Hídfő, 1972 (25. évfolyam, 608-631. szám)

1972-01-10 / 608. szám

2. oldal H­I­D­P : Szeleczky Zita Torontóban „Virágot hoztam a legszebbek vi­rágnak, Magyarország kis húgá­nak, Szeleczky Zitának..Ezek­kel a szavakkal üdvözölte egy pa­rányi kis leány 15 évvel ezelőtt a Torontóba érkező Szeleczky Zitát. Az életben az események meg­ismétlődnek, így most ez év végén újból egybegyűlt Torontó szépet és nemeset kedvelő magyarsága, hogy ünnepelje kedvencét, az itt vendég­­szereplő „Magyar Rozikát”. Szeleczky Zita ma az egyetlen magyar színésznő, akit nem csábít el a pénz ördöge. Hűségesen kitar­tott a magyar eszme, a magyar gondolat mellett. Egész életén át fajtáját szolgálta és mindent elkö­vetett, hogy a világ elé tárhassa a magyar szellemet a magyar iro­dalom segítségével. Csodálatos elő­adásában megelevenedtek világhírű költőink alkotásai és mélyen bevé­sődtek hallgatóságának lelkébe. Mostani előadása két részből állt. Először „Magyar Rozika Ameriká­ban” címmel egy kalocsai magyar kislány mulatságos történetét adta elő a közönség viharos tetszésnyil­vánítása mellett. Mikor a gyönyörű kalocsai hímzéses ruhájában meg­jelent a színen, alig tudta előadását megkezdeni a szűnni nem akaró tapstól. Műsorát szebbnél-szebb magyar nóták éneklésével színesítette. Vál­toztak a szomorú és vidám meló­diák, melyeket szinte percenként szakított meg a közönség tapsa. És amikor előadását „ ... csak még­­egyszer tudnék hazamenni.. .” cí­mű dallal befejezte, a hatalmas nézőtéren egy szem sem maradt szárazon. Sírt a közönség és sírt a művésznő. Szeleczky Zita kivételes tehetség. Magához tudja láncolni hallgatósá­gának szívét. Aki hallotta és látta őt, nem egykönnyen tudja elfelej­teni. Előadásának második fele 30 év előtt készült filmjének bemutatása volt. Szeleczky Zita rövid otthoni pályafutása alatt 26 nagyszabású filmnek volt a főszereplője. E fil­mek között volt Babay József örök­becsű könyvének filmváltozata a „Rózsafabot”, melyet az emigrá­cióban most pergettek először. A film szereplők, élükön Szeleczky Zi­tával, olyan csodálatosan szép elő­adást produkáltak, hogy teljesen elfelejttették a nézővel, hogy az harminc év előtt készült. Befejezésül köszönetet mondunk Szeleczky Zitának azért a két esti előadásáért, amely felejthetetlen élményt nyújtott Torontó fajtáját szerető magyarságának. (Sub­ak Endre) 1972 január 10 Szabadlábra helyezték Dr. Pákh Tibort A Politikai Foglyok Világszövetségének elnöksége hivatalosan közli, hogy kétesztendős kemény munka és küzdelem után sikerült a kommunisták börtönéből kiszabadítani az életfogytiglani börtönre ítélt Pákh Tibort. Szövetségünk az év foglyának tekintette, s nemzet­közi szervek segítségét és közbenjárását kérve, a kommunista ható­ságok egyéni kegyelemben részesítették Pákh Tibort. Hasonló akció folyik Tabódy István római katolikus lelkész kiszabadítása érdekében is, kinek nehéz börtön­fegyelmi helyzetén részben már sikerült enyhítést kiharcolni. Világszövetségünk elnöksége felkér minden volt politikai fog­lyot, hogy amennyiben szövetségünkben nincs nyilvántartásba véve, úgy jelentkezzen, hogy a közös kötelező munkában részt vehessen. I­r. Liszka Nándor a Politikai Foglyok Világszövetségének elnöke Lillkalmarvägen 23, Strm/Djursholm, Sweden­ ­---------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ AJÁNDÉKOZZON ROKONAINAK GÉPKOCSIT! AUTO -EFDEY a világ vezető autómárkáit szállítja új vagy használt állapotban műhely-felülvizsgálással s garanciával egész Európa területére. Telefonszolgálat 211 órán keresztül. Magyaroknak kedvezmény — Kölcsönkocsi külföldre is München 25, Albert-Rosshaupter-Str. 58, S' 760 42 63,S v.'67 4128 mosan rohan az interkontinentális rakéták és a Jet-gépek hangsebességével! Nehéz év küszöbén állunk, — krízisek vetik előre árnyékukat. Az arab-izraeli háború lehetősége s a szovjet-kínai feszültség,­­ egyik sem a mi ügyünk. Ellenben hetek óta lőporos hordón táncol Zágráb és Belgrád: a fellángolt horvát nacionaliz­must Tito a minap csak a katonaság felhasználá­sával tudta megfékezni: ő ma 80 éves, ha holnap meghal, nincs hatalom se égen, se földön, amely Jugoszlávia szétesését (akár 1941-ben) képes lenne megakadályozni, ezt pedig Budapest — 1956 és Prága — 1968 mintájára a szovjet hadosztályok bevonulása a két fővárosba fogja követni és abban magyar alakulatok is részt vesznek majd (mint 1968-ban is). A szovjet így kijut az Adria partjára és beteljesül a cárok évszázados vágya. Ki tudná megmondani, miként oldódik meg ez a sorsunkkal kapcsolatos közelre várható krízis? Hazánk két sorskérdése ma és leszen holnap: 1. a felszabadulás a nemzetgyilkos szovjetimpérium alól és 2. az életet jelentő szellemi-politikai harc Trianon revíziójáért! Tehetünk valamit akár az egyik, akár a másik irányban? A felszabadulást csak egy világpolitikai kedvező konstelláció hozhatja meg számunkra, a számbavételünk, megkérdezésünk nélkül. Trianon revíziójáért azonban időben, felkészül­ten, szellemi fegyverekkel lehetne küzdeni,­­ de csak itt, Nyugateurópában, ahol a magyar sors talán hamarabb, mint vélnénk, el fog dőlni. És az a Fórum, amely előtt ezt a kérdést időben ismertté kellene tennünk, a strasszburgi Európa Parlament és a már 800­ milliós Nyugateurópai Közösség in­téző „kormánya“, az Európa­ Tanács. Lenne értelme annak, áltassuk magunkat? Nem, — a keserves igazságot el kell bírnunk: az európai emigráció kasszája üres, egy lyukas fillé­rünk erre a célra nincs! És nem lesz újabb tíz év múlva sem, — ha azonnal sutba nem vágjuk a különböző világszö­vetségek, emigrációs parlamentek, kongresszusok és bizottságok anyagi és szellemi erőt fogyasztó szorgalmazását, a bálozást és magyarkodást, ban­­kettezést és díszvacsorás közgyűléskedést és nem kezdünk 1972-vel „hét­szűk-esztendős periódust“! Csak garast garasra rakva remélhetjük összehozni azt a „tőkét“, amely nélkül elindulni sem tudunk. Követendő példa áll előttünk: 1914—1917 években az USA-ban élő szlovákok, — fogukhoz verve min­den centet — összehozták azt a kétmillió dollárt, amellyel azután Masaryk és Benes szétrobbanthatták másfél év után az 51 milliós Osztrák-Magyar Monarchiát! Még pár nap és kezdődik a farsang. Alkalmas időpont a garast-garasra-rakást meg­kezdeni !

Next