Dunaújvárosi Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1971-02-23 / 16. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA: 1. FORINT 1971. FEBRUÁR 23., KEDD Április 25-én országgyűlési és tanácsválasztások A választások előkészületeiről nyilatkozik dr. Illyés József vb titkár A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Alkotmányunk értelmében 1971. április 25-ére tűzte ki az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását, ezelőtt megválasztott A négy évvel országgyűlési képviselők és tanácstagok mandátuma március 19-én jár le. Az idén már a módosított választási törvény szerint történik a jelölés és a szavazás, melynek egyik lényeges vonása: a szocialista demokratizmus méginkább érvényesül, s ez nemcsak a választás aktusában, hanem már a jelölésnél is kifejezésre jut. A választások előkészítésével kapcsolatos teendőkről beszélgettünk dr. Illyés Józseffel, a városi tanács vb titkárával, s kértük, hogy válaszoljon néhány, közérdeklődésre számot tartó kérdésünkre: — Hány országgyűlési képviselői és hány tanácsi választókerület lesz Dunaújvárosban? Mikor kezdik meg a választók összeírását? — Városunkban korábban 86 tanácsi választókerület volt, és két országgyűlési képviselőt küldtünk a parlamentbe. Közülük az egyik a járás néhány községét is képviselte egyben. Az új választásokkal országgyűlési képviselőink száma nem változik, viszont a lakosság lélekszámának növekedésével a tanácsi választókerületek száma kettővel emelkedik. Az új ciklustól 88 tanácstag vesz részt a város parlamentjének munkájában. Néhány választókerületünk határát a korábbiakhoz képest módosítottuk, több kerületet összevontunk. Erre azért volt szükség, hogy már a most épülő városrészek is jelölhessenek tanácstagot a városi tanácsba. — A választójogú állampolgárok összeírását már tegnap megkezdtük. A fiataloknál az alsó korhatárválasztásra jogosultak azok, akik 1971. április 25-ig betöltik 18. életévüket. Az összeíróbiztosok főként pedagógusok, akik szabadidejük feláldozásával vállalták e nagy munka elvégzését. Hogyan segíthetik az állampolgárok az összeírást? Mikor fejeződik be az összeírás? Hol reklamálhatnak azok a jogosultak, akik valamilyen okból kimaradtak az összeírásból? — Városunk lakói elsősorban azzal segíthetik az összeíró biztosok munkáját, ha előkészítik, hogy úgy mondjam — kéznél tartják a szükséges adatokat. Az összeíró laapon a név, a lakás, foglalkozás, születési hely, születési idő szerepel, mint fő adat. Viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, az összeírást március 6-ig fejezzük be. Ezt követően készül el a választói névjegyzék, melyet a korábbi gyakorlattól eltérően, nem a lépcsőházban, hanem a városi tanács hivatalos helyiségében — a tanács toronyépületének első emeletén — a választási irodában lehet megtekinteni március 11—20. között. Aki a választói névjegyzékben nem szerepel, az ott reklamálhat. Egyébként, minden összeírt választónak értesítést küldünk arról, hogy felvették a választói névjegyzékbe, s egyben e lapon feltüntetjük azt is, melyik választókerülethez tartozik az illető, hol van a szavazóhelyiség, mikor kell szavaznia, tehát szinte valamennyi szükséges tájékoztatással ellátjuk a választópolgárt. — A választásokat a jelölőgyűlések vezetik be. Ezeket mikor rendezik meg, és hogyan hozzák a gyűlések időpontját a lakosság tudomására? — A jelölőgyűléseket március 15— 31. között rendezik meg városunk választókerületeiben. A Hazafias Népfront szervezi a jelölőgyűléseket, és ezek időpontjáról, helyéről megfelelő módon értesítik, így például a sajtó útján is a választópolgárokat. Ismeretes, hogy az új választási törvény értelmében egy vagy több személy jelölhető. Tehát a lakóterük létén, az üzemekben, vállalatoknál, hivatalokban, intézményekben szintúgy gyakorolhatják jelölőgyűléseken e jogukat az állampolgárok, de a jelöltekre bármely választópolgár javaslatot tehet. A jelölőlistára anosnak a neve kerül fel — illetve azok nevei —, akiket a jelölőgyűlés egyharmada elfogadott A szavazás gyakorlati előkészítése és lebonyolítása hogyan történik. — A választási törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet részletesen rendelkezik erről. A választási elnökségek 10 nappal a választás előtt hirdetményt tesznek közzé, amely részletesen tartalmazza a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát, területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, és azt, hogy az egyes szavazókörökben. mely választókerületek választói szavaznak. — Elöljáróban csak annyit még, hogy a szavazás április 25-én reggel 6 órától 18 óráig tart. Természetesen, amelyik választókörzetben a névjegyzékbe felvettek mindegyike előbb leszavazott, a szavazatszedő bizottság 18 óra előtt is lezárhatja a szavazást. Azért hangsúlyoztam, hogy elöljáróban — mondotta a beszélgetés végén dr. Illyés József vb-titkár —, mert remélem, hogy a választásokig még lesz alkalom arra, hogy számos — a választásokkal össszefüggő kérdésről — szót váltsunk a Dunaújvárosi Hírlapban városunk lakóival. S. Gy. Csütörtökön ülést tart a városi pártbizottság Az MSZMP Városi Bizottsága csütörtökön, 13 órakor ülést tart. Napirendjén az országgyűlési és tanácsválasztások előkészítése, Dunaújváros negyedik ötéves terve és az 1971. évi városfejlesztési terv feladatai szerepelnek. ötvenhárom esztendővel ezelőtt, 1918. február 23-án született meg a világ első szocialista államának forradalmi hadserege, a Vörös Hadsereg, hogy a polgárháború, az intervenciós háború, majd a Nagy Honvédő Háború viharaiban edződve a Szovjetunió modern, ütőképes hadseregévé váljék. A szovjet hadsereg és hadiflotta ötvenharmadik születése napján városunkban ma délelőtt 11 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak az óvárosi szovjet hősi emlékműnél, — a párt, a KISZ a tanács, a Népfront képviselői helyezik el a hála és a megemlékezés koszorúit az emlékmű talpazatán. r Koszorúzási ünnepség Óvárosban a szovjet hadsereg napján <►** A ■_w* a gyA&kapuban ! !Bárándy István felvételét , wv,*v*v* t *-•>VV»Í A <30 „A szocialista demokrácia társadalmi előrehaladásunk alapvető politikai kérdése” Újjáválasztották a Dunai Vasmű vállalati szakszervezeti tanácsát Szombaton reggel összeült a Dunai Vasmű szakszervezeti küldöttértekezlete, hogy értékelje az elmúlt négy év munkáját, meghatározza a szervezett dolgozók és szakszervezeti testületeik feladatait, és megválassza a vállalati szakszervezeti tanácsot. A vasmű kultúrtermében 212 küldött tanácskozását Nics János országgyűlési képviselő nyitotta meg. A küldöttértekezlet munkájában részt vett többek között Herczeg Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Takács Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Eperjesi István elvtárs, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja, Sárosi József elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Pálfalvi András elvtárs, a szakszervezetek megyei tanácsa vezető titkára, Engl Tibor elvtárs, az MSZMP Dunai Vasmű Bizottságának titkára, Egedi János elvtárs, az MSZMP Dunai Vasmű Bizottságának megbízott titkára, a gyár társadalmi szervezeteinek vezetői és gazdasági vezetői. A vállalati szakszervezeti tanács írásos beszámolójához Veres János, a vasmű szakszervezeti bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló alapos számvetést végzett és hű képet adott a VSZT négy éves munkájáról. A termelést segítő szakszervezeti tevékenységről szólva a beszámoló kiemelte a gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés agitációs és gyakorlati munkáját, melyből a szakszervezet választott testületei és aktivistái is kivették a részüket, ugyanakkor a szakszervezeti munkában is rugalmasabb, felelősségteljesebb tevékenységet követelt. Ami a Dunai Vasmű termelési eredményeit illeti, ezek nagyrészt ismertek. Az elmúlt ötéves tervben is dinamikusan fejlődött a gyár, a termelés növekedésének évi átlagos üteme elérte a 12 százalékot, a vállalati nyereség 1966-hoz képest megduplázódott. A szakszervezet mellett működő termelési bizottságok jelentős szerepet vállaltak a szocialista munkaverseny szervezéséből és irányításából. Az elmúlt négy év alatt a jubileumi, a felszabadulási, valamint a X. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny jelentősen hozzájárult nemcsak a vállalat termelési terveinek teljesítéséhez, hanem a gazdaságosabb, tervszerűbb munka elősegítéséhez is. A gyárrészlegi élüzem verseny, valamint a szocialista brigádmozgalom volt a munkaverseny fő hajtóereje - mindkét versenyforma tartalmasabbá vált. A Dunai Vasmű — az egyéb egyéni versenyformák fejlesztése mellett — 1970—1972. évekre megpályázta a „Szocialista Munka Vállalata” címet. Fejlődött az üzemi demokrácia és a szakszervezet választott testületeinek hatására is javult, egészségesebbé vált az üzemi légkör a Dunai Vasműnél. A VSZT beszámolója megállapította, hogy a dolgozók aktivitása, kezdeményező készsége nemcsak megkívánja, hanem feltételezi is az új gazdasági mechanizmus keretei között az üzemi demokrácia fejlesztését. A termelési tanácskozásokon a gyár dolgozóinak háromnegyed része rendszeresen részt vett; véleményével, észrevételeivel és javaslataival egyre inkább segítője és ellenőrzője a gazdasági vezetők munkájának. Mint a beszámoló hangsúlyozta, nem elég megalapozott a termelési tanácskozások előkészítő munkája és ez a tény az üzemi parlamentek hatékonyságából sokat elvesz még. Az üzemi demokrácia fejlődéséről tanúskodik a szakszervezeti munka színvonal-emelkedése, valamint az üzemi demokrácia fórumainak bővülése, szaporodása is. A szocialista brigádok, brigádvezetők, az újítók, a fiatal műszakiak és a törzsgárda tagok tanácskozásain kívül általánossá vált az időszakos munka-megbeszélések gyakorlata. A szakszervezeti testületek az elmúlt négy év során a munkakörülmények és a bérezés figyelemmel kísérése mellett a kollektív szerződések kidolgozását, a csökkentett munkaidő bevezetését, a vállalati lakásépítési akciót, a szakszervezeti alkotmányt, a működési szabályzatot, a versenymozgalmak és a munkavédelem szabályzatát, a vállalati üdülőtelepítést hajtották végre, illetőleg segítették többek között. A VSZT beszámolója az elismerés mellé kritikai észrevételeket is fűzött tevékenységéhez, így nem tartotta kielégítőnek a választott testületek felelősségvállalását, önállóságát. A VSZT beszámolója részletes képet fest a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról és közvetett juttatásokról. E témakörből a vállalati támogatással folyó társasházépítési akciót emeljük ki. 1969-ben 140 lakást, tavaly 98 lakást adtak át és az idén várhatóan 240 lakás épül vállalati támogatással. A beszámoló a szakszervezet agitációs, kulturális és sportoktatási tevékenységét — néhány részletkérdéstől eltekintve — pozitívan értékelte. Veres János szb-titkár szóbeli kiegészítésében utalt a Dunai Vasmű gazdasági helyzetére, beszámolt szakszervezeti választások tapasztaalatairól. Elmondta, hogy a szakszervezeti bizottság egyetért azokkal bírálatokkal, amelyek a gyár szűkös a öltöző- és fürdő helyzetét, az üdülők építésének késésével az üdültetési lehetőségeket kifogásolták. Közölte, hogy az idén a Dunai Vasmű mintegy kétmillió forintot költ a fürdők bővítésére, így az ércdarabosító üzem, az acélmű elegytér, a gépkocsijavító üzem és a villamosjavító üzem öltözőjét és fürdőjét bővítik, illetve építik meg. A balatonszéplaki üdülőszálló a nyári szezonra készül el, az év közepén használatba vehetik a gyopárosi gyógyüdülőt és az alsóörsi gyermeküdülő is megnyílik a nyárra — ígérte. A küldöttértekezlet ezután megkezdte a beszámoló vitáját. A felszólalók többsége az üzemi demokrácia kérdéseiről szólt. Többen hangoztatták, hogy a dolgozók véleményének figyelmen kívül hagyása és a be nem váltott ígéretek sokat ártanak az üzemi légkör tisztulásának. Greschner Ferencné a munkaerő- és bérgazdálkodás tervszerűtlenségét (Folytatás a 2. oldalon)