Dunaújvárosi Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1971-02-23 / 16. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA: 1.­ FORINT 1971. FEBRUÁR 23., KEDD Április 25-én országgyűlési és tanácsválasztások A választások előkészületeiről nyilatkozik dr. Illyés József vb titkár A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alkotmányunk értelmében 1971. áp­rilis 25-ére tűzte ki az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok ál­­t­alános választását, ezelőtt megválasztott A négy évvel országgyűlési képviselők és tanácstagok mandá­tuma március 19-én jár le. Az idén már a módosított választási törvény szerint történik a jelölés és a sza­vazás, melynek egyik lényeges vo­nása: a szocialista demokratizmus méginkább érvényesül, s ez nemcsak a választás aktusában, hanem már a jelölésnél is kifejezésre jut. A választások előkészítésével kapcso­latos teendőkről beszélgettünk dr. Illyés Józseffel, a városi tanács vb titkárával, s kértük, hogy válaszol­jon néhány, közérdeklődésre számot tartó kérdésünkre: — Hány országgyűlési képviselői és hány tanácsi választókerület lesz Duna­újvárosban? Mikor kezdik meg a választók összeírá­sát? — Városunkban korábban 86 ta­nácsi választókerület volt, és két or­szággyűlési képviselőt küldtünk a parlamentbe. Közülük az egyik a járás néhány községét is képviselte egyben. Az új választásokkal ország­­gyűlési képviselőink száma nem vál­tozik, viszont a lakosság lélekszámá­­nak növekedésével a tanácsi válasz­tókerületek száma kettővel emelke­dik. Az új ciklustól 88 tanácstag vesz részt a város parlamentjének munkájában. Néhány választókerü­letünk határát a korábbiakhoz ké­pest módosítottuk, több kerületet összevontunk. Erre azért volt szük­ség, hogy már a most épülő város­részek is jelölhessenek tanácstagot a városi tanácsba. — A választójogú állampolgárok­­ összeírását már tegnap megkezdtük. A fiataloknál az alsó korhatár­­vá­lasztásra jogosultak azok, akik 1971. április 25-ig betöltik 18. életévüket. Az összeíróbiztosok főként pedagó­gusok, akik szabadidejük feláldozá­sával vállalták e nagy munka elvég­zését. Hogyan segíthetik az ál­lampolgárok az összeírást? Mikor fejeződik be az ös­­­szeírás? Hol reklamálhat­nak azok a jogosultak, akik valamilyen okból kimarad­tak az összeírásból? — Városunk lakói elsősorban az­zal segíthetik az összeíró biztosok munkáját, ha előkészítik, hogy úgy mondjam — kéznél tartják a szükséges adatokat. Az összeíró­ la­­a­pon a név, a lakás, foglalkozás, szü­letési hely, születési idő szerepel, mint fő adat. Viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, az összeírást már­cius 6-ig fejezzük be. Ezt követően készül el a választói névjegyzék, melyet a korábbi gyakorlattól elté­rően, nem a lépcsőházban, hanem a városi tanács hivatalos helyiségében — a tanács toronyépületének első emeletén — a választási irodában le­het megtekinteni március 11—20. kö­zött. Aki a választói névjegyzékben nem szerepel, az ott reklamálhat. Egyébként, minden összeírt választó­nak értesítést küldünk arról, hogy felvették a választói névjegyzékbe, s egyben e lapon feltüntetjük azt is, melyik választókerülethez tartozik az illető, hol van a szavazóhelyiség, mi­kor kell szavazni­a, tehát szinte va­lamennyi szükséges tájékoztatással ellátjuk a választópolgárt. — A választásokat a jelö­­lőgyűlések vezetik be. Eze­ket mikor rendezik meg, és hogyan hozzák a gyűlések időpontját a lakosság tudo­mására? — A jelölőgyűléseket március 15— 31. között rendezik meg városunk választókerületeiben. A Hazafias Népfront szervezi a jelölőgyűléseket, és ezek időpontjáról, helyéről meg­felelő módon értesíti­k, így például a sajtó útján is­­ a választópolgáro­kat. Ismeretes, hogy az új választási törvény értelmében egy vagy több személy jelölhető. Tehát a lakóterük létén, az üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban, intézményekben szint­úgy gyakorolhatják jelölőgyűléseken e jogukat az állampolgárok, de a je­löltekre bármely választópolgár javaslatot tehet. A jelölőlistára an­os­nak a neve kerül fel — illetve azok nevei —, akiket a jelölőgyűlés egy­harmada elfogadott A szavazás gyakorlati előkészítése és lebonyolítá­sa hogyan történik. — A választási törvény végrehaj­tását szabályozó kormányrendelet részletesen rendelkezik erről. A vá­lasztási elnökségek 10 nappal a vá­lasztás előtt hirdetményt tesznek közzé, amely részletesen tartalmazza a szavazás kezdetének és befejezésé­nek időpontját, a szavazókörök sor­számát, területi beosztását, a szava­zóhelyiségek pontos megjelölését, és azt, hogy az egyes szavazókörökben. mely választókerületek választói szavaznak. — Elöljáróban csak annyit még, hogy a szavazás április 25-én reggel 6 órától 18 óráig tart. Természetesen, amelyik választókörzetben a név­jegyzékbe felvettek mindegyike előbb leszavazott, a szavazatszedő bizottság 18 óra előtt is lezárhatja a szavazást. Azért hangsúlyoztam, hogy elöljáróban — mondotta a beszélge­tés végén dr. Illyés József vb-titkár —, mert remélem, hogy a választá­sokig még lesz alkalom arra, hogy számos — a választásokkal össsze­­függő kérdésről — szót váltsunk a Dunaújvárosi Hírlapban városunk lakóival. S. Gy. Csütörtökön­ ü­lést tart a városi pártbizottság Az MSZMP Városi Bizottsága csü­törtökön, 13 órakor ülést tart. Napi­rendjén az országgyűlési és tanács­választások előkészítése, Dunaújvá­ros negyedik ötéves terve és az 1971. évi városfejlesztési terv feladatai szerepelnek. ötvenhárom esztendővel ezelőtt, 1918. február 23-án született meg a világ első szocialista államának for­radalmi hadserege, a Vörös Hadse­reg, hogy a polgárháború, az inter­venciós háború, majd a Nagy Honvé­dő Háború viharaiban edződve a Szovjetunió modern, ütőképes had­seregévé váljék. A szovjet hadse­reg és hadiflotta ötvenharmadik születése napján városunkban ma délelőtt 11 órakor koszorúzási ün­nepséget tartanak az óvárosi szovjet hősi emlékműnél, — a párt, a KISZ a tanács, a Népfront képviselői helyezik el a hála és a megemlékezés koszorúit az emlékmű talpazatán. r Koszorúzási ünnepség Óvárosban a szovjet hadsereg napján <►** A ■_w* a gyA&kapuban ! !­­Bárándy István felvételét , w­v,*v*v* t *-•>­VV»Í A <30 „A szocialista demokrácia társadalmi előrehaladásunk alapvető politikai kérdése” Újjáválasztották a Dunai Vasmű vállalati szakszervezeti tanácsát Szombaton reggel összeült a Dunai Vasmű szak­­szervezeti küldöttértekezlete, hogy értékelje az elmúlt négy év munkáját, meghatározza a szervezett dolgo­zók és szakszervezeti testületeik feladatait, és megvá­lassza a vállalati szakszervezeti tanácsot. A vasmű kultúrtermében 212 küldött tanácskozását Nics János országgyűlési képviselő nyitotta meg. A küldöttérte­kezlet munkájában részt vett többek között Herczeg Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Takács Imre elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, Eperjesi István elvtárs, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete központi veze­tőségének tagja, Sárosi József elvtárs, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára, Pálfalvi András elv­társ, a szakszervezetek megyei tanácsa vezető titkára, Engl Tibor elvtárs, az MSZMP Dunai Vasmű Bizott­ságának titkára, Egedi János elvtárs, az MSZMP Du­nai Vasmű Bizottságának megbízott titkára, a gyár­­ társadalmi szervezeteinek vezetői és gazdasági vezetői. A vállalati szakszervezeti tanács írásos beszámolójához Veres János, a vasmű szakszervezeti bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló alapos számvetést végzett és hű képet adott a VSZT négy éves munkájáról. A termelést segítő szak­szervezeti tevékenységről szólva a beszámoló kiemelte a gazdaságirá­nyítás új rendszerére való áttérés agitációs és gyakorlati munkáját, melyből a szakszervezet választott testületei és aktivistái is kivették a részüket, ugyanakkor a szakszerve­zeti munkában is rugalmasabb, fele­lősségteljesebb tevékenységet köve­telt. Ami a Dunai Vasmű termelési eredményeit illeti, ezek nagyrészt is­­mertek. Az elmúlt ötéves tervben is dinamikusan fejlődött a gyár, a ter­melés növekedésének évi átlagos üte­me elérte a 12 százalékot, a vállala­ti nyereség 1966-hoz képest meg­duplázódott. A szakszervezet mellett működő termelési bizottságok jelen­tős szerepet vállaltak a szocialista munkaverseny szervezéséből és irá­nyításából. Az elmúlt négy év alatt a jubileumi, a felszabadulási, vala­mint a X. pártkongresszus tisztele­tére kibontakozott munkaverseny je­lentősen hozzájárult nemcsak a vál­lalat termelési terveinek teljesítésé­hez, hanem a gazdaságosabb, terv­szerűbb munka elősegítéséhez is. A gyárrészlegi élüzem verseny, vala­mint a szocialista brigádmozgalom volt a munkaverseny fő hajtóereje - mindkét versenyforma tartalma­sabbá vált. A Dunai Vasmű — az egyéb egyéni versenyformák fejlesz­tése mellett — 1970—1972. évekre megpályázta a „Szocialista Munka Vállalata” címet. Fejlődött az üzemi demokrácia és a szakszervezet választott testületei­nek hatására is javult, egészségeseb­bé vált az üzemi légkör a Dunai Vasműnél. A VSZT beszámolója megállapította, hogy a dolgozók ak­tivitása, kezdeményező készsége nemcsak megkívánja, hanem felté­telezi is az új gazdasági mechaniz­mus keretei között az üzemi de­mokrácia fejlesztését. A termelési tanácskozásokon a gyár dolgozóinak háromnegyed része rendszeresen részt vett; véleményével, észrevéte­leivel és javaslataival egyre inkább segítője és ellenőrzője a gazdasági vezetők munkájának. Mint a beszá­moló hangsúlyozta, nem elég meg­alapozott a termelési tanácskozások előkészítő munkája és ez a tény az üzemi parlamentek hatékonyságából sokat elvesz még. Az üzemi demok­rácia fejlődéséről tanúskodik a szak­­szervezeti munka színvonal-emelke­dése, valamint az üzemi demokrácia fórumainak bővülése, szaporodása is. A szocialista brigádok, brigádveze­tők, az újítók, a fiatal műszakiak és a törzsgárda tagok tanácskozásain kívül általánossá vált az időszakos munka-megbeszélések gyakorlata. A szakszervezeti testületek az elmúlt négy év során a munkakörülmények és a bérezés figyelemmel kísérése mel­lett a kollektív szerződések kidolgo­zását, a csökkentett munkaidő be­vezetését, a vállalati lakásépítési ak­ciót, a szakszervezeti alkotmányt, a működési szabályzatot, a verseny­mozgalmak és a munkavédelem sza­bályzatát, a vállalati üdülőtelepítést hajtották végre, illetőleg segítették többek között. A VSZT beszámolója az elismerés mellé kritikai észrevé­­­­teleket is fűzött tevékenységéhez, így nem tartotta kielégítőnek a vá­lasztott testületek felelősségvállalá­sát, önállóságát. A VSZT beszámolója részletes ké­pet fest a dolgozók élet- és munka­körülményeinek alakulásáról és közvetett juttatásokról. E témakör­­­ből a vállalati támogatással folyó társasházépítési akciót emeljük ki. 1969-ben 140 lakást, tavaly 98 lakást adtak át és az idén várhatóan 240 lakás épül vállalati támogatással. A beszámoló a szakszervezet agitációs, kulturális és sportoktatási tevékeny­ségét — néhány részletkérdéstől el­tekintve — pozitívan értékelte. Veres János szb-titkár szóbeli ki­egészítésében utalt a Dunai Vasmű gazdasági helyzetére, beszámolt szakszervezeti választások tapaszta­a­latairól. Elmondta, hogy a szakszer­vezeti bizottság egyetért azokkal bírálatokkal, amelyek a gyár szűkös a öltöző- és fürdő helyzetét, az üdü­lők építésének késésével az üdülte­tési lehetőségeket kifogásolták. Kö­zölte, hogy az idén a Dunai Vasmű mintegy kétmillió forintot költ a fürdők bővítésére, így az ércdarabo­­sító üzem, az acélmű elegytér, a gép­kocsija­vító üzem és a villamosjavító üzem öltözőjét és fürdőjét bővítik, illetve építik meg. A balat­onszépla­­ki üdülőszálló a nyári szezonra ké­szül el, az év közepén használatba vehetik a gyopárosi gyógyüdülőt és az alsóörsi gyermeküdülő is megnyí­lik a nyárra — ígérte. A küldöttértekezlet ezután meg­kezdte a beszámoló vitáját. A fel­szólalók többsége az üzemi demok­rácia kérdéseiről szólt. Többen han­goztatták, hogy a dolgozók vélemé­nyének figyelmen kívül hagyása és a be nem váltott ígéretek sokat árta­nak az üzemi légkör tisztulásának. Greschner Ferencné a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűtlenségét (Folytatás a 2. oldalon)

Next