A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 20. KÖTET (1927-1930)
1927. – 1. szám: Plósz Sándor ig. és t. tag emlékezete írta Magyar Géza r. t.
Tekintetes Akadémia ! Néhány hónap múlva két éve lesz annak, hogy az Akadémia oszlopcsarnokából utolsó útjára kísértük Plósz Sándort. Halála fölötti fájdalmunk ma is oly mély és élénk, mint volt a gyász első napjaiban, mert kipótolhatlan a veszteség, melyet elhunytával a magyar jogtudomány szenvedett. Plósz Sándor egyik legkiválóbb jogtudósunk volt. Hosszú írói és tanári működése alatt korszakos alkotásokkal gazdagította nemcsak a magyar, hanem a német jogtudományt is. Korszakalkotó törvényelőkészítő működése. És igen jelentős volt a szerepe az igazságügyi kormányzat és a politika terén is. De bármennyire sokoldalú közéleti tevékenysége, valamennyi fölött kimagaslik tudományos kutató működése. Az igazságot kereső tudományos szellemét belevitte minden közéleti szereplésébe. Ő kutató tudósnak maradt akkor is, mikor törvényt alkotott, mikor a legfőbb igazságügyi kormányzást tartotta kezében, s akkor is, mikor minden egyéni hajlandósága ellenére a gyakorlati politika terén működött. Plósz Sándor a polgári perjognak s a váltó- és kereskedelmi jognak volt hírneves művelője. Váltójogi kézikönyve, mely több kiadást ért, a jogászi elemzés mélységénél fogva ma is legértékesebb váltójogi munkáink közé tartozik. A polgári perjog terén kifejtett irodalmi tevékenysége pedig nemcsak nálunk, hanem a német irodalomban is egyenesen új korszakot nyit meg, mert megindítója lett a polgári perjog a szó igazi értelmében vett tudományos művelésének. Plusz egész lényét a polgári jogvédelem eszméje hatotta át. Élete feladatául tűzte ki a jogvédelem fogalmát minél teljesebben megvilágítani és célszerű szabályozását előkészíteni. Nehéz volna a jogirodalomban példát találni arra, hogy valaki egész tudományos működését a polgári jogvédelem eszméjének oly bensőséggel szentelte volna, mint ő. A jogvédelem a társadalmi együttlét egyik legnagyobb eszméje. Semmi sem érinti az ember sorsát az államban oly közelről mint az, hogy jogi helyzete minden támadás ellen minél teljesebben meg legyen védve. Plósz ezen nagy eszme lényegének megvilágítása és helyes gyakorlati megoldása körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. A polgári jogvédelem terén szerzett tudományos kutatásainak köszöni Plósz az ország határain messze túlmenő nagy hírnevét is. Még egészen fiatalon egyik munkájával mindjárt az úttörők közé küzdötte fel magát s késő aggkoráig a legelsők egyikének ismerte őt el a perjogi tudomány terén a bel- és külföldi irodalom egyaránt. Nagy alakjának azzal hódolok legmegfelelőbben, midőn mai kegyeletes megemlékezésem központjává e téren kifejtett működését teszem. A polgári perjogi intézmények a legszorosabb kapcsolatban vannak a magánjoggal, ennek szolgálatában állanak. Könnyen érthető tehát.