Dunaújvárosi Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1971-02-26 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZ­SP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM___________ÁRA: 1.- FORINT___________1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Elkészült a Dunai Vasmű 1970. évi gazdasági mérlege Nem hivatalos információ a nyereségrészesedésről Az utóbbi időben több hozzávető­leges, körülbelüli szám vált ismere­tessé a Dunai Vasmű 1970. évi ter­meléséről, nyereségéről. A hivatalos gazdasági mérleg azonban csak né­hány napja készült el. E szerint a Dunai Vasmű 1970. évi árbevétele (termelési érték) meghaladja a 6 milliárd 782 millió forintot. Ilyen magas termelési értéket még soha­sem állított elő a kohászati kombi­nát. Ez a szám az 1969. évi termelé­si értéknél is 400 millióval több. A Dunai Vasmű 1970. évi vállalati nye­resége 814 millió forint.­­ A múlt évben jelentősen megnőtt külföldre értékesített termékek aránya: 300 millió forinttal több volt, mint az ezt megelőző esztendőben. Vagyis, a gyár fennállása óta soha nem hagyta el ennyi export­termék a Dunai Vasművet. Az exportból származó árbevétel eléri az 1 milli­árd 023 millió forintot. Az 1970-ben érvényes gazdasági szabályzók szerint a vállalati nyere­ségből kiszámították a fejlesztési, a részesedési és a tartalék­alapokat. Az ez évben képzett nyereségből és az 1969-ben kötelezően tartalékolt adóvisszatérítésből származó részese­dési alap 66 millió forint. A tavaly még érvényben levő gazdasági sza­bályzók szerint ebből le kellett von­ni az elmúlt három év halmozott bérfejlesztését, vagyis kereken 35 millió forintot. A továbbiakban, a nyereségrészesedés terhére történt a közvetlen anyagi ösztönzés, a kiváló dolgozók jutalmazása, a szocialista brigádok jutalmazása, a nyereség­prémium, az újítási díjak, jutalmak, a társadalmi ösztöndíjak, a lakás­­építési hozzájárulás, az étkezési hoz­zájárulás, az üdülés és a szociális, kulturális költségek finanszírozása is. Ez mindösszesen 14 millió forintot tett ki az elmúlt esztendőben. E szerint a maradvány, a kifizethető nyereségrészesedés 17 millió forint. Ebben azonban még nincs benne az 1970. évi export után járó adóvis­­­szatérítés, amelynek pontos összege csak március második felére válik ismeretessé. * Ezzel kapcsolatos az a nem hiva­talos értesülésünk, mely szerint a Dunai Vasmű dolgozóinak 1970. évi nyereségrészesedése eléri az átlag 20—22 napot. A kollektív szerződés előírásait ismerve ez annyit jelent, hogy az indulónapok száma 4—5-tel kevesebb. A különbözetet a kollek­tív szerződés szerint differenciáltan osztják el. Jó ütemben folyik a párt- és tanácsház C szárnyának építése Az elmúlt esztendőben már több alkalommal hírt adtunk a Lenin té­ri párt- és tanácsház C szárnyának építési szerelési munkálatairóll. A budapesti Könnyűipari Szerelő és Épületkarbantartó Vállalat dolgozói a napokban fejezték be a klímabe­rendezések, a befúvó és elszívó fe­jek szerelését. — Jelenleg a további belső mun­kálatok megkezdésének időpontjáról folytatunk tárgyalásokat az Orszá­gos Szakipari Vállalattal valamint a Kőfaragó és Épületszobrász Válla­lattal — felelte kérdésünkre Lambert Lajos építésvezető. Az épület környékén még szám­talan építőanyag-halom, deszka- és hőrakás emelkedik, de belül már a hőszigetelési és villanyszerelési és vakolási munkálatokat végzik a 26. Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Már felszerelték a fűtőtesteket a földszinti kis tanácsteremben és más helyiségekben, valamint az emeleti, 800 személy befogadására alkalmas nagy tanácsteremben. Kereteikbe il­leszteték már az ablakszárnyakat is, legalábbis a legtöbbet. Az emelet homlokzati részének hatalmas üveg­tábláit emelik be utoljára, mivel ezek nagyon drágák és így óvni kell őket a sérülésektől. Az érdeklődők szemei előtt lassan kirajzolódik már az épület végleges formája. Hamarosan műkő burko­lattal látják el a lépcsőket szegé­lyező oszlopokat, és elkezdik a már­ványpadlózat készítését is. Már fel­állványozták az ablaktalan nagy ta­nácstermet is, és rövidesen elkezdik az oldalfalak dekoritlemezzel való burkolását, az álmennyezet elkészí­tését. — Ha minden jól megy, akkor egy hónap alatt befejezhetjük a C szárnyat. Szeretnénk április negye­dikére átadni az épületet. De nagyon nehéz hónap előtt állunk — mondot­ta Rajos Sándor brigádvezető. 27,2 nap nyereség a nyomdában Csütörtökön fizették ki a nyomdá­ban az 1970. évi munka után járó nyereséget, melynek összege 213 ezer 200 forint. Ez 27,2 napnak felel meg és egy dolgozóra átlagban kétezer forint esik, természetesen A nyereség elosztásnál differenciáltak, s ez különösen a törzsgárda tagokat érin­tette kedvezően. Tíz éves törzsgárda tagság után hatszáz forint, tizenöt éves törzsgárda tagság után pedig ezerkétszáz forint plusz illette meg a nyomda dolgozóit. A nyereség kifi­zetésnél a nyomda több régi fizikai dolgozója négyezer forintot megha­ladó nyereséget kapott. Exportra Korszerű módon csomagolják­ a Dunai Vasmű finomlemezeit. A ké­­pünkön látható csomagológép a köb­ 5 lemezbu­r­ot pántolja, a táblák ny­lon-burokban — a nedvességtől véd­ve — kelnek útra Európa és a Kö­zel-Kelet országai felé. Az idén a vasmű termékeinek csaknem egyhar­­mada kerül exportra Képviselőink tájékoztatója a IV. ötéves tervről és a választási törvényről A Hazafias Népfront V-ös körzeti bizottság rendezésében a IV. ötéves tervről és a választási törvényről dr. Radnai Éva és N­i­c­s János or­szággyűlési képviselők március 1-én 18 órakor a Ságvári Iskola ebédlőjé­ben tájékoztatót tartanak. ELKÉS­Z­ÜLT a Vízművek új székháza Valóságos kacsalábon forgó kas­télyt vesznek birtokba a Dunaújvá­rosi Víz- és Csatornaművek műszaki és adminisztratív dolgozói a napok­ban. Az érdekes, körszelvényes épü­letben tizennégy helyiség van: az emeleten nyolc, a földszinten hat. A szobák alakja egy-egy olyan tor­taszeletre hasonlít, amelyek csücs­kéből már „leharaptak”. Az új iro­daházban hétfőn, kedden és szerdán költöztek be: a negyven dolgozó összesen 300 ezer forint értékű új bútort és berendezést kapott. Az épületet Mészáros Kálmánnak a Dunaújvárosi Tervező Iroda mér­nökének tervei alapján a Fejér me­gyei Tanács Építőipari Vállalata épí­tette fel. Az építkezést tavaly már­cius 1-én kezdték, s a szokatlan for­mából adódó nehézségek ellenére mindössze másfél hónapot csúsztak az átadási határidővel, ami az épít­kezéseknél megszokott határidő túl­lépésekhez képest szokatlanul jó eredmény. Az átvevők szerint a me­rész formájú irodaházat a szokottnál jobb kivitelben készítették el. A beruházás összértéke 3,5 millió forint volt, ennek kétharmadát az Országos Vízügyi hivatal fedezte, a fennmaradó összeget pedig a Duna­újvárosi Víz- és Csatornaművek vállalatfejlesztési alapjából fizette ki. A dunaújvárosi járókelők gyakran állnak meg most is az új irodaház előtt, de feltehetően a birtokba vétel után még többen fogják felkeresni, mert az új épületben kapott helyet a lakossági díjbeszedő iroda is, amely mindeddig az I-es Hőközpont­ban volt. Az új székházat február 26-án pénteken délelőtt 10 órakor, ünne­pélyes keretek között adják át ren­deltetésének. Többet étkeztek, nőtt a termelékenység Fél hónapnyi nyereségrészesedés a Dunavidéki Vendéglátó Vállalatnál A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat­nál az 1970-re tervezett 12 millió forintos nyereséggel szemben majd­nem 14 millió forint nyereséggel zárták az elmúlt évet. A vállalat dolgozói közül ilyen jó eredményt kevesen vártak. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összforgalma tavaly forintban 6,8 százalékal volt magasabb, mint 1989- ben. S hogy ez a forgalom­növeke­dés nem az árak emeléséből szár­mazott, ez kiderül például abból, hogy az előfizetéses étkezésből eredő bevétel csak 6,3 százalékkal, míg az előfizetéses ételek adagszáma 6,5 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. 1970-ben a Dunavidéki Ven­déglátó Vállalat összesen 1 millió 738 ezer adag előfizetéses reggelit, 10 mil­lió 572 ezer adag előfizetéses ebédet, 1 millió 800 ezer adag előfizetéses vacsorát szolgáltatott a dolgozóknak. Az előfizetéses ételforgalomból eredő bevétel 115,2 millió, az „a la carte” szolgáltatásból eredő bevétel pedig csak 41,9 millió forint volt. A vállalatnál az elmúlt három év­ben az átlagbér 6 százalékkal, a kifizetett bértömeg 7 millió forinttal nőtt. A nyereségtöbblet nagy részét a termelékenység növekedése eredmé­nyezte. A termelékenység növekedé­sét jelzi, hogy míg 1969-ben minden száz forint kifizetett bérre 41 forint nyereség jutott, 1970-ben ez az ös­­­szeg (annak ellenére, hogy az átlag­bér nőtt) már 45 forint volt. A gaz­dasági hatékonyságot híven tükrözi, hogy az eszközarányos nyereség 8,44 százalékról 10,29 százalékra nőtt. 1969-ben minden száz forint értékű eszközre 182 forint, 1970-ben 205 forint árbevétel jutott. Az egy dolgozóra eső termelékeny­ségi mutató növekedését annak is köszönhetik, hogy az év eleje óta bevezetett úgynevezett többletjutalé­kos bérrendszer eredményesnek bi­zonyult. Az új bérezés szerint, amennyiben egy-egy konyha dolgo­zói változatlan létszámmal, több vendéget szolgáltak ki, többletjuta­lékuk arányosan nőtt. 1969-hez ké­pest 1970-ben a vállalatnál 9,2 szá­zalékkal nőtt a termelékenység. A jó munka eredményeképpen a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozói majdnem két millió forint részesedést kapnak. Ez annyit jelent, hogy az egy dolgozóra jutó nyereség­­ a kifizetett bér arányában — körül­belül 10—15 napi bérnek felel meg. Műszaki konferencia a Papírgyárban A PIV dunaújvárosi gyáregységé­nek teljes vezérkara; üzemvezetők, osztályvezetők, főművezetők és mű­vezetők vettek részt azon a műszaki konferencián, melyet szerdán délelőtt ,L­a­k­n­e­r Kálmán igazgató, Tom­cs­á­n­y­i Elemér főm­­érnök és S­z­a­­b­ó András munkaügyi osztályvezető tartott. Lakner Kálmán igazgató a haté­konyság növelésének általános módo­zatairól beszélt. Tomcsányi Elemér pedig konkrét, könnyen megvalósít­ható üzemi példákat sorolt fel, me­lyekkel a veszteségek csökkenthetők. Elmondotta többek között, hogy évi 15 000 tonna cellulóz előállításánál, 1 százalék anyagmegtakarítás­ több mint egy millió forint önköltségcsök­kenést jelent. Szabó András a bér- és létszám­­gazdálkodás, zett gazdasági valamint a megváltó­vonatkozásairól szabályzók vállalati tartott előadást a meg­j­elenteknek.

Next