves üzemeltetési költség 350 ezer forint volt. A lakásszövetkezet felújításra 100 ezer forintot költött, egy épület külső tatarozását végeztette el. A lakóházak felújítása az idén folytatódik, 1,2 millió forint értékű tető- és homlokzati javítást végez az IKVV. A lakásszövetkezet igazgatósága az új lakástörvény lakásszövetkezeti előírásait ismertette. Ezután került sor a vezetőség megválasztására. A tagok 3 évre héttagú igazgatóságot és háromtagú felügyelő bizottságot választottak.