Új hídfő, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
1991. január hó ÚJ HÍDFŐ 3. oldal A magyar nemzet védelmében A hazai 168 Óra című lapban közölt interjúban dr. Sebestyén Béla érdekes gondolatokat tár elénk a magyar nemzet védelméről. Dr. Sebestyén a Herman Ottó Társaság Magyar Nemzetiségvédő Csoportjának ügyvezető alelnöke. íme a társaság állásfoglalásának első pontja: „A társaság követeli a nemzetiségi törvény megalkotását, amely védi a magyar nemzetiséget az ellene irányuló célzatos uszítástól és rágalmazástól, továbbá a mások által kárára elkövetett genocid szándékú szövetkezéstől és amely szankcionálja az ilyen bűnöket.” Dr. Sebestyén ezt így kommentálja (részletek az interjúból): ...„egy országban, ahol nemzetiségi jogokról és igényekről beszélünk, tudni kell, hogy ki melyik nemzetiséghez tartozik. Ki tartozik a magyar, ki tartozik a szlovák nemzetiséghez s ki a románhoz. Ezzel kapcsolatban rendkívül furcsa helyzet van kialakulóban. Számok röpködnek a levegőben, igények fogalmazódnak meg anélkül, hogy hiteles adatok lennének arról, milyen is tulajdonképpen az ország megoszlása. Ennek a felhívásnak a közvetlen oka az volt, hogy az utóbbi időben már sokkal többet lehet hallani a hazai nemzetiségek problémáiról, mint a környező államokbeli magyarokéról. Ezt én rendkívül furcsának tartom, mert legjobb tudomásom szerint nálunk senki egy újjal sem bántotta a nemzetiségeket. Ha panaszaik vannak én elfogadom azokat, de a magyarság sem volt, birtokon belül, ezek a panaszok pedig lassan nekünk szólnak. Vannak, akik folyton azt hangoztatják, hogy a nemzetiségeknek külön jogok járnak. Nem járnak külön jogok! Minden nemzetiséget ugyananynyi jog illet meg. Hogy nézne ki: jogfosztottak vagyunk Erdélyben, jogfosztottak vagyunk Szlovákiában, s még otthon is kevesebb jogunk legyen, mint bárki másnak? Ez a nyilatkozat amellett van, hogy egy objektív nemzetiségi törvény készüljön, amely azonban a többséget is védi. ” Riporter: „Kitől? Talán magyart a magyartól?” Dr. Sebestyén: „Például attól, hogy egy magyart az utcán meg lehessen szólítani és gyalázni, vagy a sajtóban történelmet bemocskolni. Folyton megy ez a bökdösődés a sajtóban, rádióban, tévében. Szinte már észre sem lehet venni. A többség is védelemre szorul ilyen értelemben. „ Kölcsönös tiszteletre lenne szükség.” Riporter: „Ebből az következik, hogy akik az imént említett intézményekben dolgoznak, azok nem magyarok?” Dr. Sebestyén: „Nem, ebből nem következik az, hogy nem magyarok. Csak egyszerűen vannak olyanok, akik nem érzik magukat ehhez a kölorunk politikusai és kormányfői szerint Európában súlyos viszályok várhatók a népek és nemzetiségek között. Miért? Talán nem volt elég két világháború, 45 esztendő kommunizmusa, többmillió halott és számtalan békeszerződés? Miért nincs béke Európában?... A kérdésre a választ majdnem hetven évvel ezelőtt előlegezte egy európai államfő. Olaszország egykori miniszterelnöke Francesco Nitti írta 1922-ben: „Én azt hiszem, hogy Európát nem annyira a háború, mint inkább a békeszerződések sodorták a dekadencia komoly veszedelmébe. Napról-napra hanyatlik a helyzet és egyre szaporodnak az elégedetlenség okai. Európa várja a békét, de nem jön, mert ahhoz, hogy komoly és hasznos munka valósuljon meg, az szükséges, hogy a közvélemény ráeszméljen arra, hogy milyen veszedelmes úton jár a győztes nagy államok politikája.”../1' Lloyd George angol államférfi ugyanebben az időben így nyilatkozott: „A békeszerződések diadalmas óráiban mit sem bocsájtunk meg és mit sem felejtünk el könnyebben, mint a követelőzést és a jogtalanságot. Sokáig hangoztattuk, hogy a civilizált államok között Németország a legbarbárabb ország, műveltsége alatt a középkor minden barbárkösséghez tartozónak. Elszakadtak innen, vagy soha nem fűződtek igazán ide. Én azt nem mondom, hogy magyart a magyartól kellene megvédeni, de ez is lehetséges. Úgy gondolom, aki folyton ezt a népet szidja, az nem tartozik ide! A parlamentben is látok ilyen embereket. (...) Azoknak, akiknek mindig minden rossz talán ehhez a néphez húznak? Mi is egy nemzetiség vagyunk. Talán a többségnek nem ugyanazon jogok járnak, mint a kisebbségnek?” * Igazán elgondolkodtató mondatok ezek: egy ország, ahol a többség kisebbségben él? Magyarországon ez az állapot bizony már 1867 óta tart és ideje, hogy talpra álljunk a saját hazánkban! Annak is ideje lenne, hogy egy olyan kormányt teremtsünk, amely ezt szent kötelességének tartja— Nyíri Eszter sága lappang és az erő erkölcsét vallja. Most kérdezzük: ezek az elvek nem érvényesültek-e sokkal durvább és elfajultabb formában a túlsó oldalon? Nincs-e lelkünkben a gyűlöletnek az a keserűsége, amely gyakran elhomályosítja értelmünket és megsemmisít programunkban minden érdemleges munkát?”'2' Mennyire időszerűek most is ezek a gondolatok! Európában azóta sincs tartós béke: nem oldott meg semmit a két világháború és az intézményesített internacionalizmus, amelyek nem tudták kiölni a népekből a természetes faj- és nemzetvédelem ösztönét. Sajnos, ennek a további elfojtása okozza majd a jövőben is várható viszályokat, amelyeknek elhárítására Csehszlovákia elnöke Vaclav Havel az eddigi varsói szerződés helyett most egy új biztonsági rendszert javasol Európában. Kérdezzük: ez a biztonsági intézmény majd központilag írja elő, hogy melyik nemzetnek van joga a függetlenséghez és a megmaradáshoz? Melyik nép rendelkezhet történelmi jogokkal és követelésekkel? Melyik országnak jogos a kártérítés?... Kik akarják, hogy ne legyen béke Európában? (1) Francesco Nitti: Nincs béke Európában, 5. oldal. Bp. Pallas Irodalmi és nyomdai R.-T. kiadása, 1923. (2) Ibid. 56-57. oldal „NINCS BÉKE EURÓPÁBAN” • A HÍDFŐ NEM PÁRTLAP. A MI EGYETLEN PÁRTUNK MAGYARORSZÁG! •