Dunaújvárosi Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 88-95. szám)

1972-11-05 / 88-89. szám

1972. november 5., vasárnap Az oktatás döntő tény­ezője a pedagógus Jövőformáló párthatározat Az állami oktatás helyzeté­ről és továbbfejlesztéséről az MSZMP Központi Bizottsága 1972. júniusában hozott határo­zatot. Az oktatásügy fejleszté­sének feladatait megtárgyalta az MSZMP Fejér megye­ Bi­zottsága is és a közelmúltban elfogadta a párthatározat vég­rehajtására kidolgozott megyei intézkedési tervet. Az intézke­dési tervet a megyei pártbi­zottság kedden Székesfehérvá­ron oktatáspolitikai aktívaérte­kezleten ismertette a megye oktatásügyi vezetőinek, iskola igazgatóinak és az iskolai pártszervezetek titkárainak. A megyei aktívaértekezleten T­a­­k­á­c­s Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára tartott előadást az oktatásügyi intézkedési terv elvi és mód­szerbeli végrehajtásáról. Az oktatásügy fejlesztése, az iskolai oktatás színvonala és hatékonysága az anyagi lehetőségektől is függ. megyei pártbizottság — ele­­­mezve a megye oktatásügyi helyzetét — megállapította, hogy a létesítmény­hiány, különösen a tantermek, kol­légiumok, gyakorlati műhe­lyek szűkös volta, nálunk is gond, de a­ pénzügyi lehető­ségek korlátozottak. Ezért a megyei intézkedési terv első­sorban az oktató-nevelő munka belső, szubjektív ös­­­szetevőinek, a társadalmi tá­mogatás fokozásának és a helyi szentesi kezdeményezéseknek ad nagyobb teret. Mind a megyei aktívaérte­kezleten, mind az intézkedési tervben kiemelten hangsú­lyozták, hogy a közoktatás döntő tényezője a pedagógus és az ifjúság nevelésében alapvető szerepe van az is­koláknak. Óvodától jól* lud­áig * - A megyei oktatáspolitikai terv az óvodáskortól a dip­loma megszerzéséig veszi sorra a társadalom és a pe­dagógusok tennivalóit, ki­mondja, hogy a nevelés fő célja az önállóan gondolko­dó, aktívan kezdeményező és alkotó szocialista ember ki­alakítása. Nem csupán isme­reteket, hanem marxista vi­lágnézetet, érzelmi és erköl­csi útmutatást is adjon az iskola, hogy a felnövekvő új generációk a társadalmi cél­jainkkal való azonosulást belső szükségletüknek érez­zék. Kiemeli a nevelőmunka fontosságát, ezen belül a rendszeres világnézeti oktatás megvalósítását és a közössé­gi nevelés politikai-mozgal­mi jellegének erősítését. A megvalósításhoz szükséges előkészítő és továbbképzési intézkedéseken kívül fontos szerepet szán az intézkedési terv a tanintézeti úttörőcsa­patok, KISZ-szervezetek és az üzemi politikai szerveze­tek testvérkapcsolatainak. A munkára nevelés, munka megbecsülése a fizikai külön hangsúlyt, új lehetőségeket kaphat ebben az együttmű­ködésben. Ez legyen a célja — a praktikus okokon kívül — a nyári szakmai gyakor­latoknak, az építőtáboroknak és a szakmai versenyeknek is. Ebben a megvilágításban látszik az, mennyi kihaszná­latlan, felületesen kezelt le­hetőség maradt a szakmai képzés eddigi gyakorlatában, hogyan találkoztak a diákok az üzemi élettel, a fizikai munkával. Ehhez értelemsze­rűen hozzákívánkozik, hogy tanulóifjúságunk milyen ta­pasztalatokat, életszemléletet szűrt le a nem kellően szer­vezett és irányított gyakor­latokból, sokszor esetleges, fonák munkahelyi benyomá­saiból. Sok tennivaló vár az isko­lákra, a társadalmi szerveze­tekre a hazafias és inter­nacionalista nevelés egységé­nek megteremtésében is. Nem új felismerés, hogy a haza szeretetét a lakóhely, az iskola, a szűkebb közösség megismerésénél és megszere­­­tésénél kell kezdeni — ezért nagy jelentőségű az egyre jobban terjedő helytörténeti kutatómunka, az iskolai szakköri és MHSZ-klubok­­ban folyó tevékenység, az is­­kolamúzeum, valamint mun­kásközösségekkel, a szo­cialista országok­­ j­asonló in­­­tézményeivel kialakított J«t-­­ vér-kapcsolatok. Külön k­i­emeli a megyei intézkedési terv az osztályfőnöki óra je­lentőségét... a szocialista ta­nár—diák viszony és az­­ is­kolai demokratizmus kiter­jesztés­ének, fontosságát. . Azt sugallja ezzel a megyei párt­­bizottság intézkedési terve, hogy a tanulók kapjanak fel­adatokat, érezzen­ °k felelőssé­get intézetük életéért. A túlterheltség csökkentése Igen nehéz feladatot tűz ki a megyei intézkedési terv, amikor az oktatás korszerű­sítéséről és a diákok, vala­mint a pedagógusok túlter­helésének csökkentéséről egyszerre beszél. A tananyag csökkentése, szelektálása — a pedagógusok bevonásával — főként központi feladat. Mit tehetnek hozzá ehhez a tantestületek? A tantárgyi sovinizmus le­küzdése, az összefüggéseket és ismereteket jobban meg­értető tanóra, a házi felada­tok penzum-jellegének meg­szüntetése mindenütt helyi tennivalót kíván elérni Nem kevesebbet az intézkedési terv, hogy a tanulás nagy része az iskolai foglalkozá­sokon történjen és otthonra már csak a gyakorlás, az is­métlés maradjon. Ez már ön­magában korszerű oktató­munkát kíván és jelent, melyhez a tananyag ésszerű csökkentése teremti meg a feltételeket. Ezzel nemcsak a diákok, hanem a pedagógu­sok terhei is enyhülnek , ha a szülők is igazodnak eh­hez az új követelmény­rend­szerhez. Mert a szülőktől is kér a megyei intézkedési terv, mégpedig kimondatlanul a nevelési célok otthoni előse­gítését, a gyermekük tanulá­sának ellenőrzését, kimond­va pedig a különórák és többlet-elfoglaltságok csök­kentését. A pedagógus pártszervezetek szerepe Az előbbi témával kapcso­latban még valamire felhívja a figyelmet a megyei okta­táspolitikai intézkedési terv. Megállapítja ugyanis, hogy a diákok és tanárok túlterhe­lése nem egyöntetű jelenség, egyáltalán nem ritka, ha túl­terhelésről beszélünk egyfe­lől, a nagy átlag elhanyago­lása is fennáll másfelől. Vagyis a terhek nem egyen­letesen oszlanak meg a ta­nulók között és a tantestüle­tekben. Általános tapaszta­lat, hogy a tantárgyi verse­nyeken csillogó tanulókkal találkozhatunk seregszemléken, a kulturális sportverse­nyeken és a társadalmi el­foglaltságokon is. Ugyanis a felsz­ítói pedagóg­us rajtid sze­­rint oktatási kísérletet végez, szakkört vezet és több tár­sadalmi funkciót, megbíza­tást is ellát. Az­ intézkedési terv többek között a terhek egyenlete­sebb elosztását várja a peda­gógus pártszervezetektől és irányító, szervező, ellenőrző munkájának megjavításával a tantestületek ideológiai, pedagógiai egységéért teszi felelőssé őket. A nyílt alkotó légkör megteremtését, az is­kolai demokratizmus gyakor­lati, lényegi kiterjesztését, az ifjúsági szervezet és a szak­­szervezet munkájának irá­nyítását is jelenti mindez. Vagyis a kommunista peda­gógusoknak a párthatározat végrehajtásában döntő szere­pet kell játszaniuk: a kezde­ményező, példamutató és kö­vetkezetesen végrehajtó ne­velő áldozatos, de igen szép feladata vár rájuk. Egy iskola — egy üzem A párt oktatáspolitikai ha­tározata kimondja, hogy nemcsak művelődési, hanem politikai feladata társadal­munknak, hogy a fizikai dol­gozók gyermekei iskoláztatá­sát minden szinten fokozot­tabban segítse. Nemcsak a kollégiumi és napközi ottho­ni elhelyezés kiterjesztésével, hanem a megyei tanulmányi alap emelésével, az üzemek, gazdaságok személyre kiter­jedő gondoskodásával is. En­nek megfelelő formája egy­felől a középiskolai ösztön­díj-rendszer elterjesztése, másrészt az üzem-iskola kap­csolatok, éves szerződések ál­talánossá tétele. A korrepe­tálás, az előkészítő tanfolya­mok hatékonyságának eme­lése pedig zömmel a peda­gógusok feladata, de ebben is segíthetnek a patronáló üzemek. Nem egy tartalmas kapcso­lat, hasznos kezdeményezés alakult ki megyénkben, Du­naújvárosban is. Az eddigi együttműködés óvodától főis­koláig az „Egy iskola—egy üzem” mozgalom elterjeszté­sének kiinduló pontja, sőt tapasztalati forrása lehet. Az anyagi támogatás fokozása, a jövő generáció neveléséért érzett felelősségen túl, azért is közvetlen érdeke a ter­melő üzemeinknek, mert a holnap szakmunkásairól, mérnökeiről van szó. Azzal pedig, ha az üzem hozzájá­rul az iskola kisebb javítá­saihoz, a szemléltető eszkö­zöket elkészíti, irányítja a­ tanulók pályaválasztását , a jövő nemzedék helyi kötő­dését segíti elő. S a szo­cialista brigádok, üzemi KISZ-szervezetek közös kapcsolatot, számtalan elfoglalt­ságot találhatnak a tanulóif­júsággal. A tananyag gyakor­lati kiegészítésében, a szak­mai képzésben, a közös po­litikai, kulturális, sport ren­dezvényekig ezernyi terüle­ten segíthetnek és kaphatnak általa hasznos célt, tartalmas időtöltést brigádvállalá­sok­hoz, alapszervezeti akció­­programjukhoz. * A megyei pártbizottság ok­tatáspolitikai intézkedési ter­vének csupán néhány fontos területét és összefüggését ra­gadta ki cikkünk, s termé­szetszerűleg a szakmai, peda­gógiai módszerek, tennivalók elemzésére nem térhetett ki. Annyi azonban máris nyil­vánvaló, hogy a közoktatás fejlesztésében és hatékonyab­bá tételében, a szocialista szellemű nevelésben az egész társadalomnak együtt kell működnie. A társadalom minden közösségének — kezdve a legkisebbel, a csa­láddal — jut ebből feladat és vállalnia is kell ezeket ahhoz, hogy ez a valóban jövőformáló párthatározat minél teljesebben megvaló­suljon. Nem kétséges, hogy ez a feladat pedagógusoknak, szü­lőknek és a társadalom min­den egyes tagjának egyaránt közös érdeke. Zsiday Csaba ■ * - Titkári értekezlet a pedagógus pártszerveze ek titkárainak .A pedagógus pártszerveze­tek titkárainak november 10-én, reggel nyolc órakor a városi pártbizottság üléster­mében értekezletet tartanak. Napirenden szerepel az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatá­nak végrehajtásáról szóló megyei intézkedési terv. A közeljövőben valamennyi pe­dagógus pártszervezet tag­gyűlésén, majd pedig tan­­testületi értekezleteken is­mertetik a Központi Bizott­ság oktatáspolitikai határo­zatát és a megyei intézkedési tervet. Kiváló Együttes lett a Ros«i Pál Fotók­lub» A Népművelési Intézet, tíz éves eredményes munkássá­ga elismeréséül a Kiváló Együttes címet adományozta a dunaújvárosi Rosti Pál Fo­tóklubnak. Az oklevelet no­vember 10-én Budapesten, a Fészek Klubban adják át a Bartók Béla Művelődési Köz­pont és a Fotóklub vezetői­nek. / Dunaújvárosi Hírlap •В [UNK] [UNK]•»•**** c­seperész az eső. A város füstje együtt gomolyog az ala­csonyra felhőkkel, ereszkedett Minden szürke,­­ minden szomorú, minden csupa ősz ... Az úttest közepén egy csöppnyi énekes madár tete­me. Csőre szétnyílik, nya­­kacskája piros, zöldes szár­nya dermedjen, tárva tapad a kövezetre, piciny karmai gémberedetten behajoltak — talán ösztönszerűen kapasz­kodni akart valamibe — a lehetetlenbe — akkor, ami­kor a szárny már képtelen volt a lebegésre. Lehet, hogy a délre vo­nuló csapatból választotta ki a kényszerű pusztulás. Le­het, hogy fáradtan villany­­drótnak repült. Nyilván pár­jával kettesben indult volna a nagy útra. Mindegy, ho­gyan történt... A hűséges társ itt kesereg valahol a közelben, fájdalmasan trillá­zik, hol innen, hol onnan hallatszik a szomorú gyász­dal, de sehol sem látni, meg­­búvik nagy magányában, s dalol, dalol. . . Egy fiú és egy kislány veszi észre a kimúlt kis jó­szágot. Közelebb lépnek ŐSZI ELÉGIA hozzá. Nézik és nem szólnak. A kislány lehajol, két ujja közé fogva fölemeli a ma­dárkát, majd tanácstalanul körbenéz. Aztán a fiú átveszi tőle a tetemet, s messzi ív­ben elhajítja. A madár ott akad fönn, a kerítés mentén már virágait régen vesztett, de még dús levélzettel zöl­dellő orgonabokor ágai kö­zött. Utoljára repült a madár. A legutolsó repülése volt, az Ám illő-e ez a temetés, ez érzéketlen szertartás? Méltó-e egy tarka tollú, hasznos madárkához, s a dal­hoz, amely oly kétségbeesett, hogy a legfinomabb hegedű húrja se képes a síró hang utánzására ... Néhány lépés után vissza­fordul a fiú és a lány. A fiú megkeresi az ágak között a­­ madarat, tenyerébe fogja, s­­ elindul vele a legközelebbi­­ járdaszéli fához. Cipője or­­r rával beletúr az ázott föld­­­­be, aztán bicskája után ko­­s tor, kinyitja a pengét, s gyors­­ szurkálással gödröt ás. Csak egészen kicsit, csak akkor­kát, hogy egy maréknyi ha­lom domborodik a gödör mellett, s szinte egészen el­simul, mire újból visszaka­parja. Alatta a madárka, a kis énekes, amelyről nem tudni, hogy honnan jött és hová tartott, csak azt, hogy tegnap még repült, tegnap még együtt duettezett a tár­sával. Tegnap még sütött a nap. Tegnap még senkit sem indított volna meg egy ki­­­­múlt madár. De ma már ősz van ... Csala László | 11. oldal Pályázati felhívás A Hazafias Népfront, a Dunaújvárosi Városi Tanács és a­­ Városi KISZ Bizottság irodalmi és fotópályázatot hirdet Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója alkalmából „Petőfi köztünk él” címmel A pályázat célja: Petőfi alakjának,­­ az embernek, a költőnek, a forradalmárnak — bemutatása. E pályázat célja, hogy művészi értékű fényképek, novellák, élménybeszámolók szülessenek, amelyek elsősorban Petőfi alakjának legfonto­sabb vonásait dokumentálják, nevezetesen azt, hogy a költő, korának polgári forradalmi közegén túllátó, plebejus forra­dalmár volt. 1. A fotópályázatra olyan méretű felvételeket vár a zsűri, név, foglalkozás és lakcím megjelölésével, amelynek hos­­­szabbik oldala legalább 24 centiméter. Bár a téma teljesen kötetlen, két lehetséges megfogalmazásra hívjuk fel a figyel­met. Az első az illusztráció: Petőfi egy-egy versének illuszt­ratív megragadása vagy direkt módon. (A puszta télen, a Tisza, Az Alföld, Salgó, Hírös város .. stb.), vagy az akkori valóságot a maival ellenpontozva. (Az említett verseken kí­vül illusztrálható még például a Kutyakaparó, Egy terem Debrecenben, A csárda romjai, A magyar nemes, Magyar vagyok, A nép nevében, Az ítélet, stb.). A másik lehetőség Petőfi-portré, prózai művei és versei alapján (pl. Egy gondolat bánt engemet, Arany Jánosnak, Feleségek felesége, Dalaim, Az őrült, Az apostol, Nemzeti Dal, stb.). Felhasználhatók ehhez a Petőfi-múzeumokban található relikviák, Petőfire vonatkozó visszaemlékezések is, bármily pl. montázs formában is. A fotópályázat beküldési határideje: 1973. március 15. Díjak: I. 800 Ft-os fotóvásárlási utalvány II. 500 Ft-os „ III. 200 Ft-os Helye: Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. 2. Az irodalmi pályázat két kategóriára oszlik: beküld­hetők a) tárca-novellák vagy novellák 5—30 gépelt oldal ter­jedelemben, valamint, b) élménybeszámolók 3—15 gépelt oldal terjedelemben, név, foglalkozás és lakcím feltüntetésével (kézzel írt műve­ket a zsűri nem vesz tekintetbe). a) a tárca­novellák és novellák, Petőfi életútjának bár­mely momentumát megragadhatják, javasoljuk azonban, hogy a pályázók az alábbi korszakokat vegyék alaposan szemügyre: 1. „Ott talán már káplár volnék azóta... (Menekülés a katonaságtól a vándorszínészek közé:­ez Petőfi életének iro­­dalmilag legkevésbé feldolgozott időszaka.) 2. „Egy terem Debrecenben” (A pályakezdő költő) 3. „Palota és kunyhó” (A pesti politikai irodalmi élet­ , Petőfi harca a reakciós „Honderű” ellen.) 4. '„Á'faVVá’s5lT hálá^'fA márciusi űrnapok A i ■ ■ '•& „Tiszteljétek a közkatonákat” (iPetőfi’ ellentéte a for­radalmi ’hadsereg reakciós szárnyával.) 6. „Feleségek felesége” (Házasságkötésének időszaka.) 7. „Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi és Bem kapcso­lata, az utolsó hetek.) 8. „Anyám, az álmok nem hazudnak” (A költő művei­nek utóélete, hogyan él tovább Petőfi a mai emberben.) A novella műfajjal kapcsolatosan: tartják a pályázóik szem előtt,, hogy a novella prózai formája ellenére nem pró­zai műfaj, hanem cselekményes, drámai műfaj. Feltétlenül emberi konfliktus, összeütközés adja a novella magvát,­ s ebben a magban mindig egyetlen központi hős küzd, győz, vagy bukik; a novella tehát nem rövid lélegzetű regény, a cselekmény mindig egyetlen szálon, a központi figura szálán fut; mellékszálak, epizódok megtörik a novella egységét. Forrásként­ elsősorban Petőfi Sándor összes művei kínál­koznak, beleértve drámai és prózai­­ műveit is (Tigris­ és Hiéna, A hóhér kötele, s főként a költő 1848-as naplója). A költőről szóló művek közül Illyés Gyula Petőfi-könyve mellett felhasználható a most megjelent „Petőfi életútja” (összeállította: Martinkó András,) és az ugyancsak most meg­jelent Hunyadi-mű, „A viharmadár” is, ez irodalmi feldol­gozásra kívánkozó mozaikokat ad Petőfi életéből. Célszerű, ha a pályázók figyelemmel kísérik a helyi és az országos sajtóban megjelenő cikkeket, a rádióban elhangzó, a tévé­ben látható Petőfi-műsorokat. Díjak: I. 808 Ft-os könyvvásárlási utalvány II 500 Ft-os * „ III. 200 Ft-os A novella-pályázat határideje: 1973. február 15. Helye: Dunaújvárosi Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. / b) Az élménybeszámolók alapját az 1973. március 15-ig rendezendő Petőfi-emlékhetek rendezvényei adják (előadá­sok és előadóestek a város két művelődésházában, színi­­bemutatók, filmelőadások, zenei és táncbemutatók). Az élménybeszámolók formája lehet a szó szoros értel­mében vett beszámoló, vagy akár kritika is —, mindkét vál­tozatból azonban derüljön ki, mit érez és tart a pályázó ma is aktuálisnak Petőfi alakjából az átélt (végignézett, meghall­gatott) rendezvény alapján. Díjak: I. 500 Ft-os könyvásárlási utalvány II. 300 Ft-os III. 200 Ft-os Az élménybeszámolók beküldési határideje: 1973. április 15., név, foglalkozás és lakcím feltüntetésével. Helye: Dunaújvárosi Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. A zsűri az irodalmi pályaművek közül külön bírálja el a középiskolások, s külön az ifjúmunkások vagy az idősebb korosztályúak által beküldötteket. A „Petőfi köztünk él” — irodalmi és fotópályázat ered­ményhirdetése és a pályadíjak kiosztása 1973. május 1-én történik. A közlésre alkalmas pályaműveket publikáljuk. Bízunk abban, hogy a pályázat egyrészt felfrissíti a vá­ros köztudatában Petőfi Sándor alakját, másrészt segítséget nyújt kultúrpolitikánk legfontosabb ágának, a munkás­művelődésnek korszerű szintre emeléséhez. Dunaújváros, 1972. november 4. a Dunaújvárosi Tanács VB ,­­ Művelődésügyi Osztálya

Next