Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 06. KÖTET (1974)
1974 / 1-2. szám - PERÉNYI IMRE: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973
ségek egymás közti kapcsolata Budapestnek mint gazdasági központnak a fejlődési energiáit növeli. Központi fekvése, valamint védelmi jelentősége révén a politikai központ szerepkörének betöltésére is kiválóan alkalmas. Budapest jelentőségét tovább fokozza, hogy tőle délre és keletre a Kijevig, Konstantinápolyig terjedő térségben - földrajzi, politikai és gazdasági okokból - hosszú történeti periódusokban nem tudott hasonló méretű és súlyú város kialakulni. Ez a körülmény Budapestnek a mindenkori országhatárokon túlnyúló jelentőséget adott. Így fővárosunk területe Eurázsia legrégebben lakott helyeinek egyike, az emberi tartózkodás nyomai végigvezethetők a kőkorszak, rézkorszak, bronzkorszak és a vaskorszakon keresztül. Illírek, kelták kedvelt letelepedési helye. A Római Birodalom e helyen építi fel katonai és polgári városát, Aquincumot, amely egy időben Pannónia Inferior fővárosa lesz. A nagy népvándorlási időszakban e térség rövidebb vagy hosszabb tartózkodási helye a hunoknak, germánoknak, avaroknak és szlávoknak. A magyarság honfoglalásától kezdve történelmét szorosan összekapcsolja e terület sorsával. A tatárjárást, a török hódoltságot, a Habsburg elnyomást, a két világháborút, a fasiszta terror uralmát is túlélt agglomeráció városai évszázadokon át őrizték, fejlesztették a magyar kultúrát, tudományt. Itt volt a magyar ipar és a magyar forradalmi munkásosztály bölcsője. Az ezeréves magyar városépítés egész története elválaszthatatlan e térség településeinek, elsősorban Óbuda, Buda és Pest fejlődésétől. Amikor ma a három város jogi egyesítésének aktusával kapcsolatosan tartunk megemlékezést, hangsúlyoznunk kell azt a cáfolhatatlan tényt, hogy e városok igazi fővárossá válását, a világvárosi rang elérését csak ez az aktus tette lehetővé. Nem lehet tárgya jelenlegi értekezésünknek e városfejlődésre annyira kedvező területnek az ezeréves magyar periódus alatti történetét végigkísérni, de ha feladatunk elsődlegesen az egyesülés utáni időszak városépítésének értékelése, akkor is rövid visszapillantást kell tennünk legalább a városegyüttes kapitalizmus korabeli fejlődésének kezdetére, illetve a XIX. század első felének főbb eredményeire. I. Amint ismeretes, a XVIII. század vége a magyar történelemben fordulatot hoz: a gyarmati helyzetben levő Magyarországon a feudális viszonyok mélyreható válsága kezdődik, majd a XIX. század elején megindul a polgári átalakulásért, később a függetlenségért folyó küzdelem. Bár késve és lassan, kibontakozik hazánkban is a kapitalista fejlődés. A kapitalizmust jellemző, a vele járó gyors városodási folyamat hazánkban később indul meg és lényegesen lassúbb, mint a fejlettebb iparral rendelkező országokban. A XIX. század első felében a hazai kapitalizmus fejlődése elsősorban Pestre koncentrálódik. A város már a századfordulón túlnőtte a városfal által vont határt, területe rendezésre szorul, átgondolt fejlesztést igényel. A XIX. század első nagyjelentőségű városfejlesztési aktusa, amely alapvető nyomot hagyott a város egészének fejlődésében, József nádor 1801-ik évi felterjesztése, melyben Pest kereskedelmi jelentőségére és ezzel kapcsol