Králik Alajos: A csődtörvény (1881. évi XVII. tövényczikk) (Budapest, 1881)
Első rész: Anyagi intézkedések
1881. ÉVI XVII. TÖRVÉNYI CZIKK. Csődtörvény. (Szentesítést nyert 1881. évi márczius hó 27-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi márczius hó 29-én; a főrendek házában 1881. évi márczius hó 30-án.) ELSŐ RÉSZ. Anyagi intézkedések. ELSŐ FEJEZET. A csődnyitás joghatálya átalában. 1 §• I. A csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak — vagyonbukottnak — végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bir és melyhez a csőd tartama alatt jut. Ezen joghatály azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett. Olyan csődnek, mely a közadós vagyonának csak bizonyos részére terjed ki, a jelen törvényben kijelölt eseteken kívül helye nem lehet. (73., 74., 75. §§.) I. A csődnyitás kihat a bukottnak vagyoni, polgári, becsületbeli és politikai jogaira. Az első szakasz csak a vagyoni hatást és első alineájában ennek is csak terjedelmét szabályozza. Kiterjeszti ezt a bukottnak csődnyitáskori és csődnyitás utáni vagyonára. Áll a hatás 2. 3. §§. szerint abban, hogy a bukott csődnyitással ezen vagyona felett elveszti a rendet ik