A MTA ELHUNYT TAGJAI FÖLÖTT TARTOTT EMLÉKBESZÉDEK 20. KÖTET (1927-1930)

1927. – 1. szám: Plósz Sándor ig. és t. tag emlékezete írta Magyar Géza r. t.

Tekintetes Akadémia ! Néhány hónap múlva két éve lesz annak, hogy az Akadémia oszlop­csarnokából utolsó útjára kísértük Plósz Sándort. Halála fölötti fájdal­munk ma is oly mély és élénk, mint volt a gyász első napjaiban, mert kipótolhatlan a veszteség, melyet elhunytával a magyar jogtudomány szenvedett. Plósz Sándor egyik legkiválóbb jogtudósunk volt. Hosszú írói és tanári működése alatt korszakos alkotásokkal gazdagította nemcsak a magyar, hanem a német jogtudományt is. Korszakalkotó törvényelő­készítő működése. És igen jelentős volt a szerepe az igazságügyi kor­mányzat és a politika terén is. De bármennyire sokoldalú közéleti tevé­kenysége, valamennyi fölött kimagaslik tudományos kutató működése. Az igazságot kereső tudományos szellemét belevitte minden közéleti sze­replésébe. Ő kutató tudósnak maradt akkor is, mikor törvényt alkotott, mikor a legfőbb igazságügyi kormányzást tartotta kezében, s akkor is, mikor minden egyéni hajlandósága ellenére a gyakorlati politika terén működött. Plósz Sándor a polgári perjognak s a váltó- és kereskedelmi jog­nak volt hírneves művelője. Váltójogi kézikönyve, mely több kiadást ért, a jogászi elemzés mélységénél fogva ma is legértékesebb váltójogi munkáink közé tartozik. A polgári perjog terén kifejtett irodalmi tevé­kenysége pedig nemcsak nálunk, hanem a német irodalomban is egye­nesen új korszakot nyit meg, mert megindítója lett a polgári perjog a szó igazi értelmében vett tudományos művelésének. Plusz egész lényét a polgári jogvédelem eszméje hatotta át. Élete feladatául tűzte ki a jogvédelem fogalmát minél teljesebben megvilágí­tani és célszerű szabályozását előkészíteni. Nehéz volna a jogirodalom­ban példát találni arra, hogy valaki egész tudományos működését a pol­gári jogvédelem eszméjének oly bensőséggel szentelte volna, mint ő. A jogvédelem a társadalmi együttlét egyik legnagyobb eszméje. Semmi sem érinti az ember sorsát az államban oly közelről mint az, hogy jogi hely­zete minden támadás ellen minél teljesebben meg legyen védve. Plósz ezen nagy eszme lényegének megvilágítása és helyes gyakorlati meg­oldása körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. A polgári jogvédelem terén szerzett tudományos kutatásainak kö­szöni Plósz az ország határain messze túlmenő nagy hírnevét is. Még egészen fiatalon egyik munkájával mindjárt az úttörők közé küzdötte fel magát s késő aggkoráig a legelsők egyikének ismerte őt el a perjogi tudomány terén a bel- és külföldi irodalom egyaránt. Nagy alakjának azzal hódolok legmegfelelőbben, midőn mai kegye­letes megemlékezésem központjává e téren kifejtett működését teszem. A polgári perjogi intézmények a legszorosabb kapcsolatban vannak a magánjoggal, ennek szolgálatában állanak. Könnyen érthető tehát.

Next