Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 06. KÖTET (1974)

1974 / 1-2. szám - PERÉNYI IMRE: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973

ségek egymás közti kapcsolata Budapestnek mint gazdasági központnak a fej­lődési energiáit növeli. Központi fekvése, valamint védelmi jelentősége révén a politikai központ szerepkörének betöltésére is kiválóan alkalmas. Budapest jelentőségét tovább fokozza, hogy tőle délre és keletre a Kijevig, Konstantinápolyig terjedő térségben - földrajzi, politikai és gazdasági okok­ból - hosszú történeti periódusokban nem tudott hasonló méretű és súlyú város kialakulni. Ez a körülmény Budapestnek a mindenkori országhatáro­kon túlnyúló jelentőséget adott. Így fővárosunk területe Eurázsia legrégebben lakott helyeinek egyike, az emberi tartózkodás nyomai végigvezethetők a kőkorszak, rézkorszak, bronz­korszak és a vaskorszakon keresztül. Illírek, kelták kedvelt letelepedési he­lye. A Római Birodalom e helyen építi fel katonai és polgári városát, Aquin­cumot, amely egy időben Pannónia Inferior fővárosa lesz. A nagy népván­dorlási időszakban e térség rövidebb vagy hosszabb tartózkodási helye a hu­noknak, germánoknak, avaroknak és szlávoknak. A magyarság honfoglalásától kezdve történelmét szorosan összekapcsolja e terület sorsával. A tatárjárást, a török hódoltságot, a Habsburg elnyomást, a két világháborút, a fasiszta terror uralmát is túlélt agglomeráció városai évszázadokon át őrizték, fejlesztették a magyar kultúrát, tudományt. Itt volt a magyar ipar és a magyar forradalmi munkásosztály bölcsője. Az ezer­éves magyar városépítés egész története elválaszthatatlan e térség települé­seinek, elsősorban­ Óbuda, Buda és Pest fejlődésétől. Amikor ma a három város jogi egyesítésének aktusával kapcsolatosan tar­tunk megemlékezést, hangsúlyoznunk kell azt a cáfolhatatlan tényt, hogy e városok igazi fővárossá válását, a világvárosi rang elérését csak ez az ak­tus tette lehetővé. Nem lehet tárgya jelenlegi értekezésünknek e városfejlődésre annyira ked­vező területnek az ezeréves magyar periódus alatti történetét végigkísérni, de ha feladatunk elsődlegesen az egyesülés utáni időszak városépítésének ér­tékelése, akkor is rövid visszapillantást kell tennünk legalább a városegyüt­tes kapitalizmus korabeli fejlődésének kezdetére, illetve a XIX. század első felének főbb eredményeire. I. Amint ismeretes, a XVIII. század vége a magyar történelemben fordu­latot hoz: a gyarmati helyzetben levő Magyarországon a feudális viszonyok mélyreható válsága kezdődik, majd a XIX. század elején megindul a pol­gári átalakulásért, később a függetlenségért folyó küzdelem. Bár késve és lassan, kibontakozik hazánkban is a kapitalista fejlődés. A kapitalizmust jellemző, a vele járó gyors városodási folyamat hazánk­ban később indul meg és lényegesen lassúbb, mint a fejlettebb iparral ren­delkező országokban. A XIX. század első felében a hazai kapitalizmus fej­lődése elsősorban Pestre koncentrálódik. A város már a századfordulón túl­nőtte a városfal által vont határt, területe rendezésre szorul, átgondolt fej­lesztést igényel. A XIX. század első nagyjelentőségű városfejlesztési aktusa, amely alap­vető nyomot hagyott a város egészének fejlődésében, József nádor 1801-ik évi felterjesztése, melyben Pest kereskedelmi jelentőségére és ezzel kapcsol

Next