Hídfő, 1974 (27. évfolyam, 656-679. szám)
1974-01-01 / 656-657. szám
1974 január hó HÍDFŐ Zárt tárgyaláson folyt le az első magyar irodalmi per Közönséges avagy villanygéppel írt-e Haraszti? — Hol a határa az írói szabadságnak? A Szovjetunióban divatos íróperek után nemrégiben került sor Budapesten az első „irodalmi” perre. A vádlott Haraszti Miklós. A vád tárgya: egy meg nem jelent könyv, azaz a kézirat. Az otthoni rendszer moszkvai nyomokban lépdel és mi sem természetesebb, hogy az élet semmiféle vonatkozásban nem maradhat mestere mögött. Ha a Szovjetunióban megszigorítják a börtönöket, akkor a magyar büntetőintézetekben is húznak egyet a csavaron. Ha a szovjet bélyegek az orosz légűrhajósok dicsőségét hirdető bélyegeket hoznak forgalomba, a magyar posta sem maradhat el hasonló bélyegek forgalombahozásával. Mint ismeretes, Moszkvában az utóbbi évek során egymásután folytatták le az úgynevezett irodalmi pereket, s így ismét természetes, hogy Magyarországon is bíróság elé kell állítani az olyan írókat, akik a rendszer cenzorainak nem tetsző munkát írnak. Hogy a könyv még nem jelent meg, az mellékes. A lényeg a szándék. Bíróság elé velük, akár van reánk, akár nincs. Minden kommunista rendszer rendkívüli módon reagál az írott betűre, s a nemtetsző írókat, újságírókat példásan megbünteti. A társadalompolitikával foglalkozó írás mindig veszedelmes volt azok számára, akik nemcsak hűséges kiszolgálói voltak a fennálló rendszernek, hanem úgy írták meg mondanivalójukat, ahogyan azt belső énjük tőlük megkövetelte. Ezért száműzte Augustus császár Ovidiust a Fekete tenger melletti Tomiba és ezért börtönözték be Voltairet. Magyarországon ezért zárták börtönbe Batthyányt, Tompa Mihályt s mindazon többieket, kiknek írásai nem tetszettek a bécsi kamarillának. Későbbi idők változtával Magyarországon a demokratikus szabadság nevében húzták bitóra Hubay Kálmánt, sújtották életfogytiglani kényszermunkával Dövényi Nagy Lajost és több olyan mást, kiknek egyedüli bűnük: az írás volt. Hallgató írók A Rákosi időkben a szovjet mintára Magyarországon is írói istállókat állítottak fel uraságoktól ellopott kastélyokban, ahol tanulmányokat, regényeket kellett írniok megadott témáról és meghatározott felfogásban. Az irodalomnak is megvannak a maga bérügynökei és szegénylegényei, akik megszolgálták az odadobott koncot. Nevük nem kerül be a halhatatlanság könyvébe, még csak nyomuk sem marad az irodalom futóhomokján. Az 1956-os forradalom után kissé enyhült a helyzet. Kádár János és a magyar kultúra és irodalom fegyházőre, a zsidó vándorszínészből irodalmi terrorlegénnyé előlépett Aczél György azonban éber szemekkel őrködnek minden irodalmi termék és írói megnyilatkozás felett. Sajnos, úgy régi mint jelenlegi íróink nem mertek és ma sem mernek szembeszállni ezzel az állami veszedelemmel, s ez az oka, hogy 1945 óta egyetlen olyan regény vagy egyéb szociológiai írás nem jelent meg a magyar könyvpiacon, amely őszintén és szabadon tárgyalná a mai magyar életet. A rendszert csak dicsérni lehet, s már a semlegesség is bűn. Még inkább bűn és vétek, ha valaki kritizálni meri a mai magyar ugaron uralkodó állapotokat. Kritika és bírálat legfeljebb sekélyes színvonalú szatirikus regényecskékben, vagy a Ludas Matyi hasábjain jelenhet meg. Miért hallgat például a Viharsarok írója Féja Géza, és hol van Németh László a Minőség forradalma című munka szerzője ? Könyveikben kerülgetik a lényeges kérdéseket és úgy írnak, ami egyenes megtagadása annak, amit egyszer mertek. Hol van egy, Móricz Zsigmondhoz hasonló író, aki nemcsak a felszínt, de a magyar élet mélységeit is meg merné írni? Szabó Magda, a Nyugaton is ismert magyar írónő is óvatosan kezeli a mai magyar társadalom súlyos kérdéseit, míg a többiek hallgatnak és talán szégyentik magukat, ha olvassák a Szovjetunióban élő írók bátorságát és szibériai száműzetést is vállaló írásaikat. Villanygép mint vádpont Mivel nem került nyomdába, így nem ismerjük a pár héttel ezelőtt lefolyt első irodalmi per vádlottjának, egy bizonyos Haraszti Miklósnak szociológiai regényét. Az 1945-ben született Haraszti hosszú időn át dolgozott egy traktorgyárban és ottani élményeit vetette papírra. A szociológiai regény 9 példányban készült egyik kéziratmásolata az illetékesek elé került, akik utasították az ügyészséget és Haraszti Miklóst letartóztatták. A tárgyaláson a bíróság elnöke egy Tóth nevű asszony volt, aki felolvasta a vádiratot. A vád megállapította, hogy Haraszti kéziratában államellenes merényletet követett el, mert írásának egyes kitételei az új büntetőtörvénykönyv legszigorúbb paragrafusaiba ütköznek. A vádirat felolvasása után Haraszti kijelentette, hogy regényét közönséges írógépen mindössze 9 példányban készítette el és abból nyolc példányt különböző budapesti állami könyvkiadónak küldött el. Hogy miért és miért nem, az elnöki székben ülő Tóthné leglényegesebb kérdése az volt, hogy Haraszti milyen írógépen írt, villamos vagy közönséges írógépen? Hogy ez miért volt lényeges, arra csak a jelenlegi magyar igazságszolgáltatás vezetői tudnának válaszolni. A legsúlyosabb vádpont azonban Harasztinak azon megállapítása volt, hogy a gyárakban uralkodó darabbér merőben ellenkezik a szocialista felfogástól. Ma a magyar gyárakban az kap több bért, aki több darabot produkál, a helyes felfogás azonban az lenne, ha a jó munkájukért kapnának több fizetést. A darabbér Haraszti szerint kapitalista felfogásra vall, sőt azon túlmenően emlékeztet a régmúlt idők rabszolga munkára berendezkedett szokásaira. Haraszti a szocialista rendszerben dolgozó munkások helyzetét a letűnt angol és francia gyarmatok munka- és bérviszonyaival hozta párhuzamba. A hat órán át tartó zárt tárgyalás eredmény nélkül végződött, és Haraszti kéziratának elkobzása mellett szabadlábra helyezték. Igen érdekes volt egyébként a kommunista pártból nemrég kizárt, volt rákosista miniszterelnök, Hegedűs András tanúvallomása. Mint tanú mondotta, hogy ő is olvasta Haraszti munkáját, és azt túlságosan enyhének találta a mai ipari munkásság helyzetét illetően. A tanúként kihallgatott többi író nyilván nem minden ok nélkül, legjobb esetben semlegesen vallott Haraszti mellett. Hát valahogyan ilyen okok miatt nem írnak a mai magyar írók ... 3 oldal Az Amerikai Magyar Református Egyesület Testvérsegítő Biztosító Intézet ajánlja honfitársainak a legjobb és legolcsóbb élet-, kórház-, betegsegély- és baleseti biztosításokat. Érdeklődők forduljanak a központhoz, vagy a kaliforniai kerületvezetőhöz. 15048 Bel Estos Dr., San Jose, California 95124 — 377-8267 >■ i