Toldy Ferencz: Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladata. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. I. kötet 5. szám, 1868)

TUDOMÁNYBELI HÁTRAMARADÁSUNK OKAI S EZEK TEKINTETÉBŐL AKADÉMIÁNK FELADÁSA. (Olvastatott, dec. 21. 1868.) Tény az, tisztelt Akadémia, h­ogy, mióta nemzetünk ez ország elfoglalásával a történetbe lépett, sőt a keresztyén­ség felvétele óta és dacára is, tudományos míveltségre a nyugoti nemzetektől mindenha elmaradt. Nem tagadom, hogy a magyar minden időben kevesebb hajlamot tanúsított az önálló szellemi tevékenységre, mintsem gyakorlati czélok léte­sítésére , kevesebb hevet és szorgalmat irodalmi és művészeti előállításokra, mint­ jogi és állami viszonyok kiképzésére; de másfelül kétség kivül csodálatos fogékonysággal és tanulé­konysággal bír, melyeknél fogva csakhamar bele­élte magát az európai eszmekörbe is, s nincsen tér, melyen derekas rá­termettségnek csalhatatlan jeleit ne adta volna úgy, hogy et önhizelgés nélkül az adományzottabb népek közé sorozhatjuk. És még­is, ismétlem, tény, hogy nemzetünk tudományos mívelt­ség dolgában a nyugattól mindenka elmaradt. Elégszer mondatott, hogy e tünemény oka a kedvezőt­len viszonyokban , név szerint a gyakori politikai zavarok és népemésztő háborúkban keresendő, melyek elbeszéllése tör­ténelmünk lapjait elborítja ; de miután ily viszonyok másutt is előfordulnak ama bal következések nélkül, a kérdés mélyebb és szabatosabb vizsgálatot követel, mely annál inkább van helyén e körben, mert ez elmélkedésekből, mint hiszem, gya­korlati intés fog szólani hozzánk arra nézve, mit tekintsen az írói kar, mit különösen az akadémia, főbb feladásának, ha

Next