Új hídfő, 1995 (48. évfolyam, 2-3. szám)
1995-02-01 / 2. szám
2 ► (Jalta II- folytatás az első oldalról) ki függetlenségét az orosz államtól. Mialatt ezeket írjuk, a híradások óránként köztik a híreket az orosz tankok és légihaderő újabb és újabb bombatámadásairól Grozny polgári lakossága ellen. Egyetlen bűnük: nem oroszok és függetlenek akarnak lenni. De mivel a volt Szovjetúnió tagállama voltak, Jelcin gyakorolja "érdekszféra-jogát" és könyörtelenül vérbefojtja a muzulmánok szabadságvágyát, egyúttal figyelmeztetve a Kaukázus többi volt szovjet köztársaságát, a Balti államokat és más kifelé kacsintgató volt szovjet tagállamot, hogy "nem hajlandó holmi függetlenségi törekvéseket engedélyezni, s ha kell kész sztálini példára kiirtani a lakosságot, mintsem függetlenségüket elismerni." Csecsenföld népe már mintegy kétszáz éve küzd az orosz medve ölelése ellen. 1917-ben sikerült kirúgniuk a bolsevikokat, de a húszas években ismét leigázták őket. A második világháború alatt a németek pártjára álltak, de azok vereségével ismét a szovjetek hatalma alá kerültek s Sztálin nagyméretű kitelepítéseit is el kellett szenvedniük. 1994. december 11-én 40 ezer orosz katona hatolt be Jelcin parancsára az egymilliós lakosú Csecsenföldre, hogy gyakorolja jaltai jogait. Európa legnagyobb orosz szakértője Wolfgang Leonhard újév előtt kijelentette a németországi ARD televízión, hogy Jelcin számára Csecsenföld megtámadása politikai öngyilkosság. Jelcin szavahihetőségével is komoly bajok vannak. Miután december 27-én bejelentette, hogy Grozny-t nem fogják többé bombázni, általános megdöbbenésre egy nap sem telt el s újra megkezdődtek a bombázások, amelyek során egy árvaházat is szétlőttek. Ezalatt mit tesz az Egyesült Államok? Hallgat, hiszen elismerte Oroszország jogát a béke fenntartására és biztosítására a volt Szovjetúnió államai területén, majd "a békés megegyezést" javasolja, aztán amikor már Jelcin brutális tankjai és bombázói lakóházakat, sőt egy óvodát is szitává lőttek, az amerikai kormány külügyi szóvivője Mike McCuny kijelenti : ' 'Lehetséges, hogy az orosz haderők megsértették a Genfi Egyezményeknek a polgári lakosság védelmére vonatkozó tételét" Újvér ajándékként Jelcin "felszabadító" csapatai egy olajfinomítót, és egy vegyészeti gyárat vettek célba, amely katasztrofális eredménnyel járhat a város és környéke lakosságára. Az elmúlt 14 hónap alatt Jelcin már másodszor folyamodik erőszakos módszerekhez, hogy tankokkal és haderővel oldjon meg politikai problémákat. Először 1993 októberében Moszkvában ágyúztatta az ellenszegülő parlamentet, most pedig Csecsenföld fővárosát Groznyj löveti szitává, mert a csecsenek szabadságra vágynak. Az ENSZ főtitkára Boutros B. Ghali sem óhajt beavatkozni, mert szerinte a csecsenföldi ügy belügy. Egyébként is Oroszország túl fontos tényező a Biztonsági Tanácsban, ahol minden bizonnyal bármilyen ellenzéki javaslatot úgyis megvétózna. A világkormányban tehát mindenki tartózkodik attól, hogy valamiképpen aláássa Jelcin hatalmát. És mi van az erten jogokkal, a sokezer csecsenföldi legelemibb jogával: a létezéshez? Itt a nagy politikusok nem az emberéletet nézik, hanem azt, hogy erős orosz hatalomra van szükség a "rendezett" élet fenntartására! Ezalatt az Oroszországnak juttatott pénzügyi támogatásokat senki sem tervezi szüneteltetni. Sőt, még az embargó lehetőségét is kizárták! A techhalott Nagymedve tehát életrekelt - hála a Nyugatnak - s tovább terrorizálhatja a megnövekedett befolyási övezetében élő népeket. És ha Jelcin lerohanná fél Európát, vajon ki avatkozna bele? Amerika konzervatívabb politikai szótárában az a szó, hogy "Jalta" évtizedek óta jelképe azoknak a súlyos bűnöknek, amelyek a naiv ostobaság és közönséges árulás határát súrolják. A "három híres grácia" - Roosevelt, Churchill és Sztálin - hódolói még ma is védik égbekiáltó bűneiket ama jobboldalivádaskodásoktól', amelyek szerint "...a Jalta Egyezményekkel túlságosan sokat engedtek át Sztálinnak." A szerecsenmosdatók még az alól is felmentik Rooseveltet, hogy Sztálin hatalmas haderejével szemben tehetetlen volt. "Amikor - Hruscsov szerint - Sztálin sírógörcsöt kapott a háborúvesztés okozta félelmében, hirtelen megérkezett a segítség: Roosevelt bolsevizmusmentése. Frankfurter megszavaztatja a Szovjetúnió megmentésére szánt 11 milliárdos Lend-Lease törvényt és La Guardia átadja Litcinownak a mentőövszerű CSekket. (Málnási ):A magyar nemzet őszinte története 196.old.) Erről a "tehetetlenségről" bőven tanúskodik a "SOVIET WAR NEWS" 1944. június 12-i keltezésű jelentése, a londoni szovjet követség TASS sajtóügynökségének kiadásában: "1941. október 1 és 1944. április 30 között az Egyesült Államok a Lend-Lease Act/1941. március 11. alapján a Szovjetúniónak 8,500,000 tonna fegyvert, nyersanyagot, élelmiszert és egyéb felszerelést szállított, összesen 5,357,000,000 dollár értékben." (!!) A közlöny részletesen megnevezi és felsorolja a küldeményeket, ám terjedelme miatt itt most ez nem közölhető. Miután a "dicsőséges felszabadítás" Európa keleti felét vasfüggöny mögé zárta, az amerikai politikus körökben sokat kigúnyolt és megvetett jobboldali J. McCarthy szenátor az amerikai külügyminisztériumot azzal vádolta, hogy Jaltában a fent említett három grácia - a kommunista ügynök Alger Hiss tanácsaira - elárulta az Európa keleti térségében élő népek szabadságának szent ügyét. Az egész emberiséget, s az elsők között a magyar népet, Jaltában 1945. február 4-11 között érte el végzete. Ami Jaltában történt nem valami hirtelen rögtönzés gyümölcse, hanem legalább négy évi gondos előkészítés eredménye. Philadelphiában már 1940-ben megjelent Moritz Gomberg világrendező térképe a későbbi jaltai határozatokkal azonos határokkal. Dél-Amerikában a lenini hasznos idiótákat szerephez segítő N. A Rockefeller még Jalta előtt megegyezik Gromikóval, Roosevelt nevében az egész emberiségnek két féltekére való felosztásában, a jaltai határok szerint. C. Weizmann (1948-1952) oroszországi születésű cionista vezér és izraeli miniszterrelnök mondta: "Látszólagos megosztottságunk, valamint az amerikai és szovjet demokráciák közötti nézeteltérések ellenére, mi zsidók egy nép vagyunk. Egy nép, és nem szolgálja érdekünket az, hogy a Nyugat felszabadítsa a Keleti térséget, mert ha felszabadítja a rabszolgasorsban élő nemzeteket, akkor a Nyugat egyszerűen megfosztja a zsidóságot világhatalmának keleti felétől." Olvasván Weizmann háború utáni nyilatkozatát egyáltalán nem meglepő, hogy napjainkban az Egyesült Államokban két amerikai "tudós" professzor Max Singer és Aaron Wildavsky ezeket vallja: "A világot béke és zűrzavar-övezetekre kell felosztani. A gazdag világ megmaradna kellemes, mindenféle viszálytól és háborútól mentes biztonságos térségnek, viszont a földkerekség többi 60-70 százaléknyi területén majd állandó háborús zavargások uralkodnának." (The Montreal Gazette, 199110.1.) Jaltában a színfalak mögött ott állt Roosevelt tanácsadója Alger Hiss, akiről később kiderült, hogy szovjet kém volt. Az ő állandó buzdítására Roosevelt teljesítette Sztálin minden kívánságát ezzel kiszolgáltatva a vörös hóhérnak 27 millió keletnémet, 29 millió lengyel, 18 millió román, 7 millió bulgár és 15 millió magyar áldozatot, és így tovább... A postarablóból diktátorrá vedlett istentelen sátán birodalmához gyarmatként láncolták ezeket a népeket, ahogyan azt Gomberg 1940- ben megrajzolta! Napjainkban hányszor halljuk azt, hogy ha rövid ideig is, de "Hitler a háború idején Sztálin szövetségese volt"? Talán innen ered az ad nauseam hangoztatott kijelentés miszerint "a nácizmus és a kommunizmus ugyanabból a gyökérből táplálkozik." Ám azt elhallgatják, hogy a háborút Roosevelték Sztálinnal nyerték meg! Vajon ki volt a nagyobb háborús bűnös... Nos, miután 1938-ban Sztálin szándékos éheztetéssel elpusztított több mint 7 millió ukránt, a szövetségesek 115 millió keresztényt árultak el miközben Sztálinnal paroláztak. De ezenkívül Roosevelt még azt is vállalta, hogy a szovjet hadereje elől a korábban Nyugatra menekült antibolsevisták tízezreit (beleértve azokat, akik az 1917-es forradalom óta Nyugaton éltek, tehát sohasem tartózkodtak szovjet területen) visszaadja hóhéraiknak a biztos halálba.. .(Köztük volt Krasznov tábornok is.) Az Egyesült Államokban a háború alatt kezdődött el a mai napig tartó propaganda, miszerint aki antibolsevista az fasiszta náci, és ki kell irtani,... mert a világhódítók hatalmának útjában áll! De Jaltában bebizonyosodott, hogy az egész Atlanti Charta céltudatos hazugság volt! Roosevelt a pápának igazságos békét ígért, de ezzel szemben 115 millió keresztény rabszolgásítását valósította meg post facto nürnbergi jogokkal. Új Hídfő, 1995. február